Budapest, 1973. (11. évfolyam)

1. szám január - Vértes Jenő: Budapesti nyomdajegyek

1848-ban, amikor a nyomdászok az első kollektív szerződést megkötötték („Árszabás a buda-pesti könyvnyomda tulajdonosok egyrészről, és a nyomda személyzetek megbízott küldöttei küldőiknek nevében másrészről"), Buda-Pesten csak öt nagy nyomdát ismertek. Az öt nyomda közül három volt Pesten; Trettner János Tamás alapítási éve 1783, Eisenfels Rudolfé 1848, Paczkó Ferenc Ágost 1788-ban nyitott nyomdát. Budán az Egyetemi Nyomda 1777-ben kezdett üzemelni; a vízivárosi nyomdát Bagó Márton és Gyurián József 1833-ban vette át Landerer Annától. Eisenfels Rudolf pesti könyvnyomtató 1848 tavaszán rendezte be nyomdáját a lipótvárosi Három korona utcában. 1849-ben a nyomdát és a tulajdonost bezárták. Egy év után amnesztiát kapott és társult Emich Gusztáv könyvárussal, majd 1852-ben átadta az üzemet társának. Emichnek előbb az Úri utca 8. sz. alatt, majd a Petőfi Sándor utca és Kígyó utca sarkán volt üzlete; végül a Ferenciek terén levő (azelőtt Barátok tere) Sándor-palotába költözik. Az 1860-as évek elején ez a legnagyobb nyomdaüzem, itt készül a „Bécsi Képes Krónika". Az Eisenfels, illetve Emich nyomdából alapítják 1868. október 1-én az Athenaeum irodalmi és nyomdai részvénytársaságot, a Három korona utcában (ma Ferenciek tere). 1898-ban átköltöztek a Miksa (ma Osvát) utcába, kinyúlva az Erzsébet körútra; a felszabadulás után a Rákóczi útra is kiterjed az új üzemrész. E nyomdának a legrégibb nyomdajegyét 1899-ből ismerjük, a többi 1900,1920, 1928-ból való. Hűen kifejezik koruk szellemét. A felszabadulást követően 1956 és 1968-ból közlünk nyomdajegyeket, melyek mintegy védjegy fémjelzik védjegyezik az ott remekbe készült könyveket és nyomtatványokat. Trattner Mátyás fia, Tamás 1813-ban vette át a nyomda vezetését, majd 1833-ban vejével társult. így lett a nyomda neve Trattner—Károlyi. Épülete az Úri utca és Gránátos utca sarkán volt (most Petőfi Sándor utca—Városház utca sarok). 1863-ban, Károlyi halála után a család eladja a nyomdát Bucsánszky Alajosnak, majd a nyomda átköltözik a Kerepesi (ma Rákóczi ) útra. A hetvenes években az Ősz (ma Szentkirályi) utcába kerül. Bucsánszky 1878-ban vejének, Rózsa Kálmánnak adja át az üzemet; tőle vette meg a nyomdát a Stephanaeum Rt. Rózsa Kálmán és neje nyomdajegyét mutatjuk be 1895-ből. Landerer Katalin vízivárosi nyomdája Bagó Márton és Gyurián József kezéből újra Landerer-vezetés alá került 1824-ben, amikor ifj. Landerer Lajos nagykorú lett s átvette Pesten a Károly Kaszárnyában (ma Központi Városháza) a nyomda vezetését. 1840-ben a Wigand könyvkereskedés főnöke, Heckenast Gusztáv lett a Landerer cég társa. Ettől kezdve a nyomda Landerer és Heckenast nevét viseli. Ez az üzem 1863-ig a Hatvani utcában (ma Kossuth Lajos utca) dolgozott. A nyomda 1848 március 15-i szerepe — az első szabad magyar sajtótermék kinyomtatása — örök emlékű. Landerer Lajos 1854-ben meghalt és 1873-ig Heckenast Gusztáv egyedül vezette a nyomdát. Közben a nyomda átköltözött az Egyetem utca 4. számú házba. Itt rövidesen Franklin Társulat címmel részvénytársasággá alakult. Jelenleg a nyomda a Stephanaeum Szentkirályi utcai házában működik. A bemutatott nyomdajegy 1902-ből származik. Vértes Jenő A budai Állami Nyomdát 1868-ban alapították. (Magva a bécsi és a temesvári állami nyomda.) Feladata az állami igazgatásban szükséges nyomtatványok, az értékpapírok, postai és pénzügyi értékcikkek elkészítése. Itt közölt nyomdajegye 1922-ből való. Pápai Ernő nyomdai műintézetét 1910-ben nyitotta meg a Szerecsen (ma Paulay Ede) utcában. A nyomda a baloldali, haladó irodalmat népszerűsítő Cserépfalvi Imre könyvkiadó könyveit nyomtatta. A nyomda 1940-ben Antiqua Nyomda és Irodalmi Rt-vé alakul; nyomdajegye 1941-ből való. A Budapesti Hírlap című lapot 1883-ban alapították. Először Rudnyánszky Antónia, majd Nagy Sándor Papnövelde utcai (ma Eötvös Loránd) nyomdájában készült. 1893-ban szép nyomdát rendeztek be a Rökk Szilárd utcában, Budapesti Hírlap Nyomda néven. A nyomdajegy 1909-ből való. Ma a nyomda neve Szikra Lapnyomda, melyet Povárny Jenő nyomdaigazgató tervei szerint 1948-ban alakítottak át és bővítettek. Budapest Székesfőváros Házinyomdájának nyomdajegye 1908-ban készült. A Gerlóczi utcában levő nyomda neve ma Akadémia nyomda; az ország egyik legjobban felszerelt üzeme. Egy igen jól felszerelt nyomdát 1777-ben Nagyszombatról — Mária Terézia királynő 1775-i rendelete alapján — felhoztak a budai királyi várpalotába. A budai nyomda 1777. november 3-án kezdte meg üzemét. Később az Iskola tér 3-ban működött, majd 1929-ben a Múzeum körútra, a Gólya-várba került. Jelenleg a volt Forrás Nyomda helyén, Egyetemi Nyomda néven a Dohány utca 17-ben üzemel. Négy szép nyomdajegyet mutatunk be 1814, 1822, 1824, és 1922-ből. A Fővárosi Könyvnyomda Vonalzó és Könyvkötő Rt-t 1893-ban alapították a Podmaniczky utcában. Az első világháború idején Rovó Aladár könyvnyomdájával egyesült és a Lovay utcai saját házba költözött, mint Fővárosi Nyomda Rt. Egy nyomdajegyét ismerjük 1929-ből. A Khor és Wein jelentős nyomdaüzem volt a Dorottya utcában (a pesti Lánchídfő mellett), melyet 1886. május 1-ig Wein Gyula gépészmérnök vezetett. Elsőként az országban korszerű rotációs gépen nyomtattak (a „Pesti Lloyd" című napilapot). A hetvenes években vette át az üzemet a Pesti Lloyd Társaság. A Athenaeum Nyomda 1956 Athenaeum Nyomda 1968 Athenaeum Nyomda 1928 Athenaeum Nyomda 1920 36 Budapesti (1873-1973) Athenaeum Nyomda 1899 Athenaeum Nyomda 1900 Rózsa Kálmán és neje Könyvnyomdája 1895 Franklin Társulat 1902