Budapest, 1974. (12. évfolyam)

6. szám június - A címlapon: A Palatinus strandon (Csigó László felvétele)

rukciós formában valósulnak meg. Ezek az építkezések 40%-os bontási arányt követelnek, vagyis ahhoz, hogy 100 lakás épüljön, 40-et le kell bontani. A legnagyobb volumenű lakásépítés Káposztásmegyeren (13. sz.) lesz. Az eredetileg mezőgazdasági célokra előirányzott 212 hektárnyi lakásépítésre kijelölt területen, amelyet északról Budapest közigazgatási határa, keletről a váci vasútvonal, délről a Szilaspatak, nyugatról a Váci út menti, zöldsávnak jelzett terület határol, 27 900 lakás épül. E terület lakásépítési célra való felhasználásának előfeltétele az észak-déli gyorsvasút megépítése. A vízellátás megoldása viszonylag könnyű; a már meglevő földgázkörvezeték és az észak-pesti házgyár közelsége is kedvez a lakástelepítésnek. Nagyságrendben a második helyen áll Észak-Pest központjának, az újpesti városközpontnak (12. sz.) lakásépítése, ahol 17 ezer lakás építése mellett közel 8 ezer lakás bontásával kell számolni. Újpest belterületének nyugati határa az ipari terület és a Városkapu, keleti határa a MÁV vasútvonal, MÁV lakótelep, valamint a meglevő és megmaradó ipari terület. Északon a Dózsa György út, illetőleg Deák Ferenc utca, délről a Gellért, ösz és Elem utcák határolják a II. és IV. övezetbe sorolt, ez idő szerint kifejezetten kisvárosias jellegű, zömében földszintes házakkal beépített lakóterületet. A budapesti városközponttal való kapcsolatát jelenleg két főútvonal biztosítja: a Váci és a Béke út. A jövőben az észak-déli gyorsvasút fogja biztosítani a kerület lakosainak az összeköttetést az angyalföldi ipari üzemekhez. Az eddig említett két koncentrált lakástelepítéshez szervesen kapcsolódik Angyalföld rekonstrukciója (35. sz.) és a Béke út melletti (37. sz.) lakástelepítés. Az előbbinél 16 350 lakás építése mellett 6 ezer bontással, az utóbbinál 13 600 építéssel és 5 ezer bontással kell számolni. Mind a két terület a XIII. kerület súlypontjában fekszik, közlekedési útvonalakkal jól ellátott, akár az ipari- és zöldterületekkel, akár a főútvonalakkal és a városkörnyékkel való összefüggését nézzük. Ezeken a területeken is többségében egyszobás, avult és korszerűtlen lakások bontása válik szükségessé. Az egész XIII. kerületben — a Duna-parti (34. sz.)és a Gyöngyösi úti (36. sz.) lakástelepítésekkel együtt — közel 40%-os a szanálási arány. Kispest városközpont rekonstrukciója (49. sz.) már megkezdődött. A rekonstrukciós területen jelenleg zártsorú, földszintes, többnyire avult, bontásra érett lakóházak és jelentéktelen ipartelepek helyezkednek el. Itt 11 ezernél is több lakás fog épülni, megközelítőleg 3 és fél ezer lakás lebontásával. A terület a szomszédos munkahelyekhez (Kőbánya, Ferencváros) közel fekszik, közlekedése a város központja felé is jól biztosított. A Ferencváros rekonstrukciója (20. sz.) kapcsán a tiszta lakásszaporulat másfél ezer sem lesz; fő célja az egészségtelen életfeltételek megszüntetése azon a területen, amely ivóvízzel, csatornával, gázzal egyaránt jól ellátott; csupán a zöldterületek teljes hiánya vár megoldásra. Kőbánya-Újhegy (24. sz.) a Harmat utca révén a kerület központjához szervesen kapcsolódik. Bár a szanálási arány itt a 9%-ot sem éri el, mégis — minthogy a szanálásra váró lakások zöme magántulajdonban van — ezek kisajátítása, továbbá a zöldterület kialakítása, a tereprendezés az építési költségeket nagymértékben növeli. A külső szabad területek közül Békásmegyer (9. sz.) az, ahol 7 és félezer lakás épül és csupán 40-et kell lebontani. Ez a városrész mindazokkal a természeti és táji adottságokkal rendelkezik, amelyek ideális lakóhely kijelölésére alkalmassá teszik. Nem is szólva arról, hogy a HÉV-nek a Batthyány térig való meghosszabbítása és a metróhoz való csatlakozása, valamint a Bogdányi úti felüljáró megépítése mit jelent az épülő lakónegyed szempontjából. Az Aranyhegy (10. sz.) négyezer lakással fűződik fel a Bécsi út mentén (bontás nélkül); a Csillaghegyen (8. sz.) öt és félezer lakás építésére van lehetőség, 1390 lakás szanálása mellett. A peremkerületi központok átépítése a lakásfejlesztés fontos feladatát képezi. Óbuda (6. sz.), Kőbánya (22. sz.), Zugló (38. sz.), Rákospalota (41. sz.), a XVII. kerület (45. sz.), Pesterzsébet (50. sz.), Csepel (53. sz.) és Budafok (55. sz.) központjaiban (Óbudán az egész rekonstrukciót beleértve), továbbá a már említett újpesti és kispesti kerületi központokban közel 62 ezer lakás fog épülni az 1976—1990. évek között. Ugyanezeken a területeken 27 ezer lakás kerül lebontásra, ami 43,6%-os szanálási aránynak felel meg. A Hungária körúttól befelé eső részen (23. és 39. sz.), továbbá a Százados út körül (19. sz.) rekonstrukció kapcsán 13 ezer lakás épül, 33%-os szanálás mellett. Említésre méltók még a Telepes utcai (40. sz.) és a soroksári (51. sz.) rekonstrukciók, amelyek közül az utóbbi a fővárosból kivezető útvonal mellett valósul meg. A már folyamatban levő józsefvárosi rekonstrukció (18. sz.) előreláthatólag a VI. ötéves tervidőszakban befejeződik. Ugyanakkor megkezdődik az V., VI., VII. és VIII. kerületek elavult belső városrészei egy részének (14—17. sz.) átépítése. Ezeken a területrészeken 13 és félezer lakás megépítése közel 25 és félezer elavult lakás bontását teszi szükségessé. Jelentős lakásépítési lehetőségeket tartalmaz a koncepció a budai hegyvidéken kijelölt összefüggő területeken (Pesthidegkút, Törökvész, Csatárka, Márton-Orbánhegy, 2— 5. sz. és 33. sz.), valamint a kivezető főútvonalak (Szentendrei, Fehérvári út) mentén (7. és 29. sz.) A budai hegyvidéken és a kivezető főútvonalak mentén 9—9 ezernél is több lakás építésére nyílik lehetőség, az előbbinél 370, az utóbbinál 1560 lakás lebontása mellett. Az egyéni lakásépítés a jövőben is általában a város területén szétszórva valósul meg. A gazdaságosság igénye, a közművek jobb kihasználása, az építőanyagokkal való takarékosság és az építésre rendelkezésre álló terület jobb kihasználása mind egyéni, mind közületi szempontból a társasházas és a vele rokon lakásépítési formák (sorházas, teraszházas stb.) építését teszi kívánatossá a fővárosban. • -«wo „Ismeretlen pest-budai látkép" címmel lapunk áprilisi számában Szerelmey Miklós műintézetéből származó nyomatot közöltünk. A kép sajnálatos nyomdahiba miatt tükörképben jelent meg. Helyreigazításképp ismét közreadjuk a nyomatot — eredeti állásban.