Budapest, 1973. (11. évfolyam)

4. szám április - Vörös Károly: A társadalom - statisztikákban és térképen

1873-as sajtóhírek A Nemzeti Színház 1873. január x-én Szigli­geti Ede „Struensee" c. eredeti ötfelvonásos tragédiáját adta elő. Szigligeti a hivatalos lapban mondott köszönetet a színház személyzetének azért a felejthetetlen örömért, melyet századik színműve előadásával szereztek neki. Az üdvözle­tek között, melyekkel Szigligetit elárasztották, igen érdekes a belgrádi Szerb színház távirata, magyar szöveggel: „Szigligeti Edének, a Nemzeti Színház dramaturgjának, Pesten. Századik ere­deti színművének színrehozatala alkalmából fo­gadja a szerb színészet üdvözletét és hálás elisme­rését színiirodalmi sikerdús működéséért. Had­zsics Antal, a szerb Nemzeti Színház igazgatója." A Népszínház javára a „Kis pipa" vendéglőben gyűjtés céljából perselyt állítottak fel, melyet minden hónap utolsó napján felnyitnak s a be­gyűlt összeget illetékes helyére szolgáltatják. De­cemberben 61, novemberben 40 forint gyűlt össze. Petőfi születésének 50. évfordulójáról leginkább az ifjúsági önképzőkörökben és egyletekben em­lékeztek meg. Így a „Hungáriá"-ban is; a pesti egyetemi és műegyetemi szövetségben. Az ünnepi beszéd után szavalat, ének, végül társas estély volt. Az irodalmi körök most még korainak tar­tottak ünnepélyt rendezni. Az „Ellenőr" c. napi­lap megjegyzi, hogy „az Akadémia és a Kisfaludy Társaság gondoskodhatnának, hogy a nagy költő­ről olyan életrajz jelenjék meg, mint pl. Vörös­marty Mihályról ... és gondoskodnia kellene, hogy a még kiadatlan művei is megjelenjenek. A költőt, aki a csatatéren esett el, éppen mint forradalmi költőt nem ismeri eléggé a közönség. Forradalmi műveit tartják zár alatt bizonyos túl­zott lojális szempontok." A kereskedő ifjak társulati helyiségében Jókai Mór tartott felolvasást a „Repülő gépek őrültjei"­ről. A budai Rudas fürdőnek évről évre több a be­vétele. A fürdő az elmúlt évben 50 000 forintot jövedelmezett a városnak. Kriza János kiadja a „Vadrózsák" második kö­tetét. A pesti egyetem orvosi fakultását két tanszék­kel gyarapítják: a gyermekgyógyászat és a homeo­patheai klinika tanszékeivel. Az elsőre Dr. Bókai Jánost, az utóbbira Dr. Bakody Tivadart neve­zik ki. Pesten, a legújabb kimutatás szerint, 5064 ház van. „Zenészeti Lapok" címen, Ábrányi Kornél szerkesztésében, folyóirat jelent meg. Első számá­ban a cikkek között szerepel Liszt Ferenc tanul­mánya, melyben „Prometheus" c. szimfóniájának eszmei tartalmát jellemzi. Markó Károly tájképfestőnek azt az életrajzát közölte Lützow a „Zeitschrift für bildende Kunst" c. folyóiratban, melyet Keleti Gusztáv írt és olva­sott fel a Kisfaludy Társaság ülésén. A főváros rendezése alkalmából a belügymi­nisztérium felszólította a törvényhatóságokat, hogy a fővárosban kelt és ide címzendő hivatalos iratokban, bármely nyelven legyenek is ezek kiál­lítva, a törvényszerű Buda-Pest használtassék. Petőfi Sándor házi sapkáját küldte el Kolozsvári Lajos szabómester Jókai Mórnak, aki föl is ismerte azt. Ezt az ereklyét a költő neje készítette még jegyes korában s később ugyancsak ő adta át fiá­nak, Zoltánnak, mint atyjától való emléket. A fiú azonban egyszer megszorulván, szállásadó asz­szonyának eladta 60 krajcárért, akitől Kolozsvári bátyja 1 forintért vette meg. Mennyi házbért fizetnek Pesten egy év alatt? ' Statisztikai kimutatások szerint csak magában Pest belvárosában 4 millió forintnál is több lak­bért fizetnek évenként. A pesti tűzoltóknak iskolájuk lesz, ahol teendőik szakmabeli oktatásán kívül magyar nyelvet is ta­nítanak. A pesti tűzoltók között sokan vannak, akik nem tudnak magyarul; de azért az ügykeze­lés és a vezényszó magyar. Ezután mindazok a tűzoltók, akik magyarul beszélnek, szolgálat alatt fehér gombot viselnek a sapkájukon. A Rókus kórház „jelenlegi alkalmatlan helyéről való eltávolítása és a ronda, célszerűtlen épület­tömeg szétbontása régi óhaj ..." — írja az „El­lenőr" 1873. január 22-én. Pest városa, a helyzet kivizsgálására, bizottságot küldött ki. Egyenes adó fejében az egyesített főváros, Pest, Buda és Óbuda összesen 7 millió forintot fizet. Ünnepélyesen megnyitották az egyetemi ifjúság olvasókörét, ahol Jókai Mór olvasott föl „A jövő század regénye" c. művéből egy fejezetet. A felolvasás után a vendégek és az ifjúság meg­tekintette a Zöldfa és Szerb utca sarkán levő kör helyiségeit. Jókai a könyvtár részére felajánlotta összes műveit. 