Budapest, 1974. (12. évfolyam)

7. szám július - Láng Tamás: Az új koncertközönség

Jelenleg húsz zenebarát klub működik Budapesten, 8 — 14 évesek részére: s elsősorban a peremkerületekben! Székhelyük a kerület művelődési otthona, vezetőjük a kerületben legalkalmasabb ének- vagy zenetanár. A klubtagság ma már jutalom. A klubnak azok a fiatalok lehetnek a tagjai, akik iskolai énektanulmányuk során erre alkalmasaknak bizonyulnak. Egy-egy ilyen összejövetelen — éppen az ideális légkör megteremtése végett — 50—100 gyerek vesz részt. A mozgalmat tovább fejlesztik, és a programokat igyekeznek gazdagítani. A klubmozgalomhoz nagy segítséget nyújt a Fővárosi Tanács Művelődésügyi Főosztálya is. Munkásfiatalok a hangversenytermekben Az Ifjú Zenebarátok Klubjaiba elsősorban a munkásfiatalokat akarják bevonni. A munkásfiatalok zenei nevelésével Magyarországon a Zeneművész Szakszervezet Ifjúsági Bizottsága kezdett el foglalkozni az 50-es évek közepén. Ezzel párhuzamosan az állami hangversenyrendező szerv is külön gondot fordított az ipari tanulókra. Az ifjúsági törvény újabb lendületet adott e kultúrpolitikailag fontos terület fejlődésének. így született meg az a terv, hogy a munkásfiataloknak — a régóta bevált általános iskolai tapasztalatokból és gyakorlatból kiindulva — „házhoz viszik" a zenét. A Fővárosi Tanács Művelődésügyi Főosztálya anyagilag támogatta ezt a törekvést. A szervezés feladatát a művelődési otthonok vállalták. A nagyon népszerűvé vált és ennek a korosztálynak a zenei ismereteit figyelembe vevő összeállítás három előadásból állt. Igaz, hogy az első előadásokon a 150 bérlettulajdonosnak csak egy töredéke jelent meg, — ezek a fiatalok viszont mindvégig kitartottak. Ennek a kezdeményezésnek ez volt az egyetlen sikere. Sajnos, az általános iskolából kikerülve, a munkásfiatalok éppen a legfogékonyabb korban — mindenféle módszeres ének-zene tanulástól elszakadtak. Felmerül a kérdés: mit lehetne tenni értük? A munkásfiatalok rendszeres koncertlátogatóvá nevelésére minden érdekelt összefogott. A Művelődésügyi Minisztérium és a Munkaügyi Minisztérium is jelentős segítséget nyújtott. A gyakorlati megvalósítást az Országos Filharmónia és a Zeneművész Szakszervezet együttesen végzi. A Szakszervezet művészbrigádja húsz szakmunkásképző intézetet keresett fel eddig hangversenyismertetéssel egybekötött koncertekkel. A házi muzsikálásnak szerves kiegészítője az Országos Filharmónia által februárban másodízben indított háromrészes sorozat. Úgy érzik, megtalálták a legcélravezetőbb formát. A hallgatók létszáma erőteljesen emelkedett: tavaly 80 százalékos látogatottságot értek el. Az elmúlt évadban pedig ismételni kellett a sorozatot! Új Zenei Stúdió Az előbbiekben felsorolt műsorok elsősorban a klasszikus zenét ismertetik meg a fiatalokkal. Am nem lehet teljes a zenei nevelés az új törekvések, a legmodernebb zene hazai és külföldi alkotásainak érzékeltetése, bemutatása nélkül. Az Országos Filharmónia az idén harmadízben rendezi meg — a KISZ Központi Művészegyüttessel közösen — az Új Zenei Stúdió című hangversenysorozatot. A kezfieményezés története: néhány évvel ezelőtt datal zeneszerzők egy csoportja maga köré gyűjtött egy-két érdeklődő szakmabelit, és studió-munkába kezdett. A KISZ Központi Művészegyüttesének segítségével lehetőséget kaptak új műveik bemutatására. Az alkotóművésznek amúgyis mindenkor fontos a nyilvánosság előtti megjelenés lehetősége. Ennek a feltételeit teremtette meg a Filharmónia, amikor hasonló című hangversenysorozat formájában teszi hozzáférhetővé az új müvek előadását az érdeklődők számára. A XX. század zenéjének megismertetése összefügg a Filharmónia általános törekvésével: átfogó képet adni a zeneirodalomról. Eleinte hiányos széksorok és értetlen közönség kísérte a szokványostól eltérő modern művek bemutatóit. Általában Simon Albert vezényletével és magyarázatával a II. bécsi iskola reprezentánsainak egy-egy müve szólal meg. A műsor második részében pedig egy-egy fiatal magyar zeneszerző ismerteti meg a hallgatókkal szerzeményét. A Filharmónia az idén is meghirdette az Új Zenei Stúdiót, azzal a különbséggel, hogy a hangversenyeken most már nem egy, hanem két mai magyar szerző műve hangzik el, magyarázat nélkül. Bár ezeket a hangversenyeket elsősorban az egyetemi és főiskolai ifjúság számára rendezik, olyan nívósak, hogy