Budapest, 1974. (12. évfolyam)

7. szám július - H. Boros Vilma: Karinthy Frigyes iskolája III.

képzeli a „jó vezető" rossz tanuló helyére. De talán nem is volt szükség az elektromos áram misztikus hatására az osztálykönyv irá­nyában, elég volt, hogy a VIII.-ban Nagy­apám vette át az osztályfCnökséget. Abban a nyugodt, békés légkörben, melyet maga kö­rül teremtett, Karinthy is meg tudta állni a helyét, még a nem-szeretem tantárgyakból is. A régi Értesítő nyomtatott lapjai közt találtam egy levélkét, melyben volt diákok — köztük Karinthy — hálásan köszöntik volt tanárjukat. Ilyenféle levél sok megma­radt Nagyapám hagyatékában. Az egyetlen tárgy, amelyben Karinthy a felső osztályokban jeleskedett, a francia nyelv volt, talán azért, mert a III.-ban éppen ebből bukott Theisz Gyulánál. (És ezért volt kénytelen más iskolába, a Wesselényi utcai polgáriba menni két évre.) Egyik tanára, Pugin Leo született svájci francia volt, Theisz Gyula pedig több francia iskolai nyelvkönyv és szótár szerkesztője. (Gárdonyi Géza „Kürt" című regényében a kisvárosi lány műveltségi öntudatát az adja, hogy „ki­tanulta a középső Theiszt is".) És az iskola tanulói, az osztálytársak? Tarján Ferenc már említett visszaemlékezé­sei mellett közli érettségi tablójukat s né­melyik osztálytársuk képét külön is. „Stein­mann, a grófnő" jól fésült, elegáns fiatal­ember. Vajon mi lett belőle ? Hogy valóban élő ember volt, még egy nagyapámhoz inté­zett üdvözlő sürgönye is mutatja. (A sürgöny fotókópiáját a májusi számban közöltük. A szerk. megj.) Wlach, aki Kökörcsin tanár urat lerajzolja a táblára, alsónadrágban: Wlach Ervin, a VII.-ben lett Karinthy osz­tálytársa, mint ismétlő. Neki csinálta meg egyszer Karinthy a számtan-példáját, dehát azt is Steinmanntól kapta — ahogy Tarján Ferenc hozzáteszi. Englmayer István is mint ismétlő lett Karinthy osztálytársa a Vl.-ban. „Az utolsó padban egészen elbújik Deck­mann (valójában Beckmann István) háta mögé ..." A Tanár úr kérem többi szerep­lőjének nevét nem sikerült azonosítani az Értesítőben talált nevekkel. Ám találtunk még sok más, érdekes adatot, például részletes beszámolót az érettségi vizsgálatokról. Az érettségi elnökök Barto­niek Géza és Demeczky Mihály voltak. Az írásbelin a következő tételek közül lehetett választani: Csokonai Vitéz Mihály emlékeze­te; Mátyás király külpolitikája; Az elektro­mosság alkalmazása a gyakorlati életben. Per­sze nem tudjuk, Karinthy melyiket dol­gozta ki. Az iskolában önképzőkör is működött, ez Karinthy idejében az Irodalmi iskola ne­vet viselte. Mikor Karinthy hetedikes volt, a tanár-elnök az ifjúság felkérésére Malo­nyay Dezső, az ismert művészettörténeti író volt. A következő évben pedig dr. Körösi László. A tanulók nagy önállósággal rendel­keztek. ők rendezték az iskolai ünnepélye­ket s az ünnepi beszédet az Irodalmi iskola ifjúsági elnöke mondta. Az 1905. évi március 15-i ünnepélyen Karinthy ódáját szavalta egyik osztálytársa, Reichnitzer Ignác. Ez év­ben Karinthy dicséretet nyert Heine-fordítá­saiért. Hetedikes korában két pályázaton nyert dicséretet: Drámai költemény (bírá­lója dr. Földessy Gyula); Metafizikai érte­kezés (bírálója dr. Körösi László). 36

Next

/
Thumbnails
Contents