Budapest, 1973. (11. évfolyam)

5. szám május - Kraemer Peter: Bonn népességalakulása és strukturális változása

A Rajna (Csigó László reprodukciói) zsebkendő formája van, amelynek elméleti középpontja Hessen, úgyhogy Bonn a középponttól valamivel távolabb esőnek tűnik fel. De a Rajna mentén, Európa legforgalmasabb folyóvölgyében, a két legnagyobb német csomópont, a Ruhr és a Majna között, a legkedvezőbb helyen fekszik. 1949 — Bonn fővárosi funkciót kap Hogy festett Bonn, amikor a szövetségi főváros méltóságát és terhét magára vette ? A történelem során ráhárult különféle feladatok (a rómaiak katonai támaszpontja — egyházi központ és megerősített választófejedelmi székhely — helyőrségi és egyetemi város) magas kultúrájú hivatali várossá tették: Ipara ellenben a kiemelkedő gazdasági központ, Köln közvetlen szomszédsága miatt gyenge maradt. Ennélfogva Bonn lassabban fejlődött, viszont egyenletesebben, mint más azonos rangú városok. 1934-ben Bonn lakosainak a száma átlépte a százezres határt. A város növekvő környékén 1939-ben kb. 260 000 ember élt. Táji szépsége vonzóerejének köszönheti, hogy a német nagyvárosok közül Bad Godesberggel együtt az öregek legkedveltebb lakóhelyévé vált. Az előhegység termékeny lankáinak intenzív művelése folytán Bonnban a mezőgazdaságban tevékenykedők szokatlan népsűrűsége alakult ki, s mint jelentős helyi gazdasági központot, az iparosoknak és kereskedőknek egy nagyvároshoz mérten átlagon felüli száma jellemezte. A második világháború következtében a lakosság száma erősen csökkent: átmenetileg 43 ooo-re esett vissza. Jóllehet a városterület egyes részei, elsősorban a Rajna melletti óváros (Altstadt am Rhein) romhalmazzá vált, más nagyvárosokhoz képest nálunk a háború okozta rombolás kisebb mértékű volt. Ennélfogva a súlyosabban lerombolt városokból a hivatalokat Bonnba telepítették át. Amikor a szövetségi hivatalok elkezdtek itt berendezkedni, Bonn-nak már ismét 110 000 lakosa volt. Az akkori város struktúráját a legjobban az 1950. szeptember 13-i népszámlálás adatai világítják meg: a 115 394 bonni lakos 18%-a 15 évnél fiatalabb, 10%-a 65 éven felüli volt. A férfiak és nők aránya 1000 : 1190 volt. A lakosok mintegy egyhatoda Közép- és Kelet-Németországból származott, ami által egy új elem áramlott be a városba. 5307 bonni élt menhelyen és intézetben, közel 2000 óvóhelyeken és más szükségszálláson Régi városnegyed (MTI Külföldi Képszolgálat) 5