Budapest, 1973. (11. évfolyam)

12. szám december - Zolnay László: A paraszti élet kezdete, tündöklése és elmúlása

keresztül a magyar orvostanhallgatók tankönyvéül szolgált. Külföldi tanulmányútján ismerkedik meg a variola elleni oltás elméletével és az oltóanyagok előállításának gyakorlatával. Pestre visszatérve orvosi gyakorlatot kezd, majd bekapcsolódik az abszolutizmus nyomása alól szabadulni törekvő város orvosainak társadalmi mozgalmába. helyzetét. Tevékenysége hamarosan a kormányzat részéről is elismerésre talált. 1869-ben királyi tanácsossá nevezik ki a nagy tehetségű, kimagasló szorgalmú orvost, aki közben orvosi gyakorlatát is folytatja. A Margitsziget fürdőorvosaként Budapest fürdővárossá fejlesztésében eredményesen vett részt. A székesfőváros első tisztifőorvosa Az orvos-egészségügyi feladatok tömege tornyosult az 1872/73. évi egyesüléskor az új főváros előtt: a vízellátás biztosításának, a csatornázás megoldásának, az élelmezés higiéniája emelésének, a betegellátás rendszerének, a kórházak alapításának és kifejlesztésének problémája. Ezeknek az igen nehéz feladatoknak a sikeres megoldása dr. Patrubány Gergelynek, a székesfőváros első tisztifőorvosának érdeme. Patrubány Gergely 1830-ban, Erzsébetvároson született, örmény kiskereskedő családból származott. A „Négy krajcárért" — patru bani — árusító „ragadvány" névből ered családi neve. Iskoláit a nagy múltú örmény városban végezte, majd a pesti egyetem orvostudományi karán tanult, ahol 1856-ban avatták orvosdoktorrá. Diplomájának elnyerése után az akkor igen jó hírű bécsi orvosi iskolán hosszú tanulmányút során tökéletesítette tudását. Érdeklődése elsősorban elméleti irányú. Kezdetben szövettani ismeretekben mélyül el. Ő fordítja le elsőként magyar nyelvre Virchovnak, a nagy hírű berlini kórboncnok professzornak sejtkórtanról írott korszakalkotó könyvét; ez a mű évtizedeken A pesti Királyi Orvos Egyesület 1862-ben titkárává választja. Ebben a fontos minőségében az orvosi téren is rohamosan fejlődő magyar társadalom kulturális felemelkedésében, orvos-egészségügyi megszervezésében jelentős szerepet játszik. 1863-ban a himlőoltás — vaccinatio — tudományának és gyakorlatának ismereteiből nyer magántanárságot. Ezt követően nyomban kinevezik az Állami Himlőoltóanyag Termelő Intézet igazgatójává. Ebben a fontos beosztásban tíz éven át munkálkodott eredményesen. Az ő irányítása alatt vezették be hazánkban kiterjedt mértékben a himlő elleni oltást. Tevékenységének híre bejárta az országot, és nagy elismerést szerzett neki szülővárosában. Erzsébetvárost az 1672-ben Apaffi Mihály fejedelem engedélyével Erdélyben letelepült örmények alapították a fejedelem vadászebei tenyészetének, Ebesfalvának a helyén. Az örmény városka nagy fiát 1869-ben országgyűlési képviselőjévé választotta. Patrubány Gergely mint orvos-képviselő a kiegyezés utáni parlamentben a közegészségügyi és orvosi kérdések megoldásának harcosaként jelentősen megjavította országunk egészségügyének Az Országos Közegészségügyi Tanács tagjává nevezik ki 1870-ben. Mindezen sokrétű munkássága, kiváló szervező képességei alapján az 1872/73-ban egyesült Budapest első tisztifőorvosává választják Patrubány Gergelyt. 1879-ben és 1885-ben ebben a tisztségében újra és újra megerősítették. Majdnem két évtizedes tisztifőorvosi tevékenysége során a talajnak, a levegőnek a tisztításában, a közegészségügyi helyzet javításában, a csatornázás megteremtésében, a tömegnyomort jelentő „slumok" felszámolásában szerzett nagy érdemeket. 1885 után Patrubány Gergely, az új főváros első orvos-vezetője nyugalomba vonult. 1891-ben hunyt el. Patrubány Gergely mindvégig igen büszke volt örmény eredetére. Ennek egyik bizonyítéka, hogy fia, Patrubány Lukács elsőként habilitált a budapesti tudományegyetemen örmény nyelvészetből és irodalomból. Ő mutatta be a magyar társadalomnak az örménység kultúráját. A centenárium alkalmából kegyeletes kötelességünknek tartottuk ezt a megemlékezést fővárosunk első tisztifőorvosáról. Dr. Bugyi Balázs A JEGYKEZE LES MÓDJA - AI ÚJ TÍPUSÚ A, KÉSZÜLÉKEN 46