Budapest, 1974. (12. évfolyam)

7. szám július - H. Boros Vilma: Karinthy Frigyes iskolája III.

képzeli a „jó vezető" rossz tanuló helyére. De talán nem is volt szükség az elektromos áram misztikus hatására az osztálykönyv irányában, elég volt, hogy a VIII.-ban Nagyapám vette át az osztályfCnökséget. Abban a nyugodt, békés légkörben, melyet maga körül teremtett, Karinthy is meg tudta állni a helyét, még a nem-szeretem tantárgyakból is. A régi Értesítő nyomtatott lapjai közt találtam egy levélkét, melyben volt diákok — köztük Karinthy — hálásan köszöntik volt tanárjukat. Ilyenféle levél sok megmaradt Nagyapám hagyatékában. Az egyetlen tárgy, amelyben Karinthy a felső osztályokban jeleskedett, a francia nyelv volt, talán azért, mert a III.-ban éppen ebből bukott Theisz Gyulánál. (És ezért volt kénytelen más iskolába, a Wesselényi utcai polgáriba menni két évre.) Egyik tanára, Pugin Leo született svájci francia volt, Theisz Gyula pedig több francia iskolai nyelvkönyv és szótár szerkesztője. (Gárdonyi Géza „Kürt" című regényében a kisvárosi lány műveltségi öntudatát az adja, hogy „kitanulta a középső Theiszt is".) És az iskola tanulói, az osztálytársak? Tarján Ferenc már említett visszaemlékezései mellett közli érettségi tablójukat s némelyik osztálytársuk képét külön is. „Steinmann, a grófnő" jól fésült, elegáns fiatalember. Vajon mi lett belőle ? Hogy valóban élő ember volt, még egy nagyapámhoz intézett üdvözlő sürgönye is mutatja. (A sürgöny fotókópiáját a májusi számban közöltük. A szerk. megj.) Wlach, aki Kökörcsin tanár urat lerajzolja a táblára, alsónadrágban: Wlach Ervin, a VII.-ben lett Karinthy osztálytársa, mint ismétlő. Neki csinálta meg egyszer Karinthy a számtan-példáját, dehát azt is Steinmanntól kapta — ahogy Tarján Ferenc hozzáteszi. Englmayer István is mint ismétlő lett Karinthy osztálytársa a Vl.-ban. „Az utolsó padban egészen elbújik Deckmann (valójában Beckmann István) háta mögé ..." A Tanár úr kérem többi szereplőjének nevét nem sikerült azonosítani az Értesítőben talált nevekkel. Ám találtunk még sok más, érdekes adatot, például részletes beszámolót az érettségi vizsgálatokról. Az érettségi elnökök Bartoniek Géza és Demeczky Mihály voltak. Az írásbelin a következő tételek közül lehetett választani: Csokonai Vitéz Mihály emlékezete; Mátyás király külpolitikája; Az elektromosság alkalmazása a gyakorlati életben. Persze nem tudjuk, Karinthy melyiket dolgozta ki. Az iskolában önképzőkör is működött, ez Karinthy idejében az Irodalmi iskola nevet viselte. Mikor Karinthy hetedikes volt, a tanár-elnök az ifjúság felkérésére Malonyay Dezső, az ismert művészettörténeti író volt. A következő évben pedig dr. Körösi László. A tanulók nagy önállósággal rendelkeztek. ők rendezték az iskolai ünnepélyeket s az ünnepi beszédet az Irodalmi iskola ifjúsági elnöke mondta. Az 1905. évi március 15-i ünnepélyen Karinthy ódáját szavalta egyik osztálytársa, Reichnitzer Ignác. Ez évben Karinthy dicséretet nyert Heine-fordításaiért. Hetedikes korában két pályázaton nyert dicséretet: Drámai költemény (bírálója dr. Földessy Gyula); Metafizikai értekezés (bírálója dr. Körösi László). 36