Budapest, 1973. (11. évfolyam)

12. szám december - Román Kálmán: A fővárosi kéményseprés

Román — Szerencsém lesz, kéményseprő­vel találkoztam! Ennek a babonás mondásnak az az eredete, hogy sok-sok tűzvész pusz­tított hazánkban, Pesten és Budán is, míg megjelentek a külföldi, többnyire olasz és német vándorkéményseprők, s megtisztították a tűzokádót, a ké­ményt. így a lakosok megörültek, ha végre megpillantották valahol a tető­től-talpig kormos, drótkefével, létrá­val, kaparóvassal, kötéllel s egyéb szerszámokkal „felfegyverzett" ván­doriparosokat, akik szolgálataikat fel­ajánlották. Az első, a kéményekkel és tisztítá­sukkal kapcsolatos nyomok az 1300-as évek közepére nyúlnak vissza. Ekkor már ismeretes volt a kéménnyel össze­kötött kandalló hazánkban is. Főúri palotákban, kastélyokban lehetett lát­ni ilyen fűtőberendezést. Rendszeres kéményseprésről azonban még nem beszélhetünk. Ha a főúri kandallók Kálmán A fővárosi kéményeinek valamilyen módon való tisztogatására sor került, a munkát az épület általános tisztasága érdekében a cselédség végezte el. A Hunyadiak alatt megindult nagy­mérvű, teljesen olasz mintát követő építkezés lassan a városok nagyságát és számát is növelte. Ezzel magyaráz­ható, hogy a XV. század végén a ké­ményfűtő berendezések a városokban, főúri palotákban, nemesi házakban már elterjedtek, s az adót az egyes épületek kéményeinek száma után vetették ki a tulajdonosokra. Kémény-fényűzés A kémény még nagyon sokáig fény­űzésszámba ment, építését a főurakon, nemeseken kívül csak a gazdag városi polgárság engedhette meg magának. A szegényparasztság még a múlt szá­zad derekán is az úgynevezett füstös-ISTENNEK KEDVEZŐ KEGYEL-int-ből Ausztriai Császár: Jerusalem. Magyar. Cselt. DaliuaU Horvát. Tót, Galirzia és Lodomér Országok Apostoli Királya: Vu~zt­ria Fóberczege; l/olharingia. Salzburg. Wiirzburg és Fraueonia ller­rzege: krakonak >ag> herezege: Erdélynek -Nagylejedelnie; Sic ver, Karantán. és karaioiia. Fel-és Al-SIézla. Ilerehtholdsgaden. és Mer­genlhelm Herezege; Habsburg! Gróf 's a' t. Emlékezeliil adjuk ezen­nel jelentvén mindeneknek, kikel illet: llogy a° Mi különbféle hív szabad királyi, és bányavárosinkban. nem különben Mosony. Pozsony, Veszprém, Syitra. Honi, kontárom. Trencsén. Sopron). Szepes, IVig­rád, Bars, Zólyom, Lipló, Gyúr, Vas, Fejér és Zala vármegyékben keblezelt Biezövárosokbau és falukban lakó és időző pozsouvi ké­ményseprő rzéiiliez tartozó polgáraink és kéményseprő mesterek ré­széről Nekünk bizonyos, közlök megtartandó jobb rend végett szer­kezteit és német nyelven irt alábbi "tartalmú ezéh-czikkelyek nyúj­tatlak és mutattatták be, illő könyörgéssel esedezvén alázatosan Felségünk elölt, miszerint Mi »K érinteti ezikkelyeket és az azokban foglaltakat, összesen, mint egveiként. helyeseknek, kedveseknek é< .... .JuelXtModolU kaa k. V. Mvai f.g j;le \fH lil kt(é Igtottatván S B beírattálváu. császári királyi hatalmunkkal helybenhagyni, érvé­nvesilenl és az emlílett polgárok és kéményseprő* mesterek 's azok­nak valamennyi örököseik köteleztetése végett kegyelmesen meg­erősíteni méltóztatnánk. Melly eUkkelvek tartalma ekképpen követ­kezik: -A' tanítványokról. I. Csikkely. Tanítványul minifrn ttu - ki egyébiránt ahoi megkívántató testi tulujdonsagokkal kir - legye* as «' es. k. írüküs tartományokban lürl i.annellyik vallásnak kövelóje, -felvétethetik. IL Csikkel). A' laaulásrs kinxabolt ídíi négy évnél fcvábbra. 's három *i»ét kevesebbre nem li-r­jedkrt; kivévén «on egy esetei, mellyról a' XI. esikkely «/.«Unj. IH. Csikkel). A' lanitvány-felfogaditsank, ágy «' {el~ubadiUsu>k dija is 3 n- '» 30 kr.-l.»n állapitatik meg. IV, Cákkely. A' Uniívany, ki mesUrél elegendő ok nélkül elhagyja, kesúbb pedig mesterség Unt»!Mát »' cseh engedelmével isméi folytatni akarná: köteten esen második tanulasi M kezdetével magát a«nyi laaatai évre kötelezni. menavit neki a" rséhbeli elójarók kiszabatidnak; mell) írek axon ban a II. íztkk.lyben meghalarvsott idí.t meg nem halad kapják. Esen néaWik felfog«Jani díj a' 111. Mikkel) állal meghatározott mennyiség felére »snllitntik le. V. Csikkel; . V mankáhos megkívántató, borból k.-s4lt koromrubát a' mester tartozik beszerelni; mellv annál hm MMIHI* Kéményseprő-naptár (1914). Fejes László felvételei és reprodukciói Emlékünnep a századfordulón I. Ferenc császár kiváltságlevele a kéményseprőcéhnek

Next

/
Thumbnails
Contents