Budapest, 1973. (11. évfolyam)

10. szám október - Bertalan János: A főváros demográfiai és munkaerő helyzete

Bertalan János FÓRUM A főváros demográfiai és munkaerő helyzete A közvéleményt és az ország vezetőit az utóbbi években mind gyakrabban foglalkoztatja az a probléma, hogy hazánkban alacsony a természetes szaporodás, ennek következtében már jelenleg is kevesebb új munkaerő lép munkába, mint ahányan kiöregszenek, nyugdíjba mennek. A születések alakulása A szülési gyakoriság hazánkban évtizedek óta csökkenő tendenciát mutat. Az ezer lakosra jutó élveszületési arány 1901 —1905 között még 36,9 volt, jelenleg már csak 14,5 ezrelék körül mozog. Annak ellenére, hogy a halálozási arányszám a felszabadulás óta jelentős mértékben csökkent, a természetes szaporodás arányszáma annyira visszaesett, hogy ma már a népesség egyszerű reprodukciója sem biztosított. Az ezer lakosra jutó természetes szaporodás — a születések és a halálozások különbözete — a századforduló elején 11,3 volt, jelenleg pedig már csak 3 ezrelék körül mozog. A csökkenő mértékű születési gyakoriság és az átlagos élettartamnak a meghosszabbodása a népesség jelentős arányú elöregedéséhez vezetett. Ha a születési arányszám továbbra is a jelenlegi alacsony szinten marad, vagy esetleg még tovább csökken, a népesség száma 20—25 év múlva fogyni kezd. A népesség számának megtartásához minden nőtől a propagatív időszak végéig több mint két gyermek élveszületésére volna szükség. Ez a szám jelenleg alacsonyabb. Budapesten az 1970. január i-i népszámlálás időpontjában egy 45 — 49 éves házas nőre átlagosan 1,63 élveszületett gyermek jutott. A fővárosi családok 38 százalékában nem volt gyermek, 40,4 százalékában pedig csak egy gyermek volt. Budapesten a születési arányszám már a századforduló elején is alacsonyabb volt az országos átlagnál. A fővárosban az élveszületések arányszáma 1901 és 1905 között az országos átlagnak 81,3 százaléka volt. Ez a különbség a felszabadulás utáni években a falusi népesség demográfiai magatartásának megváltozásával, a születések csökkenésével, továbbra is megmaradt. Budapesten a második világháború utáni években az élveszületések száma a háború előtti évekhez viszonyítva jelentősen növekedett: az 1946—1950. évek átlagában ezer lakosra 16,2 élveszületés jutott, 20,9 százalékkal több, mint amennyi a második világháború előtti 1936— 1940. évek átlaga volt. A születési arányszám a legmagasabb — 21,2 ezrelék — 1953-ban volt. A magasra nőtt szülési gyakoriságot egy népesedéspolitikai intézkedés váltotta ki. Az 1953 elején megjelent 1004/1953. Mt. sz. határozat a művi vetélést szigorúan korlátozta. A művi vetélést korlátozó határozatot 1954-ben enyhítették, majd az 1047. Mt. sz. határozattal lényegében az anya döntésére bízták, hogy kíván-e gyermeket szülni, vagy inkább megszakíttatja a terhességet. Ezt követően a születési gyakoriság nagymértékben visszaesett. 1959-től az élveszületések és halálozások egyenlege negatív eredményeket mutat. A születési arányszám visszaesésében szerepet játszott a propagatív korú női népesség számának és arányának csökkenése is. 1949. január 1. és i960, január 1. között a női népesség számának 12,4 százalékos növekedése mellett a szülőképes korú (15 — 49 éves) nők száma 7234 fővel (1,5%-kal) csökkent. Ezen belül a legpropagatívabb korúaké (20 — 24 évesek) 18,6 százalékkal (13 396 fővel), a 25 — 29 éveseké pedig 19 százalékkal (15 663 fővel) esett vissza, 1949. január i-hez képest. Az 1967-ben bevezetett gyermekgondozási segélynek és egyéb szociálpolitikai intézkedéseknek hatására, valamint a szülőképes korú nők és a házasságkötések számának növeke.dése következtében valamelyest emelkedett az ezer lakosra jutó élveszületések száma. Ez a folyamat azonban megállt és a születési arányszám ismét csökkenni kezd: az 1969. évi 12 ezrelékről 1970-ben 11,9-re, 1971-ben 11,5-re hanyatlott vissza. A szülőképes korú nők száma 1970. január i-én 10,9 százalékkal, ezen belül a 20 — 24 éveseké 42 százalékkal, a 25 — 29 éveseké pedig 16,2 százalékkal volt nagyobb, mint i960 azonos időszakában. A szülési kedv nagyfokú lanyhulása több egymással összefüggő, bonyolult tényező eredője. Ezen tényezők közé tartozik: a nők fokozott arányú 1. sz. tábla Az élveszületések, a halálozások és a természetes szaporodás (fogyás) Időszak, év Élveszületések Halálozások Természetes szaporodás (fogyás —) 1000 lakosra jutó élveszületések száma Időszak, év száma Természetes szaporodás (fogyás —) 1000 lakosra jutó élveszületések száma Időszak, év Budapesten Országosan i949 — r95l. évek átlaga 26 150 17 174 8976 15,8 20,6 1952 —1954. évek átlaga 34 208 18 300 15 980 19,1 21,4 r955 — r

