Budapest, 1974. (12. évfolyam)

8. szám augusztus - Fekete Gábor: A ráckevei Duna-ág

Élei mezés-egészségügy A közegészségügyi szakemberek rendszeresen ellenőrzik mindazokat a helyeket, ahol élelmiszerek előállítása, feldolgozása, illetve forgalmazása történik. A főváros io ooo ilyen egységében évente kb. 40 000 ellenőrzést tartanak. A kerületi KÖJÁL-szolgálatok 1973-ban csaknem 50 000 élelmezés-egészségügyi ellenőrzést végeztek, több mint 14 000 határozatot adtak ki, s különböző szabálytalanságok miatt 500 esetben szabtak ki pénzbírságot. A szakemberek rendszeresen vizsgálják a gyermek és felnőtt élelmezés összetételét, rendjét, s szükség esetén intézkednek. Fontos feladat az állati és növényi nyersanyagokban és az ezekből előállított élelmiszerekben levő idegen anyagok (növényvédőszer-maradék, fémek stb.) vizsgálata. Ezek heveny mérgezést nem okoznak, de ha gyakran a szervezetbe jutnak, károsodáshoz vezetnek. Az élelmezés-egészségügy fő célja: megelőzni és megszüntetni minden olyan körülményt, amely károsan veszélyezteti az élelmiszerek, ételek, italok minőségét, s például ételmérgezést okozhat. A közös erőfeszítések eredményeként a fővárosban egyre csökken a csoportos és tömeges ételmérgezések száma; az egyedi ételmérgezések azonban még gyakoriak, mert a magánháztartások egy részében nem megfelelően tárolják az ételeket. Fontos az iparból és kereskedelemből vett élelmiszerminták bakteriológiai és kémiai szennyezettségének vizsgálata is. A fővárosi KÖJÁL tapasztalata szerint a beruházások nyomán az élelmiszeriparban javult a helyzet, csökkennek a bakteriológiai kifogások; ugyanakkor az élelmiszer-kereskedelemben és a közétkeztetésben emelkednek, főként a szállítás, a tárolás problémái, azaz a hűtőlánc hiánya miatt. Mindezek mellett fontos feladat az egészséges étkezésre nevelés, a néptáplálkozás befolyásolása; így például az elhízás veszélyeinek ismertetése. Munkaegészségügy Az ipari, mezőgazdasági és közlekedési üzemek létesítésének, valamint üzemeltetésének higiénés kérdéseivel a munkaegészségügy szakemberei foglalkoznak. Különösen a foglalkozási megbetegedések megelőzésére fordítanak nagy gondot. A munkaártalmak kiküszöbölésével csökkenthetők elsősorban az ilyen megbetegések. A főváros változatlanul az ország ipari központja, mintegy háromezer ipartelepével s kb. 600 000 ipari dolgozóval. Az utóbbi években jelentősen javult az üzemek munkaegészségügyi helyzete. Sok helyen korszerűsítették a technológiát, védőberendezéseket, szellőzőberendezéseket szereltek fel, amelyek nagymértékben csökkentik a gázok, gőzök és szerves oldószerek okozta ipari ártalmakat. 1970 óta mintegy negyedére csökkent a bejelentett foglalkozási megbetegedések száma. A Metallokémiai Vállalat például néhány millió forintos beruházással az elmúlt években lényegében megszüntette az ólommérgezést. Egyre nagyobb problémát okoz a budapesti üzemekben az évről évre növekvő zajártalom. Kb. 80 ezren dolgoznak az egészségre ártalmas, zajos munkahelyen. A fővárosi KÖJÁL rendszeresen végez műszeres vizsgálatokat az ipari üzemek zajszintjének megállapítására. A munkahelyek klíma- és porvizsgálata mellett mintegy 70 különböző vegyianyag és számos biológiai elemzés is a KÖJÁL feladata. Évente több tízezer műszeres élettani vizsgálatot is végeznek, hogy tisztázzák: hogyan hat a dolgozókra a munka és a munkahelyi környezet. Az üzemorvosok jól együttműködnek a közegészségügyi szakemberekkel, segítenek feltárni a munkaegészségügyi hiányosságokat. További intézkedésekre van szükség a foglalkozási ártalmak csökkentésére, a zajártalmak kiküszöbölésére; s biztosítani kell a zajártalmat szenvedők egészségügyi gondozását. Járványügy Sok olyan fertőző megbetegedés, amely néhány évtizede — vagy éve — még tömegesen előfordult, napjainkban eltűnt vagy jelentősen visszaszorult. Kivétel a vérhas és a fertőző májgyulladás. A tífusz és a paratifusz előfordulása az utóbbi tíz évben — országosan és a fővárosban — felére csökkent. Hazánkban a diftéria és a szamárköhögés gyakorlatilag megszűnt. Az egyik legsúlyosabb fertőző gyermekbetegség, a járványos gyermekbénulás teljesen eltűnt, a rendszeresen végzett védőoltások hatására. A kanyaró leküzdésében is jelentősek az eredmények. A csaknem évente jelentkező influenza-járvány a fővárosban nagy tömegeket érint; visszaszorítása komoly erőfeszítéseket igényel a gyógyító és járványügyi szervektől. Az oltások csak részben eredményesek, kb. a felére csökkentik a megbetegedések arányát, s lerövidítik a betegségek idejét. A védőoltás a fertőző betegségek elleni védekezés fontos része. Budapesten korszerű, kiterjedt oltási rendszer működik. Az oltások megszervezése és végrehajtásának ellenőrzése is a járványügyi szervek feladata. A fővárosban az oltásra kötelezett gyermekeknek csaknem ioo0

