Budapest, 1974. (12. évfolyam)

5. szám május - Pongrácz Zsuzsa: A születendő gyermekért

Pongrácz Zsuzsa A születendő gyermekért Csigó László felvételei Budapest minden kerületében — egyes üzemekben is r— mű­ködik a terhesrendelés. Ahol szükséges, minden nap délelőtt, délután, másutt csak a hét bi­zonyos napjain. A rendeléseket 99 nőgyógyász látja el, s további 140-en a főváros kórházainak szülészeti-nőgyógyászati osztá­lyain dolgoznak. A terhesren­delések és a kórházak is több­nyire zsúfoltak. A zsúfoltság a kormány népesedéspolitikai ha­tározata nyomán minden bi­zonnyal tovább fokozódik. 1972-ben a fővárosban újon­nan nyilvántartott terhesek szá­ma 28 319 volt, a születések száma: 21 279. Rendkívül magas — 11 százalék! — a koraszülöt­tek aránya. 1972-ben 730 cse­csemő hatnapos kora előtt meghalt; 660 azért, mert kora­szülött, életképtelen volt. Erre a problémára még visszatérünk. 1973 első negyedében 7295 új terhes jelentkezett a különböző rendeléseken. Ez a szám körül­belül annyi, mint a megelőző évben. A kormányhatározat ha­tását e sorok írásakor még nem lehet felmérni, de annyi máris tapasztalható: minden terhes­rendelésen több új állapotos nő jelentkezik felvételre, mint az előző év hasonló időszakában. S 1974 első heteiben jóval ke­vesebben kérték terhességük művi megszakítását, mint tavaly ilyenkor. Még egy örvendetes adat: a fővárosban a terhes nők­nek mindössze 0,9 százaléka nem jelent meg egyszer sem a terhes­rendelésen. Magas a csecsemőhalandóság Mint fentebb már szó esett róla, hazánkban nagyon magas a csecsemőhalandóság, tehát az 1000 élveszülöttre jutó, egy éven alul meghaltak száma; az 1973-ban kiadott Statisztikai Zseb­könyv szerint 1971-ben 35,1 százalék. Európában csupán Ju­goszlávia (56,3) és Románia (42,4) szerepel ennél is rosszabb adat­tal. Ami a másik, napjainkban kü­lönösen sokat idézett adatot illeti: az ezer lakosra jutó élve­születések száma hazánkban 1971-ben 14,5 volt (azóta emel­kedett s majdnem eléri a 15-öt); Ausztriában, Belgiumban ugyan­ennyi, az NDK-ban 13,8 az NSZK-ban 12,8, Svédországban 14,1. Ezektől az országoktól el­tekintve, az élveszületések szá­ma mindenütt másutt magasabb, mint nálunk: a Szovjetunióban 17,8, Olaszországban 16,8, Fran­ciaországban 17,1, Hollandiában 18,8 az ezer lakosra jutó élve­születések száma. A természe­tes szaporodás hazánkban 2,6, Ausztriában 1,5, Belgiumban 2,3, az NDK-ban 0, az NSZK-ban 1,1; s mindenütt másutt ez a szám is magasabb a miénknél. Mindezek az adatok önmaguk­ban is indokolják a népesedés­politikai kormányhatározatot és azt a nagy figyelmet, vigyázást, amit a leendő anyák gondozására fordítanak. A gondozás egyik sarkalatos pontja: a koraszülések számának csökkentése. Amilyen mértékben ez sikerül, úgy javul majd csecsemőhalandósági sta­tisztikánk is. Mi az oka a koraszüléseknek? A különböző vizsgálódások, fel­mérések tanúsága szerint első­sorban a művi abortusz, illetve annak szövődményei, káros kö­vetkezményei. De koraszülést okozhatnak a különböző urbani­zációs ártalmak is, a rossz, zsú­folt közlekedés, a levegőhiány, az üzemi — főleg vegyiüzemi — ártalmak, a terhesség alatt vég­zett nehéz fizikai munka, a fe­szültség, a stresszhatások. És nem utolsó sorban: a dohány­zás! A nikotin nemcsak akkor ártalmas, ha az anya szertelenül dohányzik a terhesség alatt; a már fiatal korban megkezdett dohányzás, is mérgezően hat a szervezetre. Ugyanúgy árthat a magzatnak az a nikotin, ami az apa szervezetében van. A csecsemőhalandósággal kap­csolatos statisztikai adatoknál mindenesetre meg kell említe­ni: hazánkban túl szigorúan ra­gaszkodnak az Egészségügyi Vi­lágszervezet előírt normáihoz. Eszerint élőnek kell tekinteni minden olyan újszülöttet, aki­nél akárcsak két-három óráig is tapasztalható volt a legkisebb életjelenség. Csehszlovákiában és Angliában például csak az olyan újszülötteket számítják a halálozási statisztikába, akik leg­alább 72 órai élet után haltak meg. De az is igaz, hogy hazai statisztikánkat ez a fajta számolás sem javítaná meg jelentősen. Indokolt tehát a terhesgondo­zás alapja: a prevenció, a kora­szülések megakadályozása. Olyan körülményeket kell biztosítani a munkahelyen, otthon s a kór­házban, amelyek között az anya 9 hónapos terhesség után egész­séges, megfelelő súlyú csecse­mőt hoz a világra. Törzslap Nézzük, milyen állomásokon át jut el az anya odáig? Ha a kerületi szakorvosi ren­delő nőgyógyászatán megállapí­tották a terhességet, kiírják a 19

Next

/
Thumbnails
Contents