Budapest, 1973. (11. évfolyam)
5. szám május - Kővári György: A Déli pályaudvar átépítése
A szinteknek ez a „megmozgatása" — a kedvező forgalom biztosítása mellett — a budai tájba illeszkedést is igyekszik megoldani. Várhatóan a süllyesztett tér a benne elhelyezett üzletekkel, pihenőhelyekkel, eszpresszóval kellemes tartózkodóhely lesz, aluljárós kapcsolattal a Vérmező parkjához. A felszíni metró-csarnok közvetlen kapcsolatban áll a pályaudvar bejáratával, a főlépcsővel. A metró-csarnok zárt tömbjét áttört betonfal veszi körül, igyekezvén feloldani a beton tömörségét, jelezni a „barlangszerű" metró helyét — és mintegy szimbolizálni a közlekedés dinamikáját. Az egész utasforgalmi rendszer haladási irányai körívekre épültek, a mozgás természetességéből adódóan. Ezt az íves, oldott megoldást igyekeznek a lépcsők is követni, keresve a legrövidebb és legtermészetesebb útvonalakat. Az utascsarnok Budapest egyik legszebb helyén áll. Ilyen környezetben, ilyen kilátásnál csak a teljes üvegezés lehetséges, ezért készült acélszerkezet nélküli, teljes átlátást biztosító, a padlótól a mennyezetig üvegezett csarnok. Napvédő üveget használtak fel, mivel ilyen nagy felületek nyári leárnyékolása vagy elfüggönyözése nagyon nehézkes és elveszi a szép kilátást. A csarnok külső megjelenésében is döntő szerep jut a nagy üvegfelületnek, amely könnyeddé teszi az épületet és egyszerűvé a homlokzatot. Az íves megjelenésű homlokzat — a süllyesztett tér íves lezárásának elleníveként — a külső tér egységét hangsúlyozza. A csarnokban a köralakú pénztárblokk és a pavilonok szigetszerűen állnak. A csarnok egy részét — a Vérmező felőli oldalt — bisztró foglalja el. Az üzemi épület oldalt zárja le a pályaudvart, lábakra állítva, hogy ne zárja el a peronokat a Vérmező és a Vár látványától. Oldalt helyezkedik el az autóparkoló és a taxi állomás, innen nyílik a poggyászfeladási hely, a ruhatár, valamint egy nagy, kétszintes ABC áruház. Ez a terület — a Feszty Árpád utcáig — további komoly fejlesztésre ad lehetőséget. A Déli pályaudvar és környezete Budapest egyik fontos pontjává kezd válni. Itt halad el a városba érkező balatoni és bécsi autópálya, ide érkezik a metró és itt találkozik két fontos főútvonal. A terület forgalma nagyon nagy, mivel csak a pályaudvar napi utasszáma kb. 80 000 fő; ez a szám a 12 vágány kiépítése után 120 ooo-re fog növekedni. A pályaudvar felszerelése, anyagai, burkolatai, gépesítése, utastájékoztatása, világítása, klimatizálása mind szükségszerűen korszerű; hiszen az igénybevétel itt talán minden más épületfajtánál nagyobb. A Déli pályaudvar környékén kialakuló központ végleges méretei — amennyiben városfejlesztésben a végleges szó egyáltalán szerepelhet — természetesen nem állapíthatók meg, sőt ma még meghatározhatatlan az ide kerülő épületek funkcionális megoszlása is. Az azonban nem kétséges, hogy ezen az exponált területen a folyamatos fejlesztésben még csak az első nagyobb lépést tettük meg. Kővári György tervező, MÁVTI A fejperonra vezető lépcsöfeljáró Csigó László felvételei A pályaudvar előtti süllyesztett tér két részlete