„-a kellő időben részesül védőoltásban. Az egyre növekvő idegenforgalom — elsősorban a nagy légiforgalom — következtében nagyobb a veszélye az úgynevezett karantén-betegségek (kolera, feketehimlő) behurcolásának. Ennek a megelőzésére a budapesti határátkelőhelyeken (Ferihegyi repülőtér, Nemzetközi hajóállomás) KÖJÁL járványügyi szolgálat működik. A kórház-higiénével nem régóta foglalkoznak a közegészségügy-járványügy keretében. Először a fővárosi, majd néhány vidéki KÖJÁL-ban alakult önálló kórház-higiénés osztály; ezek szervezik, irányítják és ellenőrzik az iatrogén fertőzések megelőzéséhez, illetve leküzdéséhez szükséges intézkedéseket. Például rendszeresen vizsgálják a műtők, az újszülött-osztályok higiénés rendjét, a kórházak technikai berendezéseit, a kórházi tálaló-konyhák állapotát. Az egészségügyi dolgozóknak fontos szerepük van a kórházi fertőzések megelőzésében. A kórház-higiénés osztályok sterilizáló tanfolyamain 1964 óta kb. 3000 dolgozót képeztek ki a sterilizálási és fertőtlenítési munkák szakszerűségének biztosítása érdekében. A KÖJÁL sugáregészségügyi osztálya speciális feladatot lát el. A radioaktív izotópok felhasználása, valamint az atomenergia gyakorlati alkalmazása során számolni kell a sugárártalommal. Sugárártalom lehetséges az orvosi és az ipari röntgenkészülékek üzemeltetésénél is. Az osztály engedélyezi a sugárveszélyes munkahelyek tevékenységét, s rendszeresen ellenőrzi az üzemeltetés feltételeit. Folyamatosan figyelemmel kíséri egész Budapest területén a környezet radioaktív szennyeződését; rendszeresen vizsgálnak víz- és levegőmintákat, a radioaktív szennyeződés megállapítására. Laboratóriumi fejlesztésre van szükség A fővárosi KÖJÁL alapvető feladatai közé tartozik, hogy a kerületi első fokú közegészségügyi-járványügyi hatóságok részére is végezzen laboratóriumi, vizsgálatokat, i960 óta jelentősen fejlődött a laboratóriumi kapacitás, különösen a település-, élelmezés- és munkaegészségügy területén. A fővárosi KÖJÁL azonban még mindig nem tud elvégezni minden szükséges vizsgálatot a területi közegészségügyijárványügyi szolgálatok részére. A kerületi tanácsok mind gyakrabban tűzik napirendre a közegészségügyi-járványügyi témákat, s hoznak határozatokat a szolgálatok munkájának megjavítására. Jogos az igény, hiszen az egészségügyi törvény is nagy súlyt helyez a megelőzésre, a külső környezet védelmére. A lakosság egészségvédelmének érdekében a jövőben még intenzívebben kell foglalkozni a külső környezet egészségkárosító hatásainak vizsgálatával. Ezek az egészségre káros tényezők különösen veszélyeztetik a főváros kétmillió lakosát, ezért itt fokozott szükség van a közegészségügyi-járványügyi szolgálat további korszerűsítésére, bővítésére, területi, laboratóriumi decentrumok létesítésére. Az egészségvédelem követelménye szerint minden higiénés vizsgálatot laboratóriumi vizsgálattal kell alátámasztani. A kerületi vizsgálatokhoz azonban nincs elegendő laboratóriumi kapacitás. A huszonkét kerületi közegészségügyi-járványügyi szolgálat igényeinek biztosítására folyamatosan négy laboratóriumi decentrumot kell létrehozni, emellett meg kell oldani a fővárosi KÖJÁL laboratóriumi kapacitásának részleges decentralizálását. Mindezek megvalósítására az ötödik ötéves tervben kerül sor. A Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága egyetért a fejlesztési elgondolásokkal, és indokoltnak, szükségesnek tartja a közegészségügyi-járványügyi apparátus korszerűsítését. Sz. G. 373