1873 elején Magyarországon 201 magyar hírlap volt; 1872-ben 198, 1850-ben csak 9. Jókai Mór elhatározta, hogy a honvédmenház­ban élete végéig egy honvédet fog saját költségén eltartani. A Duna-parti korzó aszfaltozásával kapcsolatban abban állapodott meg a „sétaügyi bizottság", hogy a korzót vékonyabb aszfaltréteggel vonják be, mint a Váci vagy a Hatvani utcát, mert a korzón csak igen korlátozott közlekedést enged­nek meg. Több orvosi szakember azzal a szándékkal szö­vetkezett, hogy Poliklinikát, vagyis olyan orvosi rendelő intézetet alapítanának, melyben az illető szakemberek a szegény járó betegeknek, bántal­maik minősége szerint, az orvosi tudomány vala­mennyi szakmájából ingyenesen rendelnek, s ahol a szükséges gyógyszerek, fürdők, kötszerek, szem­üvegek stb. részben leszállított áron, részben ingyen utalványoztatnak. A „Debrecen városá"-hoz címzett budai szál­loda tulajdonosa, figyelembe véve az utazók ké­nyelmét, a Déli vasúthoz naponként és minden vonat indulásához illetve érkezéséhez, omnibuszt járat. A pesti kávésok kérelemmel járultak a főváros hatóságához, hogy farsang ideje alatt éjfél helyett éjfél után 2 óráig lehessen helyiségeikben zenélni. A tanács a kérelmet — tekintettel az éjjeli csend fenntartására s az illető ház lakóinak nyugalmára — nem találta teljesíthetőnek. A városligeti színkör német színigazgató ke­zébe jutott, aki a bérleményért évi 4000 forintot fizet. így a színkörben német előadások lesznek. „Franklin" néven új irodalmi és nyomdai rész­vénytársaság alakult. Heckenast üzletét vették meg, bankok közvetítésével, s 8000 000 forintig 400 darab 200 forintos részvényeket bocsátanak ki. Elnökké Hunfalvy Jánost választották meg. Liszt Ferenc ajánlatot tett, hogy a felállítandó Országos Zeneakadémián a legfelsőbb zongora „kiművelési osztály" tanári székét szívesen el­fogadja. A Fővárosi Iparoskör, Ráth Károly elnökleté­vel, megtartotta alakuló gyűlését. Az egyesület­nek 340 beíratott tagja van, ezek közül 170 kézmű­iparos, 40 gyártulajdonos, 60 kereskedő és 70 más foglalkozású: képviselő, hivatalnok, magánzó stb. A Műegyetem új palotájának terveit a közokta­tásügyi miniszter által kinevezett zsűri megvizs­gálta s a 600 arany pályadíjat, öt pályázó közül, Haussmann Alajos műépítésznek ítélte oda. „Akadémiai nyomda és könyvkiadó részvény­társulat" címen új részvénytársaság alakult, 1 millió forint tőkével. A társulat célja elsősorban tudományos művek és folyóiratok kiadása. A magyar nyomdászat 400 éves fennállása al­kalmából indítványozták: tekintettel arra, hogy az Akadémia a könyvnyomtatás behozatalának 400. évét megünnepli, s miután Mátyás király uralko­dása alatt az országban először Budán állítot­tak fel nyomdát, ennek emlékére a főváros 2000 forintból álló alapítványt tegyen, melynek 6 szá­zalék kamatja az ország legrégibb, vagyis az Egyetemi Nyomdában elaggott betűszedőnek — özvegyének vagy árvájának — adassék ki. A budapesti ifjúság közül egyedül a Műegye­tem hallgatóinak jutott eszébe március 15-ről megemlékezni. A Dalszínház ügyében a kormány felszólította a közmunkatanácsot, jelölje ki, melyik telek volna Pesten legalkalmasabb, a már megállapított beosz­tási és rendezési terv szerint, magyar opera­háznak. A volt budai Népszínház telkén eszközölt ala­pozás közben ráakadtak az épület alapkövére. Két réztábla volt benne: az egyiken az 1711, a másikon az 1739. évszám volt. Közöttük régi bankjegy s mellettük többféle apró ezüst és rézpénz volt el­helyezve. Pest megye évnegyedes közgyűlésén a kiskőrösi Petőfi ház ügye került napirendre. Indítványozták, hogy a megye az adakozás útján már begyűlt összeget saját erejéből egészítse ki s szerezze meg közvagyonnak a halhatatlan költő szülőházát. Budapesten olasz hetilap indult „Gazetta ita­liana di Budapest" címmel, a magyar—olasz ügynökség kiadásában, Vasváry szerkesztésében. Történelmi festmények idei pályázatáról dön­tött a művészeti tanács. A 200 arany jutalmat Than Mór nyerte el „Muramezei diadal" c. fest­ményéért. A 100 arany jutalmat Székely Bertalan „Thököly és fia" c. művéért, az 50 aranyat Weber Ferenc „Szent László" c. festményéért kapta. Az Erzsébet sétány parkírozása iránt a városi tanács elfogadta a sétaügyi bizottmány tervezetét. A parkírozáshoz már hozzákezdtek. Szóba került az is, hogyan lehetne azon segíteni, „hogy a sétá­nyon az a temérdek cseléd, katona, dajka és ácsorgó nép távolítassék el, mert miattuk a sétá­nyon tisztességes ember meg sem fordulhat. Erre nézve a kapitányság intézkedik majd, hogy hely­nélküli cselédeket ne engedjenek be a sétányra s akkor elmaradnak a katonák is. Gyermekeknek csupán szüleik kíséretében lesz szