Budapest, 1973. (11. évfolyam)

8. szám augusztus - Dr. Szalai György: Budapesti kávéházak I.

A Török Császár kávéház (Csigó László reprodukciója) Dr. Szalai György Budapesti kávéházak I. A török kávésboltokftSI a Pilvaxig A Pilvax kávéház (Bakos Ágnes reprodukciója) Afeudális török állam ajándékozta meg Európát a kávéval, de a polgárság körében vált általánosan kedveltté. Igen hamar eljutott Bécsbe, Münchenbe, Londonba, és ott kínálta magát a párisi polgári forradalmárok csészéiben is. A vendéglátóipar történetének nagy szakértőjétől, Borsody-Bevilacqua Bélától tudjuk, hogy a kávét Szulejmán szultán indította el hódító útjára, amikor élvezetét és Hafiz költeményeinek olvasását közös rendeletben engedélyezte egész birodalmában. Bevilacqua szerint innen ered a kávé és az irodalom kapcsolata. A török hódoltság korában Pesten is találkozunk kávésbutikokkal, melyeknek gyékényein, fapadjain kezdetben csak törökök szürcsölték az európai emberek előtt akkor még ismeretlen nedűt. A legenda szerint a kávét a császárvárosban egy Koltschitzky nevű lengyel ember honosította meg. Hozzánk bécsi közvetítéssel került. Az 1683-ban Bécs alá felvonuló és onnan gyorsan elkotródó török sereg katonái zsákszámra hozták magukkal a kávét, melyet az ágyúkkal, felszereléssel és halottakkal együtt otthagytak a gyorsan kiürített táborban. Koltschitzky állítólag a bécsi császári udvar kémje volt. Egyformán tudott németül és törökül, belopódzott a török táborba és fontos adatokat juttatott el a felmentő seregek parancsnokságához. A győzelem után csak annyit kért jutalmul, hogy a kávészsákokat — melyekkel a keresztény katonák semmit sem tudtak kezdeni — ajándékozzák neki. Kérését minden további nélkül teljesítették. Miért ne adnák oda ezeket az értéktelen barna magvakat?! Nem tudták, hogy Koltschitzky gyakori táborjárása közben megfigyelte, milyen kedvelt ital a kávé és hogyan főzik azt a mohamedán katonák. Ő azután megnyitotta kávésbutikját és lassan-lassan megkedveltette a bécsiekkel az új italt. A kávéházak egyik korai krónikása, Várady Béla újságíró szerint a törökkel barátságos vagy semleges viszonyban levő nyugati országok lakói jóval Bécs előtt ismerkedtek meg a kávéval. A velencei hajósok már 1624-ben hoztak magukkal Olaszországba kávét. IV. Mohammed követe pedig XIV. Lajos udvarát ajándékozta meg a kávéval, mely 1652-ben Angliába is eljutott. Hamarosan kiderült, hogy a kávé társasital és fogyasztásának szertartása közös helyiséget, sőt asztaltársaságot kíván. Az első kávéházak nyugaton a kávé megérkezése után nem sokkal meg is nyíltak. Jóval Koltschitzky bécsi kávéháza előtt volt már kávéház Londonban és Párizsban is. A német városok közül elsőnek Nürnbergben és Regensburgban nyílt kávéház 1686-ban, majd egy évvel később Hamburgban is. Londonban 1675-ben egy kereskedő alapította az első kávéházat, aki törökországi utazása alkalmával kedvelte meg a kávét. A szigetország rendőrsége azonban kezdettől fogva rossz szemmel nézte a kávéházakat, hiszen ott sok ellenőrizhetetlen idegen is megfordult. A polgárokat a hatóságnak ez az ellenszenve egy cseppet sem zavarta, és továbbra is sűrűn keresték fel a kávéházakat. Kialakultak a kávéházi törzsasztalok. A Garraway-kávéházat például előszeretettel látogatták az orvosok. 31