Budapest, 1974. (12. évfolyam)

6. szám június - H. Boros Vilma: Hírneves pesti tanárok

A gellérthegyi egyetemi Magyarországon a XVIII. század közepe előtt nem foglalkoztak modern értelemben vett csillagászattal. Ennek fő oka anyagiakban keresendő. A tengerhajózást nem folytató s így az égi megfigyelésekből gyakorlati hasznot nem húzó szegénv ország nem tudott pénzt áldozni drága műszerekre, kutatók kiképzésére. Első, nemzetközileg is elismert csillagászunk a selmeci születésű Hell Miksa volt. Az ő kezdeményezésére létesítették 1756-ban Nagyszombatban, az egyetem mellett első csillagvizsgálónkat. Itt dolgozott Sajnovics János, aki Hellel együtt a Venus átvonulásának megfigyelésére 1769-ben Vardőbe utazott, s ott felfedezte a magyar és lapp nyelv rokonságát. A csillagvizsgáló 1777-ben az egyetemmel együtt a budai Várba került az egyik, e célra átalakított toronyba. Műszerei azonban addigra teljesen elavultak, elhasználódtak, komoly észlelésre alkalmatlanokká váltak; mint Kmeth Dániel írta: „hasznokat nem lehet venni, hacsak a tükrök meg nem újíttatnak, új tsőket nem kapnak és új s erősebb tartalmányokra nem állíttatnak". Ezért a Várban csupán meteorológiai és földmágnesességi méréseket végeztek. 1785-ben az egyetem átköltö-. zött a Duna túlsó partjára, Pestre s a királyi vár épületét a helytartótanács és más kormányszervek foglalták le. Felmerült az a terv, hogy az otthon nélkül maradt csillagdát Egerbe helyezik át. Hell határozottan ellenezte ezt, szerinte a csillagvizsgálónak az egyetem mellett és az egyetem szervezetében kell maradni. Tiltakozása eredményes volt, az intézményt Budán hagyták, de korszerűsítése érdekében semmi sem történt 1806-ig, amíg Pasquich János át nem vette a vezetését. Pasquich a fizikai tanszék adjunktusaként került az egyetemre, fizikus professzorként folytatta, majd hat évi külföldi tartózkodás után vidéken, a várpalotai csillagvizsgálóban tevékenykedett. Európa legjobb csillagászai közé tartozott, tehetségét külföldön is elismerték. Jórészt ennek köszönhette, hogy az egyetemi obszervatórium újjászervezésére sikerült megnyernie először József nádornak, azután a bécsi udvarnak a támogatását. Legelső feladatként új műszerekről kellett gondoskodni. Ezeket a német Reichenbach-Frauenhofer cégtől rendelték meg. Beszereztek a pontos idő meghatározására szolgáló passzázstávcsövet, két, az égitestek zenittávolságát mérő vertikálist, ekvatoriális és azimutális refraktort, szögmérésre teodolitot és a napátmérő meghatározására heliometert. Az új műszerekkel az intézmény felszerelése korszerűvé és gazdaggá vált. A rendelésekkel egyidőben megkezdték a Gellérthegy tetején egy új csillagvizsgáló épület alapozását. A helyet kitűnően választották meg: közel az egyetemhez és elég nagy magasságban. A város gyenge világítása nem zavarhatta a megfigyeléseket, a gyárak füstje akkor még nem szennyezte a levegőt. Arra már nem számítottak, hogy a hegy alatti melegforrások gőze télen néha kisebb zavarokat okozott az észlelésekben. Az épületet maga Pasquich tervezte. Lényegében két, rézzel fedett, forgatható kupolával ellátott, 5,1 méter magas és 7,9 méter átmérőjű toronyból állott s az ezeket összekötő észak-dél irányú 14,4 méter hosszú észlelőteremből. A tornyokhoz csatlakozott egy-egy kisebb szárny. Építése 52 889 Ft 15 krajcárba került. A világosdrapp színű, Uraniának elnevezett épület szolgált mintául a nápolyi és a München melletti bogenhauseni csillagdáknak. A megnyitás 1815. október 15-én, nagy ünnepélyességgel történt. A róla szóló későbbi beszámolók elmondják, hogy három uralkodó jelent meg itt: I. Sándor orosz cár, III. Frigyes Vilmos porosz király és I. Ferenc, akik a bécsi kongresszusról Budára látogattak. Kulcsár István, aki lapjában, a Hazai és Külföldi Tudósításokban mint szemtanú számol be a megnyitásról, erről mit sem tud. ő csak Ferenc jelenlétéről ír. József nádor fogadta az uralkodót Brunszvik József tárnokmester és más előkelőségek kíséretében és az egyetem nevében a rektor helyett Eckstein Ferenc orvosprofesszor üdvözölte. Az ünnepi beszédet Pasquich mondta. Az épület kelet-nyugati irányú keresztmetszete Az Uránia homlokzata (Siklós Péter reprodukciói) 40