Budapest, 1974. (12. évfolyam)

5. szám május - Vértesy Miklós: Alapítványok a Budapesti Tudományegyetemen

Nevezetes krisztinavárosi emlékek A krisztinavárosi templom homlokzatán még 1961-ben állt egy háborús-sérült már­ványtábla, ami gróf Széchenyi Istvánnak és gróf Zichy Károlyné született Seilern Cres­centiának itteni esküvőjére emlékeztetett. A táblát akkoriban újjal pótolták, de rövid idő múlva leszerelték és helyét átfestették. Most a templom előcsarnoki oszloppárján aranyozott vésett tábla pótolja a régit, kiegé­szítve másik két, e helyhez kötődő megemlé­kezéssel. Két névvel, akikre büszkék va­gyunk. Ebben a templomban kötött házasságot Semmelweisz Ignác is, és itt vezényelte Liszt Ferenc a budai dalárdát. A plébánia egykorú, latinnyelvű kézírásos krónikája és az anyakönyvek hitelesen be­szélnek a nevezetes dátumokról és szerep­lőikről. Széchenyi István esküvője 44 éves korá­ban, 1836. február 4-én volt. Felesége a nap emlékére az oltár kegyképének díszítésére gyémántos mellkeresztjét ajándékozta. Az esketést Majsch Jakab plébános végezte, aki Széchenyinek gyóntatója és barátja volt. 1857. június 18-án Semmelweisz Ignác orvos (budai, tabáni születésű, belvárosi lakos) itt kötött házasságot Weidenhoffer Máriával. A menyasszony 20 éves, a vőle­gény 39 éves. Az anyakönyvben csillagos jel alatt pótbejegyzés van. „1879. évi dec. 13-án 54 684 sz. belügy, min. rendelete következ­tében a Semmelweisz név Szemerényire változott." Ugyanez a bejegyzés található az 1864. július 26-án keresztelt leánygyermek, a Semmelweisz-házaspár Antonia Mária Auguszta anyakönyvezése mellett. A csillagos bejegyzés „az anyák megmen­tőjének" kálváriás útjához vezeti az érdeklő­dőt. A gyermekágyi láz okainak felderítője igazának elfogadtatásáért, nagyszerű felfede­zésének bizonyításáért egészségével fizetett. A heves támadások, a mellette és ellene szóló viták elfajultak, a személyeskedő támadások felőrölték egészségét. 1865. július 31-én egy bécsi elmegyógyintézetbe szállították a mara­di, féltékeny, tekintélyüket féltő ellenfeleinek támadásai alatt összeroppant idegzetű Sem­melweiszt. Elmebetegnek minősítették, de ennek valódiságát később megcáfolták. Az intézetben 1865. augusztus 13-án bekövetke­zett halálát valójában egy korábban szerzett vérmérgezés okozta. A nevéhez tapadt ko­misz pletyka, a szélsőséges előítéletek miatt változtatta meg leánya a családi nevet. A harmadik felirat Liszt Ferenc 1865. szeptember 9-i látogatásának emlékét őrzi. Ekkor Cosima lányának és első vejének, Bü­lownak kíséretében látogatta meg a krisztina­városi templomot, amikor itt a szerzemé­nyeit előadó budai dalárdát vezényelte. A plébániára is ellátogatott, Haynald Lajos érsek társaságában. Méltó volt, hogy történelmünknek, a tu­dománynak és a művészetnek ehhez a hely­hez fűződő emlékeit táblával jelölték meg, s illő, hogy ezeket a helytörténeti emlékeket felidézzük. * Iparosodásunknak — az akkori szóhaszná­lat szerint: fabrikánknak — egyik történelmi fejezete is a Krisztinavároshoz fűződik. A Krisztina körút 53. sz. házon, ahol a Kuny Domokos utca kezdődik, tábla emlékeztet az első budai kerámiagyárra és alapítójára. Kuny Domokos, a budai gyár alapítója, apjának, a francia származású Cuny Domo­kosnak mesterségét folytatta, és magyar­országi letelepedése után Kunynak írta a ne-Siklós Péter felvételei Kuny-majolikák a Kiscelli Múzeum gyűjteményéből 38

Next

/
Thumbnails
Contents