Budapest, 1974. (12. évfolyam)

8. szám augusztus - A címlapon: A Batthyány tér (Csigó László felvétele)

a népi ellenőrök derítették fel, hogy például a VI. kerületben levő megüresedett lakásoknak több mint a fele egy év vagy annál is hosszabb idő óta gazdátlan. A magyarázat: az elhalálozott, egyedülálló bérlők ingóságainak leltározása, a hagyatéki eljárás — különösen, ha ismeretlen vagy külföldi örökösről van szó — hónapokat, vagy akár éveket is igénybe vesz. Még komplikáltabb a helyzet az illegálisan külföldre távozott bérlők esetében, amikor a törvényes eljárás lefolytatása, a bérleti jog rendezése gátolja a zárolás feloldását, a gyors kiutalást. Végül ehhez a témához tartozik, hogy a csere folytán megüresedett lakásokat a kijelölt igénylők — okkal vagy ok nélkül — gyakran nem fogadiák el, s emiatt állnak üresen lakások. Mondani sem kell, hogy az ilyen gazdátlan családi otthonok több vonatkozásban is káros következménnyel járnak: tetemes lakbérkiesést, állagromlást, kedvezőtlen közhangulatot okoznak. Visszatérve a hibabejelentések sorsára, erdemi intézésérc, most már a házkezelőségek műszaki tevékenységének szemszögéből: igaz, hogy a statisztikák szerint a legutóbbi esztendőkben a lakók által bejelentett panaszoknak mindössze 5 — 6 százaléka maradt elintézetlen. E statisztika mégsem mond sokat, ugyanis a panaszbejelentések elfogadása vagy elutasítása felől a vállalatok döntenek. Á gyakorlat inkább arra utal, hogy a bejelentett hibák megszüntetésére tett intézkedések általában nem kielégítőek. Gyakori, hogy elhúzódik a bérlők panaszának kivizsgálása, vagy a hiba elhárítása. Az sem használ a lakosok és az IKV kapcsolatának, hogy a bérlő kénytelen megismételni panaszát, s erre általában már nem kap választ. Az IKV-k sokszor nem a helyszínen és nem műszakilag mérik fel a bejelentett hibákat, aminek az a következménye, hogy tévesen irányítanak anyagot, szakiparost az érintett lakásokhoz, s a lakókat több alkalommal is zaklatják — a hiba megszüntetése nélkül. Mindennapos, hogy a hiba megszüntetésének mennyiségi és minőségi ellenőrzését formálisan — vagy éppen sehogysem végzik el a házkezelőségek, máskor pedig a lakók alapvető lakhatási feltételeit hagyják figyelmen kívül a műszaki megoldások. Hozzá kell tenni, hogy a fenti visszásságok igen gyakran a külső kivitelezők gyenge munkájára, a beépített anyagok, szerelvények rossz minőségére vezethetők vissza. Szólni kell a lakók kötelességmulasztásáról is. Még mindig sok bérlő nem tesz eleget lakbérfizetési kötelezettségének, a hátralék évente több millió forintra rúg. Mindennapos a szocialista együttélés szabályainak a megsértése, s tapasztalható, hogy a bérlők sok helyütt — jelentős állagromlást okozva — elmulasztják lakásuk karbantartását, tisztántartását. Ezzel kapcsolatban megfontolandó lenne kerületenként megszervezni úgynevezett gyorsjavító szolgálatokat; előnyei nemcsak a gyorsabb hibajavításban jelentkeznének, hanem abban is, hogy elősegítenék a lakókra háruló javítások elvégzését is. Mindent összevéve: a lakosság és az ingatlankezelők közötti kapcsolatot feltétlenül javitani kell. E törekvésnek bizonyos jelei már mutatkoznak. Nemcsak abban, hogy a hibabejelentések száma csökkent az utóbbi időben, s a tanácstagi beszámolókon is lényegesen kevesebb az