Budapest, 1973. (11. évfolyam)

11. szám november - Dr. Ságvári Ágnes: Emlékezés évfordulókra

Az aranyozott és metszett kép beilleszthető azon ábrázolások sorába, melyek A. Wonsidler 1820-as évek elején készült grafikája nyomán, a Gellérthegy alatti kocsiútról ábrázolják a Dunát és az ekkor még önálló városokat: Pestet, Budát, Óbudát. A homályosra köszörült mezőben a gyakran másolt és igen elterjedt látképnek csak egy része van feldolgozva; a pesti part a görög templommal és környékével, előtérben a part mentén sorakozó halászbárkákkal. A pohár másik oldalán levéldísszel keretezett felirat olvasható: „Pesth in Ungarn". A bíborra edzett felületbe — ismeretlen előkép nyomán — a Császárfürdő képét köszörülte a mester. A kép nézőpontja és részletei feltűnően egyeznek egy kis vízfestménnyel, mely szintén a BTM tulajdonában van. Valószínűleg egy általunk ismeretlen metszetet követ mindkettő, mely pár évvel később készülhetett, mint Rudolf Alt 1845-ben megjelent kőrajza. Pest-budai látképek üvegpoharakon A XIX. század közepén Magyarországon is igen kedvelt a városképpel, épületekkel, illetve építményekkel díszített üvegpohár. E tárgyak rendszerint nem használat céljából kerültek a bazárokból a polgárok otthonába, hanem emléktárgyként, a lakás díszeként. Túl iparművészetiörténeti jelentőségükön, értékükön, érdekesek számunkra, mert egyszerre tudósítanak a múltszázadi városlakók tágabb és szűkebb környezetéről. És nemcsak a korabeli élet építészeti kereteit idézik fel, hanem tájékoztatnak e keretek közt élő ember lakás-díszítő ízléséről, egységes környezetet kialakító szándékáról. Rendszerint nehéz teljes biztonsággal megállapítani, hogy hol készültek ezek a poharak; sok helyen kerültek kereskedelmi forgalomba. A kétségkívül vezető osztrák és cseh műhelyek mellett — azok mintája alapján és a helyi üvegművesség hagyományaira épülve — Magyarországon és Pest-Budán is előállítottak ilyen tárgyakat. Kiváltképp nehéz elkülöníteni egymástól azokat az üvegtárgyakat, melyeknek díszítése felismerhetően egy-egy széles körben ismert és elterjedt metszet vagy rajz alapján készült. Ezeknek száma pedig meglehetősen nagy a külföldi műhelyekben is. Némi segítséget nyújt az üveg anyagának, megmunkálásának, vagy formájának vizsgálata, a városábrázolások és az egyéb ornamentális díszítőelemek összevetése. A század elején S. G. Mohn és A. Kothgasser működése nyomán újjáéled az ún. „áttetsző zománcfestés" technikája az üvegművészetben. Bécsi műhelyükben egy jellegzetes stílust, az ún. „Kothgasser" stílust alakítottak ki. Ez a meghatározás elsősorban a festett képre vonatkozik, de kiterjed bizonyos fokig a pohár formájára, alakjára, osztására is. Az ebben a modorban itthon és külföldön egyaránt készült tárgyak a 40-es évektől kezdve keresett cikkek Magyarországon. Ezekből a látképes poharakból mutatunk be néhányat, a Budapesti Történeti Múzeum gyűjteményéből. Mattyasovszky Péter Főszerkesztő: MESTERHÁZI LAJOS Szerkesztő: KATONA ÉVA Olvasószerkesztő: KÖVEN Dl JUDIT Képszerkesztő: SEBŐK MAGDA Megjelenik minden hónap elején Szerkesztőség: I., Országház u. 20. Telefon: 351-918 Postacím: 1014 Budapest Szerkesztőségi fogadóórák: Hétfő 10—13 óráig VII., Lenin körút 5. I. em. Telefon: 223-896 Kiadja: A HÍRLAPKIADÓ VÁLLALAT Postacím: 1959 Budapest VIII., Blaha Lujza tér 3. Levélcím: 1959 Budapest Telefon : 343-100 Felelős kiadó: CSOLLÁNY FERENC Terjeszti: a Magyar Posta Előfizethető bármely postahivatalnál, a kézbesítőknél, a posta hírlapüzleteiben és a Posta Központi Hírlap Irodánál (Budapest V., József nádor tér 1.) Telefon: 180-850 Postacím: 1900 Budapest Előfizetési díj: negyedévre 30,— Ft fél évre ... 60,— Ft egy évre 120,— Ft 73.2986 Athenaeum Nyomda, Budapest íves mélynyomás Felelős vezető: SOPRONI BÉLA vezérigazgató Index: 25 151