Budapest, 1973. (11. évfolyam)

10. szám október - Fekete Gábor: A legnagyobb kerület

Történelmi színtér A budai Várhegyre tervezett Hilton szálló helyén az utóbbi években ásatásokat végeztek. Az ásatások vezetője, H. Gyürky Katalin a „Budapest"-ben is beszámolt a régen elpusztult domonkos kolostor feltárt maradványairól, a leletekről, köztük a kerengőudvarban megtalált, Mátyás-címeres kútról. Azóta a Várhegy észak-keleti részén tovább folytatódtak a kutatások és érdekes adatokat szolgáltattak egy tatárjárás előtti várhegyi település létezésének bizonyításához. Kiderült az is, hogy a tatárjárás után épült az a városfal, amely a Várhegy keleti, meredek, sziklás peremén állott, nagyjából a mai Táncsics Mihály utcai házak keleti határfalának vonalán. E várfal mögött vezetett az az útvonal, amely a Várhegy lábánál, a Duna partján fekvő Szent Péter városrészt a Várhegy legmagasabb részével összekötötte. A felvezető út a domonkos kolostor mellett érte el a mai Hess András teret. Mindebből úgy tűnik, hogy a Bécsi kapu a XIII. század elején még nem létezett és az odavezető Táncsics Mihály utca vonala is csak a század második felében alakult ki. Érdekes H. Gyürky Katalinnak az a megállapítása is, hogy a régi felvezető útnak a léte egyúttal indokolttá teszi a domonkos kolostor helyének kiválasztását. A koldulórendi kolostorok ugyanis legtöbbször a városkapuk közelében helyezkedtek el; jelen esetben a Duna partjától felvezető út mellett. Az egykori útvonal melletti régebbi épületek valószínűleg a tatárjárás alatt pusztultak el, amit az ásatások legalsó rétegében előkerült égésnyomok is bizonyítanak. A domonkosok kolostora a XIII. sz. közepén épült a Várhegy egyik kelet felé kiugró sziklaormán. A török korban a kolostort lóistállónak, raktárnak, konyhának használták, a hódoltság után pedig az épület helyén élelmezési raktár, pékség, később a Szilágyi Erzsébet leányiskola állott. A második világháborúban a terület rommezővé vált. A domonkos templom eredete is a XIII. sz. közepére nyúlik vissza, főhajójának északi falában még ma is felismerhetők a kerengő egykori boltívei. Tornyát csak a XV. sz. első felében kezdték építeni. E torony a Hess András tér ma is megbecsült műemléke. Maga a templom csak 1711-ig állott fenn. A Hilton szálló tervezett helyén egy másik egyházi jellegű épület is állott. A domonkos templomtól délre eső területen, a Mátyás-templommal összeépítve helyezkedett el egykor a jezsuita kollégium. Széchenyi György esztergomi érsek 1687-ben alapította ezt az akadémiai és egyetemi kollégiumot. Ugyancsak a jezsuita rend számára szerezte meg a Mátyás-templomtól délre eső és a templommal szemben fekvő területeket, hogy azokon papnevelő intézetet és világi konviktust létesítsen. A kollégium építését 1688-ban kezdték meg és 1702-ben fejezték be. Amikor a jezsuita rendet XIV. Kelemen pápa 1773-ban eltörölte, az épületet a kincstár költségén kibővítették és 1783-ig az egyetemes papnevelde (seminarium generale) rendelkezésére bocsátották. Majd a II. József által Budára telepített királyi kamara otthona lett. Az épületből még ma is megmaradt copf stílusú homlokzati falmaradványok ebből a korból származnak. A második világháborúig — amikoris az épület teljesen kiégett — a pénzügyminisztérium birtokolta. Aki 111a a Hilton szálló elképzelt helyén körülnéz, nem lát mást, mint a domonkos templom tornyát, északi falát és az egykori jezsuita kollégiumi épület nyugati és részben déli falmaradványait. Különleges tervezési követelmények Az új szálloda tervezőjének ezekkel az adottságokkal kellett számolnia, amikor tervét elkészí-A Várhegy a szálló felépítése után (foto-montázs) Hiltor A szálló makettje 12