Budapest, 1974. (12. évfolyam)

8. szám augusztus - Lázár István: Látta-e már Budapestet nappal?

Az I. Bécsi kapu tér 7. sz. ház homlokzata kamaraigazgatóság küldötte, az országgyűlésen Pest város képét viselendő, idejének egy részét Pozsonyban töltötte. Mindenesetre ez szolgáltatta az okot arra, hogy a kamaraigazgató melléje segítségül Petschmann albírót adja. 1688. évi ápr. 16-a után azonban sem Petschmann, sem Watula már nem bíráskodik. Petschmann ugyanis, a polgársággal egyetemben, a községi bíráskodás címe alatt bírságpénzeket is szedett, amivel ugyan megvetették a város első javadalmának alapjait, mégis, minthogy ezzel még a városi kiadásokat nem fedezhették, a polgárság maga-magára adót is rótt ki. A kamaraigazgató nagyon kiváncsi ember lehetett, s tudni akarta, vajon a városi közönség mi jogon szedi a bírságpénzeket és a bevett összegeket mire használja fel, hogy pedig kíváncsiságát kielégíthesse, 1688. évi febr. hó 20-án felszólítja az albírót számadásának azonnali bemutatására. A számadás vagy nem volt rendben, vagy a jogtalan bírságolás esett kifogás alá, mert a kamaraigazgató ápr. 16-án az albírót állásából elmozdítja, és amint mondja, ad interim, vagyis ideiglenesen, vagyis mindaddig, míg a város érdekében szükséges intézkedéseket megteendi — bírónak Knipper János Bálintot nevezi ki. Ezek szerint tehát Knipper nem az elcsapott albíró helyét foglalta el, hanem a bírói állást, minélfogva Watula ekkor már nem is ülhetett a bírói székben." Szerepeltetését a kor magyarázza: az új Vigadó építésének kora. Lelni kellett egy polgárt is, a sok uralkodó és főúr mellé; egy polgárt, aki országépítő volt. őt lelték, őt magasztalták fel a homlokzatra: Johann Jacob Watulát, magyaros írással Vatula János Jakabot, aki valóban élt, és valóban bíró volt Pesten, a török után. De lehetséges — amit a föntebb1 szöveg nem mond ki, de erősen sugall —, hogy nemcsak Petschmann albíró, hanem ő maga sem volt hűséges sáfár? (Még csak annyit: mire filmünk elkészült, éppen megjelent az impozáns Budapesti Lexikon. Amiben már helyesen szerepel a Vigadó két nagyasszonya és Watula Jakab neve.) öt antik bölcs — és egy levél Budai vár. Bécsikapu tér 7. E középkori alapokra épült, klasszicista házra — mely később a Hatvany-családé lett, vendégháznak használták; mindkét budapesti tartózkodása alkalmával ebben szállt meg Thomas Mann — a megrendelő, Grigely József kiugrott piarista szerzetes, ókori auktorokon nevelkedett tanárember kedves íróinak-gondolkodóinak arcmásat tétette fel. így került e budai házra Cicero, Szókratész, Livius, Quintilianus, Seneca ... Villanás csak a filmben. A ház képével nincs mit játszani, ezért a szöveg is csak néhány mondat lehet; a fele annak, amit a föntebbi bekezdésben írtam. Egy hónappal filmünk másodszori vetítese után kaptuk a következő levelet, két példányban, e^vet a rendező, egyet én: „Tisztelettel kérem, szíveskedjék a febr. 20-án ismétlésben leadott „Látta-e már Budatvstet nappal?" II. r. c. műsorban szereplő Grigely Tamás kilépett piarista szerzetesül megírni mindazt, amit róla tud. A házát mutatták. Pedagógus vagvok. Családnevem: Grigely. 1919-ben jöttek át szüleim a mai Magyarország területére. Azóta nem találkoztam ezzel a névvel soha. Férjem, aki ált. isk. igazgató volt, 1972-ben meghalt. Azóta egyedül élek. Nagyon szeretnék akár egyetlen rokont is felkutatni. Most felvillant egy reménysugár. Ha volt leszármazottja, megtalálom." A feladó címében u.p. = utolsó posta szerepel. X.-né, aki született Grigelylány, olyan faluban éli özvegységét, keres rokonságot, ahol postahivatal sincsen. No igen. Ha volt leszármazottja Grigely Józsefnek. De miért ne lehetne — egy kiugrott piarista szerzetesnek? Hiszen nyilván azért ugrott ki — földhöztapadt észjárásunkkal mást el se igen tudunk képzelni —, hogy .. . szóval azért ... És ha e következtetésünket pirulva elvernénk is — ilyen tekintélyes házat agglegény nemigen építtet magának . . . E cikk zártakor happy endxoA nem tudósíthatok. A nyomozás folyik. Bizonyság A Majakovszkij utcában folyt a forgatás, a Gólya áruház körül, éppen szemben a 47. számú házzal. És felnézett valaki a stábból. És így szólt: „Nézzétek! Ott is van két szobor!" És volt. A különös, mór stílusú épülethez, amiben Krúdy Gyula első pesti tanyája volt, nemigen illik a két marcona magyar dalia. De nem is veszi őket észre senki. Számomra éppen ez bizonyította a legjobban, hogy filmünk e fejezetének „alapja" milyen szilárd. Hogy valóban évekig, évtizedekig járhatunk el házak előtt, alatt, és nem tudunk róla, hogy föntről kik néznek 'e ránk. Ha a forgatócsoportból valaki nem szól, ma sem tudom, hogy szobor van a Majakovszkij utca 47. főhomlokzatán. Holott 15 éve két házzal arrébb lakom. A hat vezér egyike Szobor a Majakovszkij utca 47. sz. ház egyik erkélye fölött