Budapest, 1973. (11. évfolyam)
11. szám november - Szépvölgyi Zoltán: Újabb negyedszázad elé
— A környezetvédelem szempontjából is jelentős, hogy már 1985-re a budapesti lakásoknak több mint 90%-ában gáz, olaj vagy elektromos energia szolgáltatja majd a fűtést. — A fejlesztési célkitűzések szerint a főváros elektromos energiafogyasztása 1980-ra — a beruházások eredményei következtében — megháromszorozódik. A következő évtizedekben a példa nélkül álló nagy építkezések, más beruházások és fejlesztési célkitűzések eredményeként alapvetően megváltozik a főváros képe, gazdasági és szellemi struktúrája. Az ipart intenzív eszközökkel úgy kell fejleszteni, hogy a munkáslétszám tovább csökkenjen, a termelés pedig jelentősen emelkedjék. Ez megköveteli, hogy a budapesti ipar fejlesztése a legkorszerűbb technológiák alkalmazásával történjék meg. A fővárosi ipar súlya országon belül mérséklődik ugyan és az ágazat maga is munkaerő kibocsátóvá válik, de továbbra is Budapest marad az ország feldolgozó iparának központja. URBANIZÁCIÓS TERVEINK KÖZÉPPONTJÁBAN az emberekről való magas színvonalú gondoskodás áll. Ezért terveinkben különlegesen fontos helyet foglal el a szociális és kulturális ellátás színvonalának emelése, a gyermekekről, a nőkről és az idős korúakról történő gondoskodás. Napjaink számos gondját az okozza, hogy nem tudunk kellően eleget tenni az ilyen jellegű követelményeknek. Senki sem vitatja, hogy a dolgozó anyák gyermekeinek bölcsődei, óvodai elhelyezését biztosítani kell. Ezen igény kielégítését ezért nem is távlati, hanem olyan közvetlen feladatként kell kezelni, amelynek megvalósítása nem várathat sokat magára. Lakosságunk korösszetétele az elkövetkező időben a magasabb korúak javára tolódik el. Erre tekintettel is gyorsítanunk kell az egészségügyi intézmények fejlesztését. Legalább három, többezres férőhely szaporulatot eredményező kórházat kell az ezredfordulóig felépítenünk, és a meglevő hálózat felújításáról, korszerűsítéséről is gondoskodni kell. Emellett a gyógyító-megelőző ellátásban a következő évtizedek legjelentősebb változását a hálózat korszerűsítése, integrálása és a szervezetten alkalmazott széles körű gondozás bevezetése jellemzi. A művelődési hálózat fejlesztésével elősegítjük az oktató-nevelő munka színvonalának emelését, a népgazdasági szükségleteknek megfelelő művelt, jól felkészült szakember utánpótlás biztosítását, a világnézeti és kulturális nevelést. Új kultúrközpontokat hozunk létre, elsősorban a munkáskerületekben és az új lakónegyedekben. Gondoskodás történik az iskolai testnevelés továbbfejlesztéséről, a tömegsportolási lehetőségek bővítéséről is. A város építését és fejlesztését szolgáló terveink felemelő perspektívát adnak minden polgár— sőt több vonatkozásban az ország minden lakója — számára. Az elmúlt 25 évben fővárosunk többet fejlődött, mint a megelőző háromnegyed évszázad alatt. Terveink szerint a következő 25 esztendőben még nagyobb ütemű lesz a fejlődés. jelentősen szépülni, gazdagodni fog a város, kedvezően változik arculata és az itt élő emberek életkörülményei, életfeltételei is. Mindezt biztosítja számunkra szocialista államunk politikai, anyagi és szellemi erejének meg nem torpanó növekedése, az a megkülönböztetett figyelem, amellyel pártunk és kormányunk fővárosunkat kezeli, és nem utolsósorban a budapesti ember lokálpatriotizmusa, munkaszeretete, alkotásvágya. A SZÉLES ALAPON MEGVALÓSULÓ AUTOMATIZÁLÁS, a gépesítés, a kibernetika magas műszaki-technikai fejlettséget feltételez. A munkák bonyolultsági foka is emelkedik, emiatt nőnek a szakismereti követelmények. Mindezek folytán — főleg 1980 után — a termelő ágazatokban csökken a foglalkoztatottak száma, a termelékenység növekedése pedig kedvezően befolyásolja a jövedelmezőséget. Folytatódik az ipar kitelepítése és városon belüli áttelepítése. A modern nagyvárosi élet, az általános technikai színvonal emelkedése, az életszínvonal növekedésével összhangban a városlakók igényeinek differenciálódása és növekedése szükségszerűvé teszi a különböző szolgáltatások mennyiségének és minőségének gyors fejlesztését. Ezek néhány rendkívül fontos válfajtárói ez előzőekben már szó esett. Nem kevésbé fontos azonban a szolgáltatásoknak néhány más olyan ágazatuk, amelyek mindennapi életünkkel és legközvetlenebb igényeinkkel szorosan összefüggenek. Az iparban felszabaduló — főleg női — munkaerő elsősorban a tercier ágazatokba áramlik. Ezzel lehetővé válik a szolgáltatási igények színvonalasabb kielégítése. A várhatóan tovább növekvő idegenforgalmi igények, a nők otthoni munkájának megkönnyítése is a tercier ágazatok jelentős fejlesztését igénylik. 11