Budapest, 1974. (12. évfolyam)

8. szám augusztus - Fekete Gábor: A ráckevei Duna-ág

Élei mezés-egészségügy A közegészségügyi szakembe­rek rendszeresen ellenőrzik mind­azokat a helyeket, ahol élelmi­szerek előállítása, feldolgozása, illetve forgalmazása történik. A főváros io ooo ilyen egységében évente kb. 40 000 ellenőrzést tartanak. A kerületi KÖJÁL-szolgálatok 1973-ban csaknem 50 000 élelmezés-egészségügyi el­lenőrzést végeztek, több mint 14 000 határozatot adtak ki, s különböző szabálytalanságok mi­att 500 esetben szabtak ki pénz­bírságot. A szakemberek rend­szeresen vizsgálják a gyermek és felnőtt élelmezés összetételét, rendjét, s szükség esetén intéz­kednek. Fontos feladat az állati és nö­vényi nyersanyagokban és az ezekből előállított élelmiszerek­ben levő idegen anyagok (nö­vényvédőszer-maradék, fémek stb.) vizsgálata. Ezek heveny mérgezést nem okoznak, de ha gyakran a szervezetbe jutnak, károsodáshoz vezetnek. Az élelmezés-egészségügy fő célja: megelőzni és megszüntetni minden olyan körülményt, amely károsan veszélyezteti az élelmi­szerek, ételek, italok minőségét, s például ételmérgezést okozhat. A közös erőfeszítések eredmé­nyeként a fővárosban egyre csök­ken a csoportos és tömeges étel­mérgezések száma; az egyedi ételmérgezések azonban még gya­koriak, mert a magánháztartások egy részében nem megfelelően tárolják az ételeket. Fontos az iparból és kereskedelemből vett élelmiszerminták bakteriológiai és kémiai szennyezettségének vizsgálata is. A fővárosi KÖJÁL tapasztalata szerint a beruházá­sok nyomán az élelmiszeriparban javult a helyzet, csökkennek a bakteriológiai kifogások; ugyan­akkor az élelmiszer-kereskedelem­ben és a közétkeztetésben emel­kednek, főként a szállítás, a tá­rolás problémái, azaz a hűtőlánc hiánya miatt. Mindezek mellett fontos fel­adat az egészséges étkezésre ne­velés, a néptáplálkozás befolyá­solása; így például az elhízás ve­szélyeinek ismertetése. Munkaegészségügy Az ipari, mezőgazdasági és közlekedési üzemek létesítésé­nek, valamint üzemeltetésének higiénés kérdéseivel a munka­egészségügy szakemberei foglal­koznak. Különösen a foglalkozási megbetegedések megelőzésére fordítanak nagy gondot. A mun­kaártalmak kiküszöbölésével csökkenthetők elsősorban az ilyen megbetegések. A főváros változatlanul az or­szág ipari központja, mintegy háromezer ipartelepével s kb. 600 000 ipari dolgozóval. Az utóbbi években jelentősen javult az üzemek munkaegészségügyi helyzete. Sok helyen korszerűsí­tették a technológiát, védőberen­dezéseket, szellőzőberendezése­ket szereltek fel, amelyek nagy­mértékben csökkentik a gázok, gőzök és szerves oldószerek okoz­ta ipari ártalmakat. 1970 óta mintegy negyedére csökkent a bejelentett foglalkozási megbete­gedések száma. A Metallokémiai Vállalat például néhány millió forintos beruházással az elmúlt években lényegében megszün­tette az ólommérgezést. Egyre nagyobb problémát okoz a budapesti üzemekben az évről évre növekvő zajártalom. Kb. 80 ezren dolgoznak az egészségre ár­talmas, zajos munkahelyen. A fő­városi KÖJÁL rendszeresen vé­gez műszeres vizsgálatokat az ipari üzemek zajszintjének meg­állapítására. A munkahelyek klíma- és por­vizsgálata mellett mintegy 70 különböző vegyianyag és számos biológiai elemzés is a KÖJÁL feladata. Évente több tízezer mű­szeres élettani vizsgálatot is vé­geznek, hogy tisztázzák: hogyan hat a dolgozókra a munka és a munkahelyi környezet. Az üzem­orvosok jól együttműködnek a közegészségügyi szakemberekkel, segítenek feltárni a munkaegész­ségügyi hiányosságokat. További intézkedésekre van szükség a foglalkozási ártalmak csökkentésére, a zajártalmak ki­küszöbölésére; s biztosítani kell a zajártalmat szenvedők egész­ségügyi gondozását. Járványügy Sok olyan fertőző megbetege­dés, amely néhány évtizede — vagy éve — még tömegesen elő­fordult, napjainkban eltűnt vagy jelentősen visszaszorult. Kivétel a vérhas és a fertőző májgyulla­dás. A tífusz és a paratifusz elő­fordulása az utóbbi tíz évben — országosan és a fővárosban — felére csökkent. Hazánkban a diftéria és a szamárköhögés gya­korlatilag megszűnt. Az egyik legsúlyosabb fertőző gyermek­betegség, a járványos gyermek­bénulás teljesen eltűnt, a rend­szeresen végzett