Budapest, 1973. (11. évfolyam)

1. szám január - Vértes Jenő: Budapesti nyomdajegyek

-lyomdajegyek nyomda az első világháború után átköltözött az Eötvös utca 10. sz. alá és a felszabadulás utin a Független Nyomda nevet vette fel. A Pesti Lloyd nyomdajegye 1922-ből való. A Kosmos Műintézet kő- és könyvnyomás Rt. 1891-ben alakult. A Nádor utcából 1892-ben az Aradi utca 8. sz. alá költözött. A Globus nevet 1910-ben vette fel és az Angol—Magyar Bank érdekeltsége lett. A húszas években vette meg a Pénzintézetek Műintézete Rt. Váci út 74. sz. alatti nyomdáját. Ennek nyomdajegyét mutatjuk be 1908-ból, a Globus Nyomdáét 1917-ből. Hornyánszky Viktor író és nyomdászmester 1863-ban alapította üzemét. 1882-benfia, ifjú Hornyánszky Viktor vette át a nyomdát. Nyomdája először a Régiposta utcában, majd a Szabadsajtó és Bálvány utca (ma Október 6. utca) sarkán volt. A kilencvenes években költözött az Aradi utca 14. sz. alá. Az első világháború után a Globus Nyomda leányvállalata lett. A nyomdajegy 1908-ból származik. A Birkholz és Vajda céget 1878-ban alapították a Nádor utcában (ma Münnich Ferenc utca). Később Hamburger és Birkholz Rt. név alatt a Csáky (ma Hegedűs Gyula) utcában működött. A nyomdajegy 1911-es keletű. A Hungária Hírlapnyomda Rt.-t Bródy Zsigmond alapította 1873-ban, a Lipótvárosi templom (ma Szent István tér) terén. 1878-ban a Tükör utca 5. sz. alá (ma Tüköry utca) helyezik át a megnövekedett üzemet. 1887-ben a Vilmos császár út 38. sz. alá (ma Bajcsy-Zsilinszky út) költözik a nyomda. Bródy Sándor és dr. Bródy László kitűnő vezetésével több neves tipográfus öregbítette a nyomda hírnevét (Kner Albert, Lengyel Lajos, Haiman György). A nyomdajegy 1935 -bői származik. Az 1884-ben alapított Pallas Irodalmi és Nyomda Rt. a Trattner—Károlyi házban működött; innen költözött át a Kecskeméti utca 6. sz. alatti saját házba. 1895-ben ezt is kinőtte és átköltözött saját palotájába, mely három utcára nézett (Honvéd—Kálmán—Gorove utca). Az 1922-ben alakult Stádium Irodalmi és Nyomdai Vállalat 1936-ban beleolvadt e részvénytársaságba. 1945 után a negyedik utcára néző házat is átvette a nyomda, és előbb Szikra, majd Kossuth Nyomda néven szerzett belföldön és külföldön jó hírnevet a magyar nyomdaiparnak, a Kossuth- és Gutenberg-díjas Lengyel Lajos tipográfus vezetésével. A Pallas Nyomda jegye 1910-ből származik. Légrádi Károly és Tivadar könyvnyomdát alapítanak 1854-ben, a Két sas és a Fő utca (ma Arany János és Guszev utca) sarkán. A hatvanas években a Nádor utcába költöznek. 1878-ban Légrádi Károly elindítja a „Pesti Hírlap"-ot. A kilencvenes évek elején átköltöznek saját palotájukba, a Váci kürút 78. sz. alá (ma Bajcsy-Zsilinszky út). Az első világháború előtt elindítják az első mélynyomtatású heti képesújságot („Érdekes Újság"). Ennek az üzemnek az utóda a mai Zrínyi Nyomda. A Légrádi Testvérek nyomdajegye 1908-ból való. A Hazánk Irodalmi és Nyomda Rt. 1893-ban alakult. Rövid másfél év után a Pátria Irodalmi és Nyomdai Rt. nevet vette fel; épülete az Üllői út és Köztelek utca sarkán állt. A felszabadulás után átköltözött a Szentkirályi utcába. Nyomdajegye 1942-ből származik. A Pesti Könyvnyomda Rt.-t 1868-ban alapította Falk Miksa (Erzsébet királynő magyar tanára) és Klapka György honvéd tábornok. Az üzem a Hold utca 7. sz. házban működött. Vezetőnek meghívták Bécsből a jónevű tipográfust, Falk Zsigmondot, aki 1869—70-ben, és 1882—1890 között a Nyomdász Egyesület elnöke volt. Az üzem 1931-ben megszűnt. A nyomdajegy 1920-ban készült. Posner Károly Lajos 1852-ben alapította műintézetét. Munkaterülete a könyvnyomdászat, a litográfia és a műkönyvkötészet volt. A nyolcvanas években fiának, lovag Posner Alfrédnak adta át az üzemet, aki elhunyt apja nevére ösztöndíjat alapított, két szakmabeli iparossegéd jutalmazására. Az üzem 1912-ben gyárrá bővült, a Csengeri utca és Hunyadi tér sarkán. A felszabadulás után a Közlekedési Nyomda nevet kapta. A nyomdajegy 1928-ból származik. A Révai Testvérek Irodalmi Intézet Rt. 1869-ben alakult. A nyomdát Révai Mór János a könyvkiadó vállalatból alapította, az Ügynök utca 8. sz. alatt (ma Kresz Géza utca). E nyomda adta ki Jókai Mór és Mikszáth Kálmán díszkiadásait, valamint a Révai Nagy Lexikont. Az üzem később a Vadász utca 16. sz. alá költözött; jelenleg is itt működik. Nyomdajegyei közül az 1937-ben készültet mutatjuk be. A Rigler J. Ede Papírneműgyár Rt. vállalat 1871-ben alakult a Váci körúton. 1873-ban már az Üllői úton van a nyomda; 1874-ben berendeztek egy vonalozó részleget, itt készítették az iskolai füzeteket. 1877-ben már a Mérleg utcában találjuk az üzemet. 1881-ben saját házába költözik, Rózsa utca 55. sz. alá (ma Rózsa Ferenc utca). 1894-ben alakult részvénytársasággá. A nyomdajegy 1923-ból való. A Világosság Könyvnyomda Rt.-t a szociáldemokrata párt és a szakszervezetek alapították 1905-ben. Kezdetben egy Nyár utcai helyiségben működött, majd 1909-ben saját házába, a Conti utca 4. sz. alá (ma Tolnai Lajos u.) költözött. A nyomdában készült a „Népszava" (egészen 1948-ig), és még 40 időszaki szaklap. Ma e nyomda helyén van a Ságvári Endre Nyomdaipari Tanműhely. Az itt közölt nyomdajegy 1930-ból származik. Kertész József, az Emich Nyomda nagy műveltségű revizora 1863-ban a Feldunasoron (ma Belgrád rkp.) alapított nyomdát. Később átköltözött a Városház téri Vasudvarba, ahol a többi között a „Független" c. napilap készült. 1873-ban a Lipót utcába (ma Apáczai Csere János u.) költözött. Halála után, 1895-től fiai és unokái vezették a nyomdát, megszűnéséig: 1935-ig. A nyomdajegy 1905-ből való. Állami Nyomda 1922 Antiqua Nyomda 1941 Egyetemi Nyomda (budai) 1814 Budai Egyetemi Nyomda 1822 Egyetemi Nyomda 1824 Egyetemi Nyomda 1922 m 1 . EKB 37 Budapesti Hírlap Nyomdája 1909 A Székesfőváros Házinyomdája 1908