Budapest, 1973. (11. évfolyam)

12. szám december - Bajkóné Révész Zsuzsa: Újjáépül a Várszínház

által — a Várnegyed újjáépítésében már megvalósultnak ítélték. A második világháborúban romba dőlt Várszínház mai újjáépítése is ezeknek az elveknek jegyében történik. Az épület külső kontúrja megmarad, viszont az enteriőrjét úgy képezik ki, hogy a Kempelen Farkas átépítése előtti állapotot állítják vissza; kivéve a két Kempelen-féle hónaljlépcsőt. Ezeket a háború alatt leomlott maradékokból helyreállítják, legalább az első szintig; a továbbiakban mai anyagokat és formákat alkalmaznak. A Kempelen-féle átalakításnál eltűnt az épület belső templomtér jellege. A Várszínház újjáépítésének mai terve szerint a visszaállított barokk templomi térbe építik be a nézőteret és a színpadot. Nézőtérnek egy betonkagylót illesztenek be, amely a templomteret tölti ki, de az új szerkezet sehol nemérarégimegmaradóhoz; ezáltal az alsó foyer és a nézőtér fölötti téregységek vizuálisan összekapcsolódnak. A nézőtér és a színpad nem lesz egymástól vasfüggönnyel elválasztva: térszínház lesz. A díszlettár, kelléktár, az öltözők és egyéb kiszolgáló helyiségek a csatlakozó kolostor részben kapnak helyet. Az alsó foyer 3 ajtón csatlakozik a templom kerengőjéhez, sőt a kolostor udvarához. így a színház szétterül és kapcsolódik a külső térhez. Színpadtechnikailag — a fénytechnika lehetőségei, a gépészeti megoldások tekintetében — a legkorszerűbb megoldásokat alkalmazzák. A nézőteret kb. 300 személyre tervezik, így a Várszínház a legkisebb színházak közé sorolható. * A templomtérbe épített nézőtér és színpad kialakítása mellett sok gondot okozott az akusztika megoldása. A templomi akusztika, ami orgonához, kórushoz, prédikációhoz jó, nem alkalmas pergő színpadi dialógusokhoz az utózengés miatt, mely a beszéd érthetőségét veszélyezteti. Problémát jelentett, hogy abban a térben, amely megjelenésében templom, funkciójában színház, mennyi legyen az utózengési idő. A kamaraszínházi akusztika csökkentette volna a különleges pszichológiai hatást. A megoldás: nagyobb lesz az utózengési idő, mint egy színházban, de nem annyira, hogy a beszéd érthetőségét veszélyeztetné. Ennek érdekében érdekes megoldásokhoz kellett folyamodni. A többi között az ókori görög-római színházaknál bevált agyagköcsögöket alkalmaznak. (I lyen fu n kciój ú agyagköcsögöket, vázákat a középkori templomokban is találtak; nálunk a pécsi Jakováli Hasszán dzsámi falában vannak ilyen üreg-rezonátorok.) Különböző nagyságú agyagköcsögöket terveztek tehát a hajók pilléreinek oldalfalaiba, egyenletes elosztásban, úgy, hogy nyílásuk egybeessék a falsíkkal. Ezek az agyagköcsögök 15—20 cm hosszúak, nyílásaik különbözőek, és bizonyos mértékig díszítő elemként jelennek meg a falon. * Kempelen Farkasnak és Beethovennek is emléket állítanak az előcsarnokban. A foyerba állandó színháztörténeti kiállítást terveznek, melyet a kolostor részbe költöző Színháztörténeti Intézet rendez be. Ugyancsak a kolostor-épületben kap helyet az Irodalomtudományi Intézet is. * A többéves előkészítő, tervező és kivitelező munkában az Országos Műemléki Felügyelőség részéről Kriszt György építész vett részt. A Budapesti Történeti Múzeum régésze, Altmann Júlia pedig feltárásokat végzett az építés megkezdése előtt. Tőlük értesültem a Várszínház épületének távolabbi múltjáról. Eszerint itt már a XIII. században állt egy ferences templom és kolostor, melyet Szt. János evangélistáról neveztek el. Pillércsonkok kerültek elő, melyekből gótikus stílusa megállapítható. Itt volt eltemetve III. András. A török időkben Pasa dzsámi lett. Buda visszafoglalásakor az épület romba dőlt. Először a jezsuiták kapták meg, de ők nem állították helyre. Majd a karmeliták tulajdonába került; ők építtették újjá a jelenlegi barokk templomot és kolostort. A jelenlegi tervező kollektíva: Kékesi László tervező építész, Mozer Pál belső építész, Farkas-Kis Csaba statikus, a felelős gépésztervező — előbb Tolnay Pál, most Réfy Imre —, az akusztikus tervező — előbb dr. Lohr Ferenc, majd a végső terv készítője, dr. Karsai Elekné —, az építésvezető Nagy Lajos 1975-re vállalták a Várszínház újjáépítésének befejezését. Tervezők értő és lelkes munkájával az újjáépülő Várszínház is a műemlékvédelmi alapelveknek megfelelően illeszkedik be a Várnegyed történelmi műemlék-együttesébe. Az új színház a Nemzeti Színház fennhatósága alá kerül. Bajkóné Révész Zsuzsa A galéria feljárójának terve . . . illetve a nézőtéren át (Bálint Kálmán Bulcsú reprodukciói) A színház belső keresztmetszeti terve — az előcsarnokon