Budapest, 1974. (12. évfolyam)

1. szám január - Zolnay László: Bolyongás Esztergom körül

Báti mester: Két jelenet Alexandriai Szt. Katalin legendájából (1410—20 között) Esztergom, Keresztény Múzeum. Domonkos Endre felvétele Szent alakja XII. századi domborművön. Esztergomi királyi vár Figura. Márvány mozaik (XII. sz.). Esztergomi középkori vár vezetők úgyis elmondják e ,,kalte Pracht" művészetnek szuperlativuszait.) Inkább lépjünk be az Árpád-kori királyi kastély romjai közé. Itt azokat a X—XI. századi maradványokat keressük, Géza fejedelem és Szent István körkápolnájának romjait, amelyeket mostanában tárt fel S. Nagy Emese kutatása. Sajnos a palotának e legrégebbi magvát ma sem ismerjük eléggé. A Karoling ízű királyi körkápolna romjai felett III. Béla királynak 1180— 1190 táján épített palotamaradványai helyezkednek el. (Afelett Telegdi Csanád érseknek XIV. századi, rajta Bakócz Tamás XV. századvégi építkezései. Valóságos magyar Pompéji ez! Kivált, ha arra gondolunk: Géza palotája alatt római kori erőd maradványai vannak . . . Bakócz építkezései felett pedig — egészen 1938-ig, a feltárások kezdetéig — 450 év pora nyugodott.) A III. Béla kori királyi kápolna a középkori országnak egyik legvirágzóbb korszakát idézi. Az pedig, hogy[mindez csak térdünket verő magasságban maradt meg — a többi rekonstrukció —, annak hírmondója s bizonysága: viharos századok edzették népünket s zúzták köveinket. A francia és lombard mesterek kezenyomát őrző királyi vár és várkápolna, meg a mai bazilika helyén állt régi Szent Adalbert-bazilika kőemlékei azt a középkori nemzetfeletti világot elevenítik meg, amelybe az Árpádok emelték a sztyeppe lovaspásztorainak ivadékait. A királyi kápolna freskált falairól toszkánai tekintetek néznek a látogatóval farkasszemet. Az esztergomi vár fokán, a hajdani Fehértornyon (a későbbi Lipót-bástyán) mostanság az Árpádok piros-fehér cslkozatú lobogója leng. A táj és Esztergom városa mint védőszárny alá húzódik a vár tövébe. (S valóban: 1241 /42 telén, amikor a tatár feldúlta a vízparti várost, a fellegvár — benne Simon ispán maroknyi íjásza — ellenállt nekik.) A vár alá búvó házak egyikében található Magyarország legősibb, intézményesen továbbfejlesztett könyvtára, a Bibliothéka. Legrégibb kódexét — Perugiai Bernát spalatói érseké volt, III. Endre fiainak nevelőjéé — 1190 körül esztergomi kódexfestők készítették. Pompásan miniált kódexek és ősnyomtatványok sorából a leveldi karthauziak Corvináján kívül csak a XV. századi könyvfestés remekét, a Filipecz kódexet, meg II. Ulászló király csodálatos Graduáléját idézzük fel. Művelődéstörténetünk kincsesháza Az esztergomi műkincsek megmaradásának csodája lenyűgöző. Budán a királyi könyvtár, a királyi kincstár s a királyi levéltár egyaránt elpusztult. Esztergom érseki könyvtárának, kincstárának, levéltárának jelentős része — mivel a török elől idejekorán elmenekítették — megmaradt. A bazilika kincstára kilenc évszázada gyűjti az