Budapest, 1973. (11. évfolyam)
11. szám november - Szépvölgyi Zoltán: Újabb negyedszázad elé
A Kelenföldi lakótelep. Tahin Gyula felvétele rekonstrukcióját. Egyik legnagyobb feladat Újpest központjának átépítése, ahol kb. 12 000 lakás lebontásával húszezer lakás épül. Befejezzük Kőbánya, Pesterzsébet, Csepel és Budafok központjának építését, elkezdjük és befejezzük Rákospalota, Kispest, Pestlőrinc korszerű központjainak kiépítését. A lakásépítkezés a városrendezésnek, a városkép alakításának talán a legfontosabb eszköze. A kerületközpontok kiépítésével megváltozik a kerület egész arculata, megjavul a lakosság ellátása. Különösen a rekonstrukciós területeken a közművek fejlesztésével, a kereskedelmi, szolgáltatási, művelődési és egészségügyi létesítmények kiépítésével lüktetőbb lesz az élet, megváltozik a városkép, kedvezően alakulnak az ott élő emberek életkörülményei. A MÁR MEGLEVŐ LAKÁSVAGYON VÉDELME, a lakóházak folyamatos és korszerű fenntartása és karbantartása a lakásalap növelésénél nem kisebb jelentőségű feladat. Sajnos, az elmúlt két évtizedben az állagvédelem jelentősen elmaradt a szükségestől. Az V. ötéves terv időszakától kezdve ezen a téren is jelentősen előbbre kell lépnünk, és biztosítanunk kell az elmaradás fokozatos pótlását és a lakásvagyon korszerű szervezettel és eszközökkel történő folyamatos megóvását. A meglevő lakáshiány, a lakóházak karbantartásának, felújításának elmaradása olyan problémákat jelentenek városunk lakói számára, amelyek ha holnap nem is, de a belátható jövőben megoldódnak. Van azonban a városi életnek olyan területe, ahol az életszínvonal növekedésével, a technikai haladással gondjaink nem csökkennek, hanem növekednek. A világ valamennyi nagyvárosában mindennapi gondot jelent a közlekedés. Az általános tapasztalat szerint a világvárosok közlekedési helyzete fokozatosan romlik. A közlekedés fejlesztésére és szervezésére rendelkezésünkre álló, egyre növekvő lehetőségeinket kihasználva arra törekszünk, hogy Budapesten ez ne következzék be. Erre vonatkozó terveink megvannak. Rohamosan nő a gépjárművek száma: jellemző erre a növekedésre, hogy 1963 óta megháromszorozódott a személygépkocsi-állomány, és elérte a 120 000-et. így jelenleg minden ezer fővárosi lakosra 60 darab személygépkocsi jut. Becslések szerint az életszínvonal növekedésének megfelelően 1985-ben 160, 2000-ben pedig 260—300 gépkocsi jut ezer fővárosi lakosra. A személygépkocsik számának emelkedése azonban nem tehermentesíti a tömegközlekedést, sőt a növekvő forgalomban a felszíni tömegközlekedési járművek — főként az autóbuszok — sebessége is csökken. A TÖMEGKÖZLEKEDÉSI IGÉNYEK MAGASABB SZINTŰ KIELÉGÍTÉSE és az utazási idő csökkentése alapvető fontosságú feladat. A főváros lakossága jelenleg naponta 4,5 millió alkalommal utazik tömegközlekedési eszközön. A tömegközlekedés iránt támasztott igények növekedése a következő negyed században mintegy 18—20%. Ennek kulturált kielégítése csak a szállító kapacitás bővítése, a korszerű gyorsvasúti hálózat kiépítése és az úthálózat korszerűsítése útján lehetséges. A gyorsforgalmi hálózat tervezett kiépítése a főváros tömegközlekedésének alapvető és sokrétű átalakítását jelenti. Legfontosabb eredménye lesz, hogy a külső kerületek (pl. új lakótelepek, városrészek) és a városközpontok közötti utazási idő jelentősen csökken, a városközpont nagyforgalmú útvonalain és a bevezető főútvonalakon a felszíni tömegközlekedés túlnyomórészt megszűnik, s ez a körülmény az útvonalak közúti forgalmi kapacitását növeli. A korszerű gyorsforgalmi hálózat kialakításának kezdeti, de fontos lépéseit már megtettük. Üzemel a kelet—nyugati metróvonal, nagy lendülettel folyik a 16 km hosszú, a kispesti-lőrinci vasútállomástól az újpesti vasútállomásig, illetve Káposztásmegyerig közlekedő észak—déli metróvonal építése. Meg fog épülni a Budafokot az újpalotai lakóteleppel összekötő harmadik metróvonal is. A szentendrei HÉV Batthyány téri bevezetéséhez és a gödöllői HÉV—metró kapcsolat megteremtéséhez hasonlóan a csepeli gyorsvasút végállomása a Kálvin térre kerül. Fokozatosan gyorsvasúttá fejlesztjük a HÉV vonalait. A pálya, az állomások, a jelzőberendezések korszerűsítésével növekszik az utazás sebessége és biztonsága. A jelenleg 206 km kiterjedésű villamosvasúti hálózat fokozatosan csökkenni fog: megszűnnek a metróval párhuzamos vonalak és a kisforgalmú, egyvágányú vonalszakaszok. Budapest közlekedésének fejlesztéséhez sok egyéb — nagy anyagi áldozatokat kívánó — fejlesztésre és beruházásra is szükség van. Az ezredfordulóig több nagyforgalmú autópálya bevezető szakaszának megépítésére, az összes főközlekedési útvonal bevezető szakaszának pl. Kerepesi út, Soroksári út, Üllői út, Váci út, Szentendrei út, Hungária út stb. — korszerűsítésére is sor kerül. A felszíni közlekedés zavartalanságának biztosítása végett 25—30 többszintes 9