védőoltások ha­tására. A kanyaró leküzdésében is jelentősek az eredmények. A csaknem évente jelentkező influenza-járvány a fővárosban nagy tömegeket érint; visszaszo­rítása komoly erőfeszítéseket igé­nyel a gyógyító és járványügyi szervektől. Az oltások csak rész­ben eredményesek, kb. a felére csökkentik a megbetegedések ará­nyát, s lerövidítik a betegségek idejét. A védőoltás a fertőző betegsé­gek elleni védekezés fontos része. Budapesten korszerű, kiterjedt ol­tási rendszer működik. Az oltá­sok megszervezése és végrehajtá­sának ellenőrzése is a járványügyi szervek feladata. A fővárosban az oltásra kötelezett gyermekeknek csaknem ioo0 „-a kellő időben részesül védőoltásban. Az egyre növekvő idegenfor­galom — elsősorban a nagy légi­forgalom — következtében na­gyobb a veszélye az úgynevezett karantén-betegségek (kolera, fe­ketehimlő) behurcolásának. En­nek a megelőzésére a budapesti határátkelőhelyeken (Ferihegyi repülőtér, Nemzetközi hajóállo­más) KÖJÁL járványügyi szol­gálat működik. A kórház-higiénével nem rég­óta foglalkoznak a közegészség­ügy-járványügy keretében. Elő­ször a fővárosi, majd néhány vi­déki KÖJÁL-ban alakult önálló kórház-higiénés osztály; ezek szervezik, irányítják és ellenőrzik az iatrogén fertőzések megelő­zéséhez, illetve leküzdéséhez szükséges intézkedéseket. Pél­dául rendszeresen vizsgálják a műtők, az újszülött-osztályok hi­giénés rendjét, a kórházak tech­nikai berendezéseit, a kórházi tá­laló-konyhák állapotát. Az egész­ségügyi dolgozóknak fontos sze­repük van a kórházi fertőzések megelőzésében. A kórház-higié­nés osztályok sterilizáló tanfolya­main 1964 óta kb. 3000 dolgozót képeztek ki a sterilizálási és fer­tőtlenítési munkák szakszerűsé­gének biztosítása érdekében. A KÖJÁL sugáregészségügyi osztálya speciális feladatot lát el. A radioaktív izotópok felhaszná­lása, valamint az atomenergia gyakorlati alkalmazása során szá­molni kell a sugárártalommal. Sugárártalom lehetséges az or­vosi és az ipari röntgenkészülékek üzemeltetésénél is. Az osztály engedélyezi a sugárveszélyes munkahelyek tevékenységét, s rendszeresen ellenőrzi az üze­meltetés feltételeit. Folyamato­san figyelemmel kíséri egész Bu­dapest területén a környezet ra­dioaktív szennyeződését; rend­szeresen vizsgálnak víz- és levegő­mintákat, a radioaktív szennye­ződés megállapítására. Laboratóriumi fejlesztésre van szükség A fővárosi KÖJÁL alapvető feladatai közé tartozik, hogy a kerületi első fokú közegészség­ügyi-járványügyi hatóságok ré­szére is végezzen laboratóriumi, vizsgálatokat, i960 óta jelentősen fejlődött a laboratóriumi kapaci­tás, különösen a település-, élel­mezés- és munkaegészségügy területén. A fővárosi KÖJÁL azonban még mindig nem tud el­végezni minden szükséges vizsgá­latot a területi közegészségügyi­járványügyi szolgálatok részére. A kerületi tanácsok mind gyakrab­ban tűzik napirendre a közegész­ségügyi-járványügyi témákat, s hoznak határozatokat a szolgála­tok munkájának megjavítására. Jogos az igény, hiszen az egész­ségügyi törvény is nagy súlyt helyez a megelőzésre, a külső környezet védelmére. A lakosság egészségvédelmé­nek érdekében a jövőben még in­tenzívebben kell foglalkozni a külső környezet egészségkárosító hatásainak vizsgálatával. Ezek az egészségre káros tényezők külö­nösen veszélyeztetik a főváros kétmillió lakosát, ezért itt foko­zott szükség van a közegészség­ügyi-járványügyi szolgálat további korszerűsítésére, bővítésére, te­rületi, laboratóriumi decentru­mok létesítésére. Az egészségvédelem követel­ménye szerint minden higiénés vizsgálatot laboratóriumi vizs­gálattal kell alátámasztani. A ke­rületi vizsgálatokhoz azonban nincs elegendő laboratóriumi ka­pacitás. A huszonkét kerüle­ti közegészségügyi-járványügyi szolgálat igényeinek biztosítására folyamatosan négy laboratóriumi decentrumot kell létrehozni, emellett meg kell oldani a fővárosi KÖJÁL laboratóriumi kapacitá­sának részleges decentralizálását. Mindezek megvalósítására az ötödik ötéves tervben kerül sor. A Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága egyetért a fejlesztési elgondolásokkal, és indokoltnak, szükségesnek tartja a közegész­ségügyi-járványügyi apparátus korszerűsítését. Sz. G. 373

Next

/
Thumbnails
Contents