Budapest, 1973. (11. évfolyam)

2. szám február - A címlapon: Czeizing Laics felvétele

%dapßst XI. ÉVFOLYAM 2. SZAM 1973 FEBRUAR 11 FŰVflROS FOLYÓI RUTA Főszerkesztő: MESTERHÁZI LAJOS Szerkesztő: KATONA ÉVA Olvasószerkesztő: KÖVENDI JUDIT Képszerkesztő: SEBŐK MADGA Megjelenik minden hónap elején Szerkesztőség: I., Országház u. 20. Telefon: 351-918 Postai irányítószám: 1014 Szerkesztőségi fogadóórák: Hétfő 10—13 óráig VII., Lenin körút 5. I. em. Telefon: 223-896 Kiadja: A HÍRLAPKIADÓ VÁLLALAT VIII., Blaha Lujza tér 3. Levélcím: 1959 Budapest Telefon: 343-100 Felelős kiadó: CSOLLÁNY FERENC Terjeszti: a Magyar Posta Előfizethető bármely postahivatalnál, a kézbesítőknél, a posta hírlapüzletei­ben és a Posta Központi Hírlap Irodá­nál (Budapest V., József nádor téri.) Előfizetési díj: negyedévre 30,— Ft félévre . . . 60,— Ft egy évre 120,— Ft © 72.4497 Athenaeum Nyomda, Budapest íves mélynyomás Felelős vezető: SOPRONI BÉLA vezérigazgató Index: 25 151 A TARTALOMBÓL: Az európai fővárosok vezetőinek találkozója, Budapest, 1972 Branko Pesic, Belgrád Város Tanácsa elnöke: Az általános tervek jelentősége 6 Teuvo Aura, Helsinki polgármestere Város és ember 10 Fővárosi őrjárat X. Fekete Gábor: Zugló 13 Nyilas Márta: A százéves női szakképzés ... 16 Irodalmi városképek Vargha Balázs: Szomory Dezső 1 20 £><-'. Vajda Endre: Az új Postamúzeum 23 FÓRUM Iványi László: A zuglói városrész-központ .. 26 Vincze Oszkár: Építkezés és telekgazdálkodás 28 Széli Jenő: A koalíciós Törvényhatósági Bizottságban 30 Puruczki Béla: Százéves utcanevek 36 Főváros születik I. Vörös Károly: A városkép változásai 39 A címlapon: Czeizing Laics felvétele A hátsó borítón: Olasz festő: Vittoria Farnese képmása (XVI. század közepe) id. Schiller Alfréd reprodukciója Szerkesztő bizottság: BUZA BARNA szobrászművész; FEKETE GYULA író; GARAI GÁBOR költő; GRANASZTÓI PÁL építész; HANTOS JÁNOS, a Fővárosi Tanács V. B. elnökhelyettese; PATAKI JÁNOS, az MSZMP Budapesti Bizottságának osztályvezetője; RÉVÉSZ FERENC, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár igazgatója; SZILÁGYI LAJOS építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes; Dr. TRAUTMANN REZSŐ ny. miniszter, a Hazafias Népfront Budapesti Bizottságának elnöke A fővárosi lakosság egészségügyi helyzete A Fővárosi Tanács novemberi ülése, Han­tos János tanácselnökhelyettes előterjeszté­sében, napirendre tűzte a fővárosi lakosság egészségügyi helyzetét. A beszámolót nagy érdeklődéssel kísért vita követte, amelynek során tizenegy tanácstag, illetve meghívott szakember szólalt fel. A Fővárosi Tanács ellenszavazat és tartózkodás nélkül, egyhan­gúlag elfogadta az előterjesztést. Határoza­tában leszögezte, hogy az egészségvédelem a várospolitika egyik kulcskérdése és meg­különböztetett figyelmet érdemel mind a szakemberek, mind a társadalmi szervezetek részéről. Szépvölgyi Zoltán tanácselnök ja­vaslatára a tanács elismerését fejezte ki a minden részletre kiterjedő, igen színvonalas jelentés elkészítésében részt vett tanácsbeli és külső szakértők munkája iránt, és megálla­pította, hogy az ülésen elhangzott javasla­tokkal kiegészített előterjesztést, valamint az írásos anyagban megfogalmazott feladatokat tekinti a jelenlegi munka és a távlati tervek elvi alapjának. Erre való tekintettel lapunk folytatások­ban közreadja a fővárosi lakosság egészség­ügyi helyzetére és a tennivalókra vonatkozó dokumentumot. Hantos János tanácselnökhelyettes elő­terjesztését azzal vezette be, hogy a jelentés sok tekintetben kísérleti jellegű. Az egészség­ügyi helyzet mérésének módszere, a helyzet megállapításának objektív mutatói ugyanis ma még sem Magyarországon, sem másutt nem alakultak ki. Nincsenek olyan félreért­hetetlen és az összehasonlítás objektivitását eleve biztosító mérőeszközök, amelyek a la­kosság egészségügyi helyzetéről egészen pon­tos adatokat nyújtanának. Az összehasonlí­tás nemzetközi méretekben sem megbíz­ható, mert az adatszolgáltatás igen sokféle, és mert más az egészségügyi ellátás szerke­zete például a kapitalista országokban és más nálunk. De még a szocialista országokban sem azonos az adatgyűjtés rendszere, van­nak különbségek a hálózat szervezetében és az ellátás struktúrájában is. A jelentésben szereplő hazai összehasonlítások is inkább csak tájékoztató, eligazító jellegűek, mert ezek általában a fővárosi intézményhálózatot a budapesti lakosság számával vetik össze; holott köztudomású, hogy a budapesti in­tézményhálózat megközelítőleg 30 %-ban vidékieket lát el. Az egészségügyi munkáról és a lakosság egészségügyi helyzetéről akkor kapunk reális képet, ha a mostani adatokat a korábbi budapesti adatokkal vetjük egybe. Ám a statisztikai adatok puszta egybevetése sem vezet célra, mert az egészségügyi ellátás színvonalának és méreteinek növekedése, a megelőzés rendszerének kiterjesztése lénye­gesen több információhoz juttat bennünket ma, mint korábban. Például a cukorbetegek szűrését elvégezve a főváros meghatározott 1

Next

/
Thumbnails
Contents