Budapest, 1973. (11. évfolyam)

2. szám február - Tanácsa elnöke: Az általános tervek jelentősége

folyamatban. Ezek közé tartoznak a drótkötélpályák, a vasúthálózat és az autópálya. A város fejlődését befolyásoló fő problémák jelenleg olyan elemekből tevődnek össze, amelyeket az általános terv elkészítése idején nem lehtett előrelátni. A társadalmi, tervezési és a városépítés finanszírozási rendszerében bekövetkezett változások s más nehézségek lassították azt az ütemet, mellyel az általános tervet az 1950—1960. közötti időszakban végrehajtották. Ez világosan megnyilvánul a lakásépítésben. Az 1948 — 1960. közötti időszakban 1000 lakosra számítva általában 3 — 8 lakás épült minden évben, míg 1961-től 1971-ig 8 — 12 lakás épült évente. A lakásépítés alakulása Év Háztartások száma ezerben Lakások száma Átlagos lakásfelület m2 lakos 1948 140,2 94,1 10,5 1953 151,8 106,0 10,2 1961 219,2 140,7 10,2 1971 277,2 228,9 13,8 1961/48 1,6 i,5 1,0 1971/61 1,6 1,4 1971/48 2,0 2,4 i,3 A kommunális alapok fejlődése Év Aszfalt vagy beton utak ezer m2 Vízvezeték hálózat km Csatornázási rendszer km 1947 3,817 415 278 1961 5,238 708 342 1970 6,872 1,230 529 1970/46 1,8 3,0 1,9 A felszabadulástól mostanáig sokszáz gyárat, üzemet és ipari építményt hoztak létre. A legfontosabbak ezek közül: elektromos és hőerőművek, motorgyártó üzemek, traktor, aratókombájn és más mezőgazdasági gépgyártó üzemek, transzformátorok és vákuumtartályok, különféle gyógyszerek, modern elektronikus berendezések, folyami hajók és tartályhajók, gumitermékek, festék és zománc, élelmiszer gyártására berendezett üzemek, nyomdaipar stb. A gyors ipari fejlődési folyamatnak köszönhető, hogy Belgrád ipara 13-szorosa a háború előttinek. Az áruforgalom területén 150000 m2

eladóteret építettek, beleértve 15 új áruházat és mintegy 160 supermarketet. A Száván és a Dunán 5 hidat építettek, illetve állítottak helyre, új modern utakat építettek a városba vezető és a városon átmenő forgalom számára; modern légikikötő épült, valamint folyami kikötő a Dunán, telekommunikációs rendszerek, televíziós tornyok és stúdiók, modern vásárterület és számos más kommunális létesítmény. 1966 óta, azaz a gazdasági és társadalmi reform bevezetése óta a városgazdaság tervezett fejlesztése érezhetővé vált. Különös figyelmet szenteltek az iparnak és a tercier gazdasági tevékenységeknek. Sor került ebben az időszakban a rendszer további decentralizációjára, és a termelésben érdekelt munkások elhatározása alapján egyre több gazdaságfejlesztési és általános fejlesztési beruházás történt. Mivel a város helyi közösséget képvisel, fel-Folyóparti részlet (Czeining Lajos felvételei) merült az önigazgatás elvén alapuló társadalmi ütköztetés és egyeztetés, valamint a beruházások ellenőrzésének szükségessége; ebben a város minden önigazgató szerve részt vesz. Belgrád egyben az ország legnagyobb ipari központja. A főváros rendelkezésére álló fix tőkeállomány 16000 millió dinár, nagyobb, mint az ország bármely más régiójában. Belgrád részesedése a nemzeti jövedelemből 1971-ben 17 200 millió dinárt tett ki; ez mintegy 14%-a az ország nemzeti jövedelmének. A fővárosban sokféle gazdasági tevékenység koncentrálódik. Jugoszlávia száz legnagyobb üzleti szervezete közül 18 helyezkedik el Belgrádban. Az 50 legnagyobb kereskedelmi szervezetből 21 itt működik, míg a 20 legnagyobb közlekedési szervezetből ötöt találhatunk a fővárosban. A 1000 millió dinár tőkével rendelkező 21 bank közül 5 Belgrádban működik. Az 1970/71-es oktatási évben 58 798 diák tanult a fővárosban, 41 főiskolai vagy magasabb iskolai fakultáson. Ezekben az oktatási intézményekben 4000 főnyi oktató személyzet dolgozik; 63 tudományos intézet — 2500 fő kutató-személyzettel — folytat kutató munkát a gazdasági és társadalmi tevékenységek területén. A Belgrádban folyó gazdasági tevékenység fejenként 15 000 dinárral járul hozzá a nemzeti jövedelemhez. Ez az összeg viszonylag magas életszínvonalat biztosít, ha azt saját fejlettségi szintünkre vonatkoztatjuk, s ha akár a fennálló lakásrendszerrel és közszolgáltatással, akár a felhalmozott fogyasztói javakkal (pl. minden hetedik lakosnak van kocsija és minden ötödik lakos rendelkezik televizióval), vagy a megfelelő jövedelemelosztási politikával összefüggésben vizsgáljuk. Az eddig megtett erőfeszítések eredményeként Belgrád az ország állandóan fejlődő, hatalmas gazdasági központjává vált. Eltekintve mindazoktól a nehézségektől, amelyek az utolsó néhány év gazdasági viszonyai következtében jöttek létre, a terv teljesítésének előzetes eredményei azt mutatják, hogy a fejlődés folyamata töretlen. Belgrád 1950-ben készített általános terve csak az 1980-ig terjedő időszakot ölelte fel, és csak egymillió lakossal számolt. Ezt a lakosság-számot már most elértük, a célok közül sokat már teljesítettünk, és mindenképpen túlteljesítjük őket. Ám az 1980 utáni fejlődést is előre kell látnunk, egészen a 2000. esztendőig, mert csak így lehetünk képesek arra, hogy hatékonyan építkezzünk és a beruházásokat helyesen folytassuk. A tudomány és a technika fejlődése folytán némelyik terv már időszerűtlenné vált. Továbbá bi-Belváros