Budapest, 1974. (12. évfolyam)
3. szám március - Györffy Lajos: A közlekedés zavaró hatásai
b) Nagyzajú közlekedési övezet 3. Mező Imre út 32. a) Nagyzajú, állandó tartózkodásra nem alkalmas terület b) Nagyzajú közlekedési övezet A szemelvény önmagáért beszél s meggyőzően hívja fel a figyelmet néhány fővárosi útvonal környezetének zajártalom szempontjából tarthatatlan állapotára. A zavaró hatások között a legsúlyosabbak — mert a legtöbb áldozatot követelik — a közlekedési balesetek. Ezeknek egyik legfőbb oka lehet — a közlekedésben résztvevőkön, illetve a járművek műszaki meghibásodásán felül — az útpályák, csomópontok kiépítésével, állapotával kapcsolatos hiányosságok. Budapesten 1973. II. negyedévében viszonylag nagy baleseti előfordulás az alábbi csomópontokban volt tapasztalható: Halálos baleset Súlyos Könnyű Összes személyi sérüléses baleset Halálos baleset sérüléses baleset Összes személyi sérüléses baleset 1. Alkotás u.—Márvány u.— Királyhágó u. — 1 2 3 2. Szarvas tér 1 1 6 8 3. Szilágyi Erzsébet fasor—Nyúl utca — — 1 1 4. Mező Imre út—Népszínház utca — 1 2 3 5. Mező Imre út—Salgótarjáni út — 1 3 4 6. József körút—Baross utca 1 1 3 5 7. Üllői út—Pöttyös utca 1 3 — 4 8. Bosnyák tér — — 4 4 9. Mártírok u.—Kossuth Lajos u. (XX. kerület) 1 1 1 3 Tömegközlekedés Vasúti közlekedés A budapesti felszíni tömegközlekedést — jelentéktelen hányadtól eltekintve — a BKV az alábbi járműállománnyal bonyolítja le: motor 1203 villamos pót 459 166 2 trolibusz 201 autóbusz 1533 helyiérdekű vasúti kocsi 387 A Budapesti Városépítési Tervező Vállalat korábban már idézett munkájában egy — e cikk keretében helyhiány miatt nem közölhető — térképmellékleten ábrázoltuk a zavaró hatást okozó tömegközlekedési vonalakat. A trolibuszvonalakkal nem foglalkoztunk s a térképmelléklet az autóbuszvonalakat sem tüntette fel, miután azok a közúti forgalom figyelembe vett áramlataiban már szerepeltek. A munka a BKV „Autóbusz és villamosvasúti viszonylatok forgalmi paraméterei 1971. december" című kiadványára támaszkodva az egész hálózattal foglalkozott s olyan jelkulcsot alkalmazott, mely megkülönbözteti az egyes útvonalakon közlekedő járatokat a kétirányú közlekedés átlagosított sűrűsége szerint. Ennek megfelelően szerepeltek — 2,5 percnél sűrűbb, — 2,5-4,0 perc közötti sűrűségű, — 4,0-5,0 perc közötti sűrűségű, valamint — 5,0 percnél ritkább vonalak. 2,5 percnél sűrűbb kötöttpályás közlekedés 68 útvonalon és csomópontban, 2,5-4,0 perc közötti sűrűség 18, míg 4,0-5,0 perc közötti sűrűség 9 útvonalon van a fővárosban. A vizsgálati anyag ebben a vonatkozásban még lényeges bővítésre szorul. Szükségesnek látszik a villamosvasúti járművek és szerelvények differenciáltabb figyelembevétele s a felépítményi rendszerek megkülönböztetése is. Ezenfelül a zajártalom szempontjából e vizsgálat sem nélkülözheti az egyes érintett útvonalak és csomópontok beépítettségét. A nagyvasúti közlekedés főleg távolsági igényeket elégít ki, de levegőszennyeződés, zajártalom és baleseti veszélyek szempontjából a nagyvárosi életet is befolyásolja. Az itt elhelyezkedő pályaudvarok, állomások miatt ugyanis igen nagy mértékű hálózata van magában a városban is. A legkedvezőtlenebb hatású pályaudvarokat, állomásokat, megállóhelyeket a fővonalakkal együtt az OÉSZ védőtávolságkövetelményeinek bejelölésével a 2. ábra tünteti fel. A munka továbbfejlesztése során szükség lesz egy olyan vizsgálatra, mely megkülönböztetést tud tenni — a vontatási rendszerek — a vonatnemek — az eltérő sűrűségű szakaszok — és egyéb, a továbbiakban még meghatározandó szempontok figyelembevételével más