Budapest, 1973. (11. évfolyam)

1. szám január - Kővendi Judit: Balázs Irén textilművész otthonában

Egy esztendő számokban Ha tüzetesen végiglapozzuk a legújabb statisztikai zsebkönyvet — a Központi Statisztikai Hivatal Budapest Városi Igazgatósága jelentette meg minimális példányszámban —, s vizsgáljuk a főváros minden területére kiterjedő 1971. évi adatokat, első megállapításunk: Budapest fejlődése, összehasonlítva az előző évekével, nemkülönben több európai nagyváros eredményeivel, kedvező. Népesedési adatok De kezdjük azzal, ami kedvezőtlen: a népesedési adatokkal. A lakosság természetes fogyása, szemben az 1970. évi 627 fővel, 1971-ben 2408 fő volt. (23 236-án születtek élve, 25 644-én haltak meg; 1970-ben az arány kedvezőbb volt: 24047 születés, 24674 elhalálozás.) Több európai nagyvárosban, így Bécsben, Hamburgban, a népesedési viszonyok jelentékenyen rosszabbak voltak. Budapesten 1970-ben 26 percenként történt egy házasságkötés, 1971-ben 28 percenként; a születés és halálozás mindkét évben változatlan: 22 percenként egy születés, 21 percenként egy halálozás. Míg 1971-ben minden ezer budapesti lakosra 10,2 házasságkötés jutott, Antwerpenben csak 7,1, Bázelben 8,9, Bécsben 8,4, Koppenhágában 7,9, Madridban 8,2, Stockholmban 7,2, Varsóban pedig 8 házasságkötés jutott minden ezer lakosra. A rendelkezésre álló kimutatások szerint a budapesti házasságkötések arányszámát csak Helsinki, Oslo és Zürich múlta felül. Akad egy-egy kirívó korkülönbözet a fővárosi házasuló felek közt. 1970-ben volt egy 26 éves menyasszony, aki 67 éves vőlegénnyel kötött házasságot — a korkülönbség tehát 41 esztendő —, s egy 57 éves menyasszony, aki 31 éves vőlegénnyel lépett frigyre — a korkülönbség 26 év — ; 1971-ben találunk egy 25 éves menyasszonyt, aki 68 éves vőlegénnyel kötött házasságot — a korkülönbség 43 év —, s akadt egy 35 éves férfi, aki 62 éves nőt vett feleségül. Az engedélyezett művi vetélések száma némileg csökkent: 1970-ben 51 376, 1971-ben 50761. És a válások ? Fővárosunkban minden ezer lakosra 3,6 válás jutott. (Az előbb említett külföldi nagyvárosokban 1,2 — 3,4.) Halálokok a fővárosban: 1970-ben rák és egyéb rosszindulatú daganat következtében tízezer lakosra 26,4 elhalálozás jutott. (Bécs 36,7, Hamburg 27,7, Hága 28,6, Koppenhága 35. Viszont Frankfurt/Main 24,5, Helsinki 19,6, Madrid 11,9, Oslo 25, Stockholm 24,2, Varsó 18,7, München 20.) 106 646 ideiglenes beköltöző Azt hittük, szívbetegség következtében talán hazánk fővárosában halnak meg legtöbben. Nem. Budapest minden tízezer lakosa közül 30,5 halt meg szívbajban. Ennél kevesebben csak Bázelben, Madridban és Varsóban hunytak el. Bécsben viszont minden tízezer lakosra 54,8, Frankfurtban 33,3, Hágában 38,2, Helsinkiben 33,1, Koppenhágában 48,7, Oslóban 38,7, Stockholmban pedig 42 elhalálozás jutott. A belső vándorlások adatai szerint 1970-ben az állandó budapesti lakosok száma 8605-tel gyarapodott. Házasságkötés miatt 4343-an költöztek a fővárosba (ugyanebből az okból 1856-án hagyták el a fővárost). Nagy volt az ideiglenes jelleggel Budapestre költözők száma: 106 646. Csaknem 60 ooo-en munkavállalás s több mint 20 ooo-en tanulás végett költöztek a fővárosba. Beruházások A főváros területén a közismerten nagyarányú lakásépítkezésen kívül jelentős összegű beruházások történtek 1971-ben a következő üzemlétesítményekre: Erőműjavító és Karbantartó Vállalat, Rákospalota, kazántelep, Dunai Vasmű, Lőrinci Hengermű töltőkemencéjének rekonstrukciója. Fejlesztette a Tanács a Csepeli Fémmű színes fémkohászatát (617 millió Ft). A Ganz-MÁVAG Mozdony-, Vagon- és Gépgyár utórevítlenítő berendezésére, az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. kazánházára és mozdonytelepére, az Orion Rádió- és Villamossági Vállalat kazánházára, a Ferroglobus lemezdaraboló gépcsarnokára, a Budapesti Harisnyagyár harisnyanadrág-termelésének bővítésére, a Budapesti Likőripari Vállalat Coca-Cola üzemére ugyancsak jelentős összegű beruházást fordítottak. 