Budapest, 1974. (12. évfolyam)
5. szám május - H. Boros Vilma: Karinthy Frigyes iskolája I.
A kintornás (Újságillusztráció, 1867) míg azután a filoxéra pusztítása az 1880-as években egyszeriben véget vetett a budai bortermelésnek. Ettől kezdve a mezőgazdaságnak már csak egy ága játszik szerepet a fővárosban: a konyha- és gyümölcskertészet, illetve legújabban a virágkertészet. A kiállításon egykorú metszeteken és egyéb ábrázolásokon láthatjuk a mezőgazdasági munkát végző embert; korabeli szőlőművelési eszközök, XIX. század eleji szőlőprés, puttonyok, a földművelés és állattenyésztés legkülönbözőbb eszközei érzékeltetik, hogyan dolgoztak a kapások, a vincellérek, a pásztorok, a földművesek. Szorosan kapcsolódott a mezőgazdasághoz a molnárok munkája. Budán, Pesten és Óbudán a XIX. század közepéig a vízimalmok voltak túlsúlyban: a kiállításon egy Duna-malom egykorú makettje, egy vízimalmot ábrázoló fafaragás (múzeumba kerülése előtt egy óbudai ház kapuját díszítette), a molnárcéh szállásjelvénye, régi metszetek és akvarellek mutatják be ezt a Pest-Budán valaha oly fontos, azóta kihalt foglalkozást. A főváros rohamos fejlődésének — amely a XIX. század kezdete óta néhány évtizedenként megkétszerezte, sőt megháromszorozta a népességet — igazi alapja a kereskedelem, majd később, a múlt század közepétől kezdve egyre inkább a nagyipar volt. A kereskedelemmel foglalkozik a kiállítás következő része, s ugyanitt kerül bemutatásra a közlekedésben, a hitelrendszerben dolgozók és a mai szóval szolgáltatásoknak nevezett tevékenységet végzők munkája, munkahelye is. A XVIII. század végétől kezdve a főváros fejlődésében meghatározó szerepet játszott a kereskedelem. A hírneves pesti országos vásárokat és hetipiacokat számos korabeli ábrázolás — metszet, festmény —, majd később fénykép örökítette meg számunkra. A kiállításon ezeken kívül vásározó láda, piaci mérlegek, tárolóedények, régi mérő-Hirdetés a Vasárnapi Újságban (1893) edények és súlyok (iccék, pintek, latok, fontok, vékák) idézik fel a régi piacok képét. A fővárosi kereskedelem XIX. század végi — XX. századi állapotáról egy múlt század végi, még német feliratú fűszerüzlet, egy patika, egy rövidáru-üzlet és egy cukrászda berendezésével ad képet a kiállítás. Ezenkívül számos régi cégér, reklámtábla, hirdetés teszi változatossá a kiállításnak ezt a részét. Az elmúlt idők emléke egy régi bankberendezés is, amely a hiteléletben dolgozók munkakörülményeiről ad képet. A kiállítás befejező része a városi létforma legfontosabb alkotóelemét, az ember ipari tevékenységét mutatja be. A XVIII. században, sőt a XIX. század első felében is Pest-Budán a kézművesség volt e tevékenység domináló formája. Ezért az iparral foglalkozók munkahelyét és munkakörülményeit bemutató kiállítási szakasz a kézműves, céhes iparral kezdődik. XVIII —XIX. századi céhkönyvek, kiváltságlevelek, látképes felszabadító levelek, céhpecsétek mellett teljes műhelyberendezések (tímár, kádár, asztalos, kovácsműhely) láthatók itt. Gyökeresen újat hozott a gőzgép és ezzel együtt a gyáripar elterjedése, amely a magyar fővárosban először a textil- és malomipart érintette. A kiállításon egy múlt századi gőzturbina, régi szövőgép, s ezenkívül számos más tárgy, kép és nyomtatvány idézi fel ezt az időszakot, s mutatja be a kialakult új, forradalmi osztály, a gyári munkásság életkörülményeit. A XIX. század végétől kezdve az elektromos energia felhasználása ugyanúgy forradalmasította a munkafeltételeket, mint korábban a gőzgép. Ennek hatását jelzésszerűen mutatja be a kiállítás, tárgyak, rajzok, műszerek segítségével. S hogy a budapesti emberek mindennapi életének erről a fontos szférájáról munkájukról — nyújtott kép ne legyen csonka, a kiállítás a múlt bemutatása után minden egyes szakaszban arról is képet ad, hogyan élnek ma, milyen körülmények között dolgoznak ma a budapestiek. (g-a) KOTZÓ PÁL Gépészmérnök BUDAPEST "Üllöi-ut 18. sz. Ajánl 2'h, 3, 3V2 és 4 lóerejü szöges cséplő-készleteket, továbbá 4, 5, 6, 8, 10 és 12 lóerejü sínes gözcséplö-készleteket hosszá szalmarázokkal, alsó szelelővel és rendkívül nagy felületü rostákkal, árpahéjazó és választóhengerrel. — Fa- és szénfütésre és eredeti szalmafüto-gőzmozgonyokat. — Továbbá R. Garret & Sons felülmnlhatlau 40 o tüzelőanyagot takarító Cnmponnd-gözmozgonyait. — Legjobbnak elismert «Brantfordi« önműködő amcikai kévekötő aratógépeit. — Eredeti amerikai szénagyüjtöit 1 ragy 2 ló befogására alkalmazható kombinált rúddal. — Sorvető ós szórvavetögépeket ós minden egyéb kisebb gazdasági gépet. MT Jutányos árak és Led cezö fel tételek. ""^Pl Házaló kereskedő (Vasárnapi Újság, 1872) Lottóárus (Vasárnapi Újság, 1871)