ingatlankezelést elmarasztaló hozzászólás; hanem abban is, hogy több kerületben az IKV vezetői tájékoztatót juttatnak el a lakosok széles rétegeihez a vállalat időszerű feladatairól, gondjairól, s az IKV-k intézkedései, üzem- és munkaszervezési célkitűzései is mindinkább kiemelt feladatként állítják dolgozóik elé a lakossági kapcsolatok javítását. Ehhez a jövőben feltétlenül szükséges lesz, hogy a házkezelői szervezet a „hatósági" szerepkörről átálljon a szolgáltatói szerepkörre, tevékenységét mind kevésbé uralják bürokratikus vonások. Budapest: Éppen két esztendeje, hogy az ingatlankezelő vállalatok a kerületi tanácsok felügyelete alá kerültek. Milyen hatása volt ennek az intézkedésnek? Elnökhelyettes: Az elteit idő rövidsége nem ad lehetőséget végleges értékelésre, de mindenképp pozitívan ítélhető meg, hogy a tanácsi végrehajtó bizottságok rendszeresen foglalkoznak az ingatlankezelői tevékenységgel, hatékony határozatokat hoznak a munka megjavítására, több helyütt a tanácstagi hálózat tapasztalataira, albizottságok szakértelmére támaszkodva végzik felügyeleti és ellenőrzési teendőiket. Sokat tettek a tanácsok már eddig is a lakosság részére tartott előadások, információk terén, és eredményes, rendszeres együttműködés alakult ki a szakigazgatási szervek, illetve az IKV-k között. Gondot inkább az okozott, hogy a kerületi tanácsoknál új feladatként jelentkezett a vállalatgazdálkodás felügyelete, az apparátusokban nem mindenütt volt e feladat elvégzésére alkalmas szakember. Akadtak kerületek, ahol a műszaki osztályok nem tudták elhatárolni a felügyeleti és a hatósági tevékenységet. E tekintetben a Fővárosi Tanács Ingatlankezelési és Építési Főigazgatóságának kell segítséget nyújtania a tanácsoknak, anélkül, hogy önállóságukat csorbítaná. Budapest: A vizsgálat alapján milyen intézkedésekre készül a Fővárosi Tanács és Végrehajtó Bizottsága? Elnökhelyettes: Tárgyalásokat folytatunk illetékes szervekkel a lakóház-felújításhoz szükséges anyagi források, s a lakóházjavítási igényekhez az ötödik ötéves tervidőszakban jelentkező kapacitások biztosításáról; a Végrehajtó Bizottság javaslatot dolgoztat ki és terjeszt elő az ingatlankezelő vállalatok anyagi érdekeltségi rendszerének korszerűsítésére, egyúttal tervet készíttet hosszú távú, átfogó, egységes épületgazdasági normatívákra, a rekonstrukciós teendőkre, a karbantartási igény színvonalára. A cél az, hogy az így kidolgozott koncepció már a következő tervidőszak elején a gyakorlatban is érvényesüljön. Meghatározzuk az ingatlankezelés műszaki fejlesztésének főbb irányait, s intézkedés készül a tervezés, a beruházás, az IKV-ügykezelés és ügyintézés, a nyilvántartás, a gazdálkodás színvonalának javítására. Az a célunk, hogy a házkezelési és a szolgáltatói rendszer fejlesztésének, modernizálásának optimális lehetőségeit keressük meg és terjesszük el. Tovább kutatjuk a házfelügyelői rendszer megújításának lehetséges módozatait, s a többi között szorgalmazzuk, hogy a kerületi tanácsok önálló Ingatlankezelési Bizottságok alakításával is segítsék elő vállalatfelügyeleti tevékenységüket. Bí~ /.om abban, hogy e széles körű, komplex intézkedések már a következő ötéves tervben fordulatot hoznak a fővárosi ingatlankezelés helyzetében — fejezte be nyilatkozatát Kelemen Lajos elnökhelyettes.