957- évek átlaga 21 623 17 835 3788 11

>9 19,4 1958 — 1960. évek átlaga 16 743 17 897 - I 154 9.3 15,3 1961 — 1963. évek átlaga 15 808 19 003 - 3 195 8,4 13,3 1964 17382 19 825 - 2 443 9>i 13,1 1965 18 083 21 056 - 2973 9,4 13,1 1966 19522 20494 - 972 10,1 13,6 1967 22 256 22 I76 80 n,4 14,6 1968 23 467 23 408 59 n,9 15,1 1969 24 034 23 696 338 12,0 15,0 1970 24 O4O 24 674 — 627 n,9 14,5 1971 23 236 25 644 — 2 408 ",5 14,5 munkavállalása, a gyermekes családok alacsonyabb életszínvonala, az igényektől elmaradt lakásépítés, a válások növekvő száma és nem utolsósorban a jövedelmek emelkedésével együttjáró új, divatos igények — nyaraló és gépkocsi vásárlás, külföldi utazás stb. — kielégítésének elsődlegessége a gyermekvállalással szemben. Az anya munkába járása mellett a gyermeknevelés — a különböző gyermekellátó intézmények igénybevétele esetén is — sok problémát okoz és nagy megterhelést jelent a szülőknek, elsősorban az édesanyáknak. Budapesten 1970 elején a 15 — 49 éves nők 79 százaléka volt aktív kereső, 4,5 százaléka (26 730 fő) pedig gyermekgondozási szabadságát töltötte. A gyermek léte anyagilag is hátrányos helyzetbe hozza a családot a gyermektelen családokkal szemben. A többgyermekes családok egy főre jutó jövedelme — a családi pótlékot és egyéb szociális kedvezményeket is beszámítva — lényegesen alacsonyabb a gyermektelen családokénál. Engedélyezett művi vetélések 2. sz. tábla • Év Művi vetélések száma összesen Ebből: Az összesből a 20—29 éves vetélő nők száma Az összes művi vetélés az élveszületett gyermekek %-ában • Év Művi vetélések száma összesen gyermektelen egy gyermekes Az összesből a 20—29 éves vetélő nők száma Az összes művi vetélés az élveszületett gyermekek %-ában • Év Művi vetélések száma összesen vetélő nő Az összesből a 20—29 éves vetélő nők száma Az összes művi vetélés az élveszületett gyermekek %-ában 1963 51 778 12 518 18 898 28 844 314,6 1964 54 442 14 304 20 446 30 254 313,2 1965 52 120 13 540 20 652 27 792 288,2 1966 52 685 15 405 19 199 29 370 269,9 1967 53 675 15 048 20 726 31 486 241,2 1968 54 57° 13 773 22 827 33 114 232,5 1969 57 012 15 231 23 452 33 48o 237,2 1970 -51 376 I4923 19 359 27 840 213,6 1971 50761 15 205 19 436 26 267 214,1 26