Budapest, 1973. (11. évfolyam)

11. szám november - Kallós Ödön: Budapest hírneve a világpiacon

Kallós Ödön Budapest hírneve Közgazdasági értékeléseknél gyakran hangzik el Budapesttel kapcsolatban, hogy túl iparosodott, hogy az ipari teljesítőképesség és teljesítmény túl magas százaléka koncentrálódik közigazgatási határai között. Ez tény, hiszen alig akad még egy olyan főváros, ahol — a vidéki ipartelepítés következtében ugyan csökkenő tendenciával — az egész ország összes állóeszköze bruttó értékének még mindig 29%-a található. Az ország területének alig valamivel több, mint fél százalékáról származik az ipari termelés 36%-a; itt dolgozik az iparban foglalkoztatottak 28%-a. Egy tízmilliós ország 2 milliós fővárosa: ez az arány vagy inkább aránytalanság ritkán fordul elő a világon. A centenárium azonban véleményem szerint jó alkalom arra, hogy megnézzük az érem másik oldalát: mi mindent ad Budapest az országnak, a világnak? Pillantás a főváros ipari múltjára Leletek, oklevelek tanúsítják, hogy Budapest kétezer éve gazdasági centrum. Speciális budai jellegű ipari termékről a XV. századtól kezdve lehet beszélni; ekkor már híres volt Európában a budai kályhacsempe és a fajansz. Sajátos politikai és gazdasági körülményeink miatt Buda és Pest iparosodása a reformkorban vett igazán lendületet. Nagy emberek, kitűnő hazafiak — élükön Kossuth és Széchenyi — munkálkodtak ezen. Néhány gyáralapítás, még az ezt megelőző korszakból is: Kölber kocsigyár — 1781, Goldberger textilgyár — 1784, Hungária téglagyár — 1809, Hutter szappangyár— 1832, Hengermalom Rt. malma — 1835, Ganz és társa vasöntő műhely —1844. Az 1842. évi Első Magyar Iparműkiállításon, a Budapesti Nemzetközi Vásár elődjén aranyéremmel jutalmazták többek között a Kölber- és a Goldberger-gyárat. (A Goldberger-márka ma is népszerű külföldön.) Az új iránti fogékonyságot jelzi, hogy az első nagyobb szabású gőzgépet már 1835-ben üzembe helyezték az Első Dunagőzhajózási Társaság hajógyárában. Vagy lapozzuk fel a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet kiadásában 1896-ban megjelent „Budapest útmutatójá"-t: „A gépészeti technika egyes ágaiban nemcsak Magyarországra nézve, hanem a külföldre nézve is eseményszámba menő újdonsággal lépett a Ganz és Társa Vasöntő- és Gépgyár Rt. a nyilvánosság elé. Különösen nevezetesek a gyár kérges öntésű vasúti kocsikerekei." 1885-ben három Ganz-mérnök: Bláthy, Déri, Zipernowsky az első transzformátorral lepte meg a világot. Ipari exportunknak több mint a fele budapesti De térjünk vissza a mába. Ezúttal a „ßudapest társadalmának és gazdaságának 100 éve" című könyvből (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1972) idézünk egy részletet: „Budapesten szinte az ipar valamennyi ága megtalálható. A budapesti arány különösen magas az export szempontjából is elsőrendű fontosságú iparágakban. A híradás- és vákuumtechnikai ipar, a műszeripar, a gépi berendezéseket gyártó ipar, a vegyipar, a papír- és nyomdaipar, a bőr- és szőrmeipar, valamint a textilipar 50—80%-a a fővárosban összpontosul... A budapesti iparvállalatok termelésének 20—25%-a kerül exportra; ez az ország ipari exportjának több mint a fele." Ez idő szerint 524 budapesti székhelyű iparvállalat 3158 ipartelepe 602 ezer embert foglalkoztat. Az ő szellemi és fizikai teljesítőképességük jelenik meg a legkülönfélébb termékekben. Ezek a gyártmányok távoli tájakon is hirdetik, hogy nagyrészt versenyképes, megbízható és lépést tart a haladással az, ami ebből a városból kikerül. Nagyrészt, mondtuk, mert sokkal hatékonyabban, rugalmasabban és ésszerűbben kell dolgoznunk nekünk, budapestieknek, hogy általános lehessen a kiemelkedő, jó minőség, a világ minden piacán megbecsült termék. Ebben a törekvésben segít bennünket maga a város, Budapest, amely serkentően hat az üzemekre és dolgozóikra; az igazság ugyanis az, hogy az elismerés, a megbecsülés, a hírnév itthon, elsősorban a közismerten igényes budapestieknél — felhasználóknál és fogyasztóknál — kezdődik. A hagyományok, a bevezetettség következtében Budapest a közeljövőben is meg fogja tartani vezető termelő-szervező-kereskedő-szállítmányozó pozícióját, funkcióit. A nemzetközi munkamegosztásban való részvételünk is indokolttá teszi ezt, és az a fejlődés, amelyet nálunk ma az egész világ megfigyelhet: haladunk az extenzív felől a belterjes termelés felé, iparban és mezőgazdaságban egyaránt. Világcégek Több kötet megtelne a budapesti világcégek ismertetésével. Csak néhányra szorítkozom, kiemelve szerepüket a nemzetközi Nagypontosságú klimatizált csarnok a Csepel Szerszámgépgyárban (Hemző Károly felvételei) Ikarusz autóbuszok 32