Budapest, 1973. (11. évfolyam)

9. szám szeptember - H. Szűcs Margit: A pesti tőzsde a XIX. században

Az új Lloyd palota épülete Az Áru- és Értéktőzsde bályozása nyert legtöbb változtatást. A kiegyezés utáni nagyméretű — bár részleges — iparfejlődés, a hatalmas „gründolási láz", mely a részvénytársaságok hosszú sorát hozta létre, a közlekedés és a hitelélet fellendülése következtében alakult vállalkozások, végül az önálló magyar kormányzat által kibocsátott államkötvények erősen megnövelték az értéktőzsde jelentőségét. A tőzsde tagjainak száma a megalakulásakor 238, 1868-ban pedig 1 179 volt. Üj tőzsdeépületek Az áru- és értéktőzsde megalakulását követő időben tulajdonképpen két gabonatőzsde működött Pesten: a régi Gabonacsarnok és a gabonakereskedelemre is kiterjesztett új árutőzsde. Mindkettő a Kereskedők Épületében (Lloyd-palota) volt, tagjaik kölcsönösen látogathatták mindkét intézményt, árjegyzéseik azonban lényegesen eltértek egymástól. A meg-megújuló viszálykodások után 1868-ban a gabonacsarnok beolvadt a tőzsdébe, helyisége azonban külön maradt (ez az oka annak, hogy később gyakran használták a gabonacsarnok nevet az árutőzsde helyett). Az egyesülés feltételei között szerepelt, hogy a kibővült tőzsde helyet kapjon a Lloyd-társulat felépítendő székházában. A Duna-parti épületet végül a Társulat a Tőzsdével közösen építtette fel 1869 és 1872 között (ezért nevezték hol Tőzsdének, hol új Lloyd-nak). A Merkur-szoborral díszített palota földszintjén volt az árutőzsde, az elő-és utótőzsde — a reggeli és délutáni — helyisége, a liszttőzsde, továbbá az intézményt a bécsi tőzsdével összekötő távirdahivatal. Első emeletén kaptak helyet a titkári és tőzsdebírósági irodák, valamint a gyűléstermek. Az épület díszes nagy termét, az értéktőzsdét 1873. szeptember 24-én adták át a forgalomnak. A déli, vagyis a „főbörze" ideje alatt itt egyesült a tőzsde mindkét ága. A tőzsde a napnak e szakaszában volt a leglátogatottabb, ekkor jelentek meg a. bankok képviselői is, és — mint Balla Vilmos írja — ,,a főtőzsde mindenféle szakmák találkozóhelyéül szolgált. Kereskedői szokás volt itt egy félórát eltölteni". Az épületben voltak — a régi Lloydhoz hasonlóan — a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara irodái is, alsó szintjén pedig kávéház és vendéglő működött. (Az Apácai Csere János utca végén, a dunaparti park helyén állt romantikus stílúsú épületet 1940 táján lebontották.) A régi Lloyd-épülethez fűződő utolsó nevezetes esemény volt az első magyar,.tőzsdekrach", az úgynevezett „fekete hétfő", mely a nagyméretű alapítási korszakot és az azzal kapcsolatos tőzsdei konjunktúrát követte. Az áreséseket a kapitalista gazdasági rendszerben ismétlődő válságok egyike okozta, de közvetlenül a bécsi tőzsde krízise robbantotta ki. A tőzsdén megindult bukások a gazdasági élet minden ágában pangást okoztak. A nyolcvanas években viszont a külföldi tőke fokozódó behatolásával együtt új fellendülés következett. A monopolkapitalizmus kialakulása idején a bankok által nagyszámban — néha még nem is létező vállalatokra — kibocsátott részvények hosszantartó áremelkedést okoztak a budapesti tőzsdén, amit az 1895. évi pénzügyi világválság hatására bekövetkezett „fekete szombat" szakított meg. A magyar kapitalista fejlődés felgyorsulását mutatja, hogy az új tőzsdeépület már az 1880-as évek vége felé szűknek bizonyult. A tőzsdetanács elhatározta, hogy egy újabb, immár önálló tőzsdepalotát építtet. 1899 elején megvásárolta a lebontott Újépület egyik telkét és az 1902. évi közgyűlési jelentés már az építkezések megindulásáról számolt be. Az Alpár Ignác tervei alapján felépült Szabadság téri palotát, mely nagyszabású, modern tőzsdei forgalomra volt berendezve, 1905 októberében adták át rendeltetésének (ma a Magyar Televízió székháza). A XX. század elejére a tőzsde klaszszikus szerepe világszerte megváltozott. A monopolkapitalizmus kifejlődésével azelőtt soha nem látott méretű tőkekoncentráció jött létre és a nagybankok érdekcsoportjainak kezében koncentrálódott az értékpapírok cseréje is, a tőzsdék forgalmának egy részét egymás között bonyolították le giro és kiiring intézmények formájában. Ezzel együtt mindinkább jellemzővé vált a már önálló foglalkozássá alakult tőzsdei spekuláció is. A tőzsde ugyanakkor továbbra is a kapitalista gazdasági élet fontos része és mutatója maradt. A kibővült tőzsdei szabályok, szokások, nyelvi kifejezések, az apparátus működésének minden kifinomult mozzanatával együtt a tőzsde történetének új szakaszát jelentik. Árfolyamtáblázat 1848 novemberéből Részvénypapír