Budapest, 1974. (12. évfolyam)

6. szám június - H. Boros Vilma: Hírneves pesti tanárok

Az Országház utca 18. sz. ház utcai homlokzata 1944 előtt Egy budavári ház története képekben Az udvari homlokzat 1950-ben. az újjáépítés közben, az újonnan kialakitott erkéllyel Az épület kapualja és egyik helyreállított, gótikus ajtókerete a XV. századból Az I. Országház utca i8. sz. épület fővárosunk müem­lékhelyreállítás-történeté­nek igen emlékezetes lakóháza. Budapest első „gótikus ház"-a volt, amelyet korunk fejlett mű­emlékvédelme 1945 után szaba­dított ki a többrétegű barokk- és legújabbkori vakolatköntös alól. Homlokzatrekonstrukció segítsé­gével épült újjá az első várbeli házak között, 1950-ben, hirdetve építészetünk hagyománytisztele­tét és műemlékvédelmünknek a mai igényekhez is szakszerűen al­kalmazkodni tudását. A XV. század végéről származó, szilé­ziai gótikus eredetű ablakkeretei­nek helyreállítása jogos büszke­séggel töltött el annak idején minden múltat szerető embert. Bizonyos, hogy már a XIV. század végén fennállott, az utcai zárterkélyétől északra levő, eme­leti ablaknyílása mellett feltárt „grafikus stílus"-ú keretkőma­radványainak bizonysága szerint. Budavára 1686. évi ostroma után először Sayr Jakab asztalos birto­kába került 1697-ben — valószí­nűleg romállapotban —, és 1714-től folytatólagosan is a Sayr-örö­kösök tulajdonában maradt. Majd 1736-ban Obergruber Györgyné, született Seth Teréz vásárolta meg, akitől 1752-ben Gstöttner Sebestyén festő szerezte meg. 1792-től kezdve ismét a Seth­család birtokolta, tőlük öröklés útján Rehorovszky András ná­dori irodatiszt és országos pénz­tári beszedő nejére, Seth Regi­nára szállt át 1805-ben. Továbböröklés révén Reho­rovszky Miklós kormányszéki ügyvivő és testvérei jutottak a házhoz, akiktől 1842-ben Flügl János kereskedő neje, Joseph Má­ria Magdolna vette meg. Végren­deleti öröklés juttatta Roczka Flórián és testvérei tulajdonába 1859-ben, akiktől 1861-ben Oeff­ner Ferenc megvásárolta. Utolsó telekkönyvileg nyilvántartott tu­lajdonosa Schuch János vendéglős mester volt, 1895-től kezdődően. Végül Boldog József „Húscsar­nok"-a került a mai cipészmű­hely helyére, még 1944 előtt; a kapu túloldalán állott és az ost­rom alatt elpusztult vendéglő területéből pedig lakás lett az 1948 utáni újjáépítés során. Ek­kor készült — eredeti maradvá­nyok alapján — az a három ki­csiny ablaka, amely a XV. századi eredetű bolt helyén manapság látható. Czagány István

Next

/
Thumbnails
Contents