alkalmasak az ének- és zenetanárok zenei továbbképzésére is. A fővárosi zeneoktatás A hangversenyszervezés — de az Operaház is! — a műsorok összeállításánál és a bérletek kibocsátásánál az iskolai énektanításra alapít. Különösen nagy jelentősége van a hangszeres zenét tanulók közötti szervezésnek. Á zeneiskolák iránt ma már olyan nagy az érdeklődés, hogy 1200 gyerek jelentkezését kellett helyhiány miatt visszautasítani. A fővárosban jelenleg 15 000 hallgató van a különböző tanszakokon. A tanulók 38,1 százaléka fizikai dolgozók gyermeke. Sajnálatos tény, hogy a tizenötezerből mindössze 120 a szakmunkástanuló. A zeneiskolák fejlesztési tervei a kedvezőtlen számaránnyal is összefüggenek. Ha a fővárosi zeneoktatás megkapja az anyagi lehetőségeket, a szakmunkástanuló kollégiumokban szeretnének kihelyezett tagozatokat létrehozni. A szakmunkástanuló intézetekben elsősorban a fúvóshangszerek és a gitártanszak tarthat számot érdeklődésre. Ez azonban tanerőgondokat is felvet majd. Az ipari tanulók között a zenei nevelésnek egy másik s talán még többet ígérő módszere lehetne a kórusok szervezése, az énektanítás. Nehezíti azonban a dolgot, hogy a szakmunkásképző intézetekben nem folyik énektanítás, s így a kapcsolat megteremtésére kevés a lehetőség. Hasonló a helyzet a szakközépiskolákban is. A zsúfolt tantervbe itt sem fér bele az ének-zene tanítása. 1973 szeptembere óta az általános tagozatú gimnáziumokban négy éven át bevezetik az ének-zene tanítást, heti egy órában. Talán nem ártana a tényleg zsúfolt tantervű szakközépiskolákban is legalább heti egy órában — ha nem is négy, de egy-két évig — helyet szorítani az énektanításnak! Hiszen már mondottuk: minimális zenei képzettség nélkül aligha lehet teljes értékű embereket nevelni.. . Ifjúsági operaelőadások A Magyar Állami Operaház 18 000 ifjúsági bérletet adott el az elmúlt évadban. Az Operaháznak speciális problémákat is meg kell oldania. A színház hangulata a kisebbeknek nagyobb lehetőséget kínál a fegyelmezetlenségekre. A kapcsolatot is nehezebb megteremteni a hallgatókkal, különösen akkor, ha nem tudnak lépést tartani a cselekménnyel. Ezért kísérletként bevezették a hangversenyismertetésekhez hasonlóan az opera-ismertetést, kezdetben csak az előadás előtt, később a felvonások között is. A próbálkozás bevált, tehát a jövő évadban még gyakrabban folyamodnak ehhez a módszerhez. Az ifjúsági opera-előadások színvonalára viszont sok panaszt hallhattunk. Az Operaház minden erőfeszítése ellenére ma is vannak kevésbé sikerült, az átlagon jóval aluli előadások. Ez azért rejt magában nagy veszélyt, mert ha az első találkozás az operával csalódást okoz a hallgatónak, egy életre elmehet a kedve ettől a műfajtól. Zenei népművelés A zenei nevelésnek fontos eszközei a kórusok. Évente rendszeresen tartanak kórushangversenyeket egy-egy kerület iskoláinak részvételével a Zeneakadémián. Az úttörők évi seregszemléje, a rádió és televízió különböző zenei vetélkedői is igen népszerűek. A fővárosi zenei nevelés sikerét bizonyítja, hogy a Röpülj páva mozgalom is budapesti gimnáziumból indult el. (Először a József Attila Gimnáziumban rendeztek ilyen műsort, amit a TV is közvetített.) A legutolsó három évtizedben a zenei ízlés fejlesztéséért sokat tettek a népművelők. Még a lerombolt hidakat sem építették újjá, még nagy nehézségekkel küzdött a közélelmezés — de a Népművelési Központ már működött a Szép utca 5. szám alatt. Művészeti, zenetörténeti és esztétikai előadók járták Pest—Budát, s az iskolákban, üzemekben, alkalmi előadóhelyiségekben maguk köré gyűjtötték a főleg fiatalokból kikerült érdeklődőket — elvitték nekik a művelődést, a zenét. A vezetők között ott találjuk Szabolcsi Bence, Lenkei Lajos, Bálint Marcell nevét. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat ugyancsak nagy feladatot tölt be a fiatalok zenei művelésében. Szakképzett előadóik bejárják Budapest távoli kerületeit, üzemeit, vállalatait, kultúrotthonait, munkásszállásait, az ifjúság körében különösen kedvelt, hanglemezekkel illusztrált előadásaikkal. A Népművelési Intézet a központja fiatal nemzedékünk zenei nevelésének: munkáját hathatósan támogatja a Művelődésügyi Minisztérium. Nagy érdemeket szerzett e téren a régi Bartók Szövetség is, mely elsősorban a daloskultúra és a fiatal karnagyok, hangszeres együttesek ügyét karolta fel. Láng Tamás 14