döntő jellemzők között. Nem közömbös pl. ez esetben sem, hogy az egyes pályaudvarok, nagyvasúti gócok vagy vonalak milyen felhasználású városi területeken helyezkednek el, illetve haladnak át. Vízi közlekedés A vízi közlekedés okozza talán a legkevesebb zavaró hatást Budapesten. Levegőszennyeződés szempontjából azonban nem közömbös sem a pakura tüzelésű gőzhajók, sem a diesel-üzemű motoros hajók üzeme. Néhány ilyen üzemű személyhajó tartósan Budapest területén van forgalomban. Egy sétahajó tavasztól őszig főleg sétajáratban okoz intenzív szennyeződést; állás közben a légszennyezés minimális. A MAHART és a SZOT egyéb hajói budapesti tartózkodásuk alatt — csökkentett kazánüzem mellett — jelentéktelen levegőszennyeződést okoznak; teljes üzemben viszont csupán áthaladnak a városon, ami tavasztól őszig hajónként és naponként mindössze két órát jelent. Mind a személyhajókat, mind a bel- és külföldi vontatóhajókat számításba véve, a diesel-üzemű motorok által okozott levegőszennyeződés napi négy órára tehető március 1. és november 30. között. A szenynyeződés fő területe a főváros központjában van: a Vigadó téri hajóállomáson, illetve a Lánchíd és a Szabadság-híd közötti balparti Duna-szakaszon. Vontatóhajók vonatkozásában ez értelemszerűen a Duna egész budapesti szakaszára vonatkozik. Zajártalom tekintetében a motoros hajók motorzúgása, valamint a hajókürtök hangjelei figyelemreméltóak. Ezek időtartamát illetően a „menetben töltött idő", tehát a Budapesten való áthaladás ideje a mértékadó. A MAHART illetékeseinek közlése szerint az ártalmak fokozatos csökkenésével idővel számolni lehet; a hajókürtök által okozott — egyébként jelentéktelen! — zaj azonban a folyami közlekedés biztonsága érdekében nem csökkenthető. Légi közlekedés A légi közlekedés zajártalomhatásával kapcsolatosan nemzetközi vonatkozásban már igen sok intézkedés történt. E kérdés vizsgálata hazánkban is már korábban elkezdődött. E cikkben az Országos Közegészségügyi Intézet szakvéleményére támaszkodtunk. A szakvélemény a Ferihegyi repülőtér jelenlegi repülőgép-forgalma által előidézett zajhatást vizsgálta. A vizsgált sávban haladó repülőgépek alatt zajméréseket végeztek; ennek alapján javaslat készült a lakosság zaj elleni védelmét szolgáló beépítési korlátozásokra. A 2. ábrán feltüntettük az idézett munka adatainak felhasználásával az úgynevezett „szűrőkkel mért" A-szintek területi eloszlását, sugárhajtású gép fel szállása esetére. Az egyes dB A zaj szintet jelentő pontok összekötésével kialakult „burkoló görbék" érzékletesen mutatják a sugárhajtású gépek által okozott zajerősségek mértékét. A budaörsi repülőteret az MHSZ-en kívül a Repülőgépes Növényvédő Állomás, az OMSZ betegszállító csoportja, az OVH repülőgépes szolgálata, valamint az OLP futárszolgálata használja. Tekintettel arra, hogy mindkét repülőtér közelében, illetve a felszállópályák megközelítési és emelkedési sávjában csendet igénylő jelentős lakóterületek vannak, a zajártalom igen káros következményeinek leküzdése, sőt megelőzése érdekében az illetékeseknek mielőbb megnyugtató megoldást kell találniuk. Zajártalom szempontjából egyébként világszerte a repülőterek okozzák ma a legnagyobb problémát. Az eddigi vizsgálatok a közlekedés összes ágazatait figyelembe vevő, de a rendelkezésre álló idő és pénzügyi keretek miatt a szükséges mértékig még nem részletezhető adatok és felmérési anyagok figyelembevételével készültek, így ezek a vizsgálatok csupán kezdeti lépésnek tekinthetők a közlekedés zavaró hatásainak feltérképezésénél és elemzésénél. A munka továbbfejlesztése haladéktalanul szükséges. 30