Budapest, 1973. (11. évfolyam)

6. szám június - A címlapon: Az Angelika eszpresszó a Batthyány téren Csigó László felvétele

Tldapest XI. ÉVFOLYAM 6. SZAM 1973 JUNIUS A FŐVÁROS FOLYÓIRATA Főszerkesztő: MESTERHÁZI LAJOS Szerkesztő: KATONA ÉVA Olvasószerkesztő: KÖVENDI JUDIT Képszerkesztő: SEBŐK MAGDA Megjelenik minden hónap elején Szerkesztőség: I., Országház u. 20. Telefon: 351-918 Postai irányítószám: 1014 Szerkesztőségi fogadóórák: Hétfő 10—13 óráig VII., Lenin körút 5. I. em. Telefon: 223-896 Kiadja: A HÍRLAPKIADÓ VÁLLALAT VIII., Blaha Lujza tér 3. Telefon: 343-100 Felelős kiadó: CSOLLÁNY FERENC Terjeszti: a Magyar Posta Előfizethető bármely postahivatalnál, a kézbesítőknél, a posta hírlapüzleteiben és a Posta Központi Hírlap Irodánál (Budapest V., József nádor tér 1 sz.) Előfizetési díj: negyedévre 30,— Ft félévre . . . 60,— Ft egy évre . . 120,— Ft ® 73.1332 Athenaeum Nyomda, Budapest íves mélynyomás Felelős vezető: SOPRONI BÉLA vezérigazgató Index: 25151 A TARTALOMBÓL: Dr. Viszkei Mihály: Merre halad a budapesti ipar ? 6 Herbert Fechner, Berlin polgármestere : A választott népképviselet felelőssége g Dimitrios Nicolaou Ritsos, Athén polgármestere: A hirtelen fejlődésből adódó technikai problémák n Fővárosi őrjárat XIV. Fekete Gábor: Dél-budai változások 14 Dr. Kovács Gyula: Vendéglátóiparunkról 17 Vargha Balázs: Illyés Gyula pesti hajszálgyökerei 1 20 Gábor István: Egy régi épület új élete Népopera — Erkel Színház . 22 FÓRUM Nagy Ervin: Mi lesz a trolibusszal? 26 Láng Péter: Az Alkoholellenes Munkásszövetség második korszaka . 30 Bogáti Péter: Csatornavizit .... 32 Győri György: A Goldberger gyár történetébői 35 Főváros születik V. Vörös Károly: Kezdetleges urbanizáció .... 39 A címlapon: Az Angelika eszpresszó a Batthyány téren Csigó László felvétele A hátsó borítón: Balázs József Róbert színeskő mozaikja (részlet) Csigó László felvétele Szerkesztő bizottság: BUZA BARNA szobrászművész; FARKASINSZKY LAJOS, a Fővárosi Tanács elnökhelyettese; FEKETE GYULA (ró; GARAI GÁBOR költő; GRANASZTÓI PÁL építész; HANTOS JÁNOS, a Magyar Vöröskereszt főtitkára; Dr. HORVÁTH MIKLÓS, a Budapesti Történeti Múzeum főigazgatója; PATAKI JÁNOS, az MSZMP Budapesti Bizottság Agit.-prop, osztályának vezetője; RÉVÉSZ FERENC, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár igazgatója: Dr. SÁGVÁRI ÁGNES, a Fővárosi Levéltár igazgatója; SZILÁGYI LAJOS építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes; Dr TRAUTMANN REZSŐ ny. miniszter, a Hazafias Népfront Budapesti Bizottságának elnöke Hantos János A felnőttek tanulása Az elmúlt 1 — 2 évben nagy fontosságú társadalompolitikai, művelődéspolitikai fórumok, a szakirodalom és a tömegpropaganda ismét megkülönböztetett figyelemmel foglalkozott a felnőttoktatás problematikájával. 1972 nyarán az MSZMP Központi Bizottsága, áttekintve az oktatásügy minden fokozatának fejlődését, értékelte a felnőttoktatás helyzetét is. Határozatban kimondja, hogy „növelni kell a munka melletti tanulás társadalmi megbecsülését. Megfelelő erkölcsi ösztönzéssel, az érvényes munkaügyi szabályok módosításával is, elő kell segíteni a dolgozók munka melletti tanulását." Megkíséreljük számba venni azokat az általánosan ható társadalmi folyamatokat, illetve tényezőket, amelyek befolyásolják a felnőttoktatás helyzetét, fejlődését. Elsőként említjük társadalmi életünk szocialista demokratizmusának kiteljesedését, a milliókat érintő közügyek nyílt megtárgyalásának gyakorlatát; a tanácsok népképviseleti, önkormányzati jellegének erősödését; a tanácsi testületek szerepének növekedését; megemlítjük azt a folyamatot, amely az üzemi munkahelyeken egyre nyíltabbá teszi a gazdasági vezetést, valamint az üzemben folyó termelés és a népgazdaság fejlődése közötti összefüggéseket. Társadalmunk aktivitást igényel az egyéntől. De szinte elképzelhetetlen, hogy ezt anélkül igényeljük, hogy ne gondoskodjunk a dolgozó emberek politikai, gazdasági, társadalmi és szakmai ismereteinek gazdagításáról, műveltségének emeléséről, képességeinek fejlesztéséről. A régi mondás: „a tudás hatalom", nem abban az értelemben igaz, hogy a tudás hozza létre a hatalmat — sokkal inkább igaz, hogy a hatalom birtoklása teremtette meg a munkásosztály számára a széles körű művelődés lehetőségét; mégis igaznak lehet elfogadnunk abban az értelemben, hogy a műveltség állandó és fokozatos növelése nélkül nem valósítható meg a szocializmus. A műveltség gyarapítását szükségszerűvé teszi az a megállíthatatlan folyamat, amelyet tudományos és technikai forradalomnak nevezünk. Bár egész iparágak komplex automatizálásának megszervezése még nem tartozik a mindennapi gondjaink közé, a legjelentősebb nagyüzemekben nagyszabású rekonstrukciókat hajtanak végre, amelyek során a sok és nehéz fizikai munkát követelő gépparkot korszerűvel cserélik fel. A megfelelő alapműveltséggel rendelkező és az új technikát gyorsan elsajátító szakmunkaerő hiánya helyenként máris súlyos problémát okoz. E vállalatok vezetőinek érdemes megvizsgálniuk, milyen felnőttoktatási program teljesítésével lehetséges a munkások továbbképzésének biztosítása. A dolgozók műveltsége gyarapítására irányuló törekvéseket azonban kulturális és személyes emberi tényezők is sürgetik. A kortársi 255