1882 négyzetméternyi árusító területen ABC-áruházakat és élelmiszerkiskereskedelmi boltokat, 1214 négyzetméter árusító területen ABC-áruházakat, 668 négyzetméternyi területen új élelmiszerboltokat létesítettek. Üzembe helyeztek 1851 férőhelyű kereskedelmi vendéglátó egységet, 997 személy kiszolgálására új üzemi étkezdét nyitottak. Új üzemi konyhákban egyidejűleg 2436 személyt láthatnak el. Több milliárdra rúg a munkásszállásokra, művelődési intézményekre, gyógyintézetekre, bölcsődékre, óvodákra, általános- és középiskolákra, s egyéb létesítményekre fordított összeg. A budapesti iparban foglalkoztatottak száma és aránya — részben a főváros területéről történt iparkitelepítések miatt — csökkent. A budapesti iparban foglalkoztatottak száma és aránya év szocialista ipar magánkisipar* ipar összesen szocialista ipar magánkisipar ipar összesen 1970 1971 1000 "ő Budapest az ország %-ában 1970 1971 602 576 22 21 624 597 34)3 33.4 32,1 31,8 34.2 33.3 * alkalmazottakkal, ipari tanulókkal együtt A lakosság jövedelme A budapesti lakosság jövedelem-növekedését szembeötlően jellemzi egy adat: míg 1970-ben a megfigyelt munkás és alkalmazotti háztartások közül egy főre 1800 forintnál több jövedelem 271 családnál mutatkozott, addig 1971-ben 331 család érte el azt a jövedelemszintet. Növekedett a budapesti háztartásokban az energia-fogyasztás. A statisztikai adatok szerint 1970-ben egy fogyasztóra 1396,2 kilowatt-óra villamosenergia jutott, 1971-ben 1498,3. Növekedett a közvilágítás, szaporodott a lámpahelyek, a lámpatestek, főként a higanygőzlámpa, a fénycsövek, a fényforrások száma. Minden területen fokozódott a Köztisztasági Hivatal tevékenysége. Jelentősen nőtt a géperejű, a pormentes szemétszállító, a mosó-locsoló, a hófelrakó, homokszóró, a szállító és az útkarbantartó gépek száma. A korszerűsödés jelentősen mutatkozik a temetkezések területén. Az 1970. évi 16 498 temetéssel szemben 1971-ben 15 962 temetés volt, a halotthamvasztás viszont 8426-ról 10 173-ra emelkedett. Az exhumálások száma 5689-ről 8337-re nőtt. Szép eredmény mutatkozik a park és játszótér létesítésnél. Míg 1970-ben 257 000 négyzetméter új parkterületet létesítettek, 1971-ben 750 000 négyzetméternyi parkterület létesült. Kulturális adatok Az oktatás terén egyenletes ütemű, fokozatos javulás tapasztalható. Egy év alatt az óvodák száma 468-ról 484-re emelkedett, az óvónők száma 2933-ról 3229-re nőtt. Az előző évi 41 419-ről 45 548-ra emelkedett a beírt gyermekek száma. Noha a fővárosi általános iskolákban kevesebb volt a tanuló, a tanerők s az osztálytermek száma növekedett. Az általános iskolai napközi otthonos tanulók száma az 1971/1972-es tanévben elérte az összes tanulók 34,7 százalékát. 1971-ben a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár könyvkölcsönzőinek száma az előző évi 85 300-ról 95 800-ra emelkedett. Kétszeresére nőtt a Műcsarnok külföldi gyűjteményekből rendezett kiállításai látogatóinak a száma: 156000-ről 310000-re. Nem hanyatlott a fővárosi színházak látogatottsága, alig csappant a mozik, nőtt a hangversenyek közönsége. Valamelyest növekedett a rádió zenei osztályának műsorideje, némileg csökkent az irodalmi és a drámai, az ifjúsági, s az agitációs- és propagandaosztály műsorideje. Csökkent némileg a televízió politikai-, gyermek-, báb- és meseműsorának s az ismétléseknek a műsorideje, nőtt a szórakoztató, az ismeretterjesztő, s a kisfilmek műsoridőtartama. A Vidám Park látogatóinak száma 1 978 ooo-ről 2 274 ooo-re emelkedett. Mennyit sütött a nap? Idegenforgalom: ami a legfontosabb, nemcsak a vendégek száma növekedett (1971-ben 1 253 095 volt), hanem az átlagos tartózkodási idő is 3,5 napra emelkedett. A szálláshelyek vendégforgalma országok szerint a látogatók számának sorrendjében: vezet Csehszlovákia, utána következik Lengyelország, NSZK, NDK, Ausztria, Jugoszlávia, Olaszország, Szovjetunió, Románia, Bulgária, Franciaország, Egyesült Királyság, Kanada. A szállodák vendégforgalmának sorrendje a látogatók száma szerint: NSZK, Ausztria, Csehszlovákia, Jugoszlávia, NDK, Szovjetunió, Olaszország, Amerikai Egyesült Államok, Lengyelország, Románia, Franciaország, Bulgária, Egyesült Királyság, Kanada. A Budapesten töltött átlagos tartózkodási idő sorrendjében vezet az Egyesült Királyság, utána következik az NDK, Kanada, Szovjetunió, Amerikai Egyesült Államok, Lengyelország, Franciaország, NSZK, Olaszország, Bulgária, Románia, Ausztria, Csehszlovákia, Jugoszlávia. Megtudjuk a budapesti statisztikai zsebkönyvből, hogy míg a fővárosban 1946 és 1950 között évi átlagban a napsütéses órák száma 2196 volt, 1951 és 1955 között 1942, 1956 és i960 között 1977,1961 és 1965 között 2020, 1966 és 1970 között 1930 — 1971-ben 1813 óra volt. A napsütéses órák számának csökkenése azonban nem csökkentette, sőt növelte a totózók és a lottózók számát. Míg 1970-ben 42 millió volt a totójátékban részt vett egyéni szelvények száma, addig 1971-ben 43 870 000, a kollektív-szelvények száma pedig 28 865 ooo-ről 33 577 ooo-re emelkedett. A lottóhúzásban részt vett szelvények száma 1970-ben 327 millió darab volt, 1971-ben 336 millió. Román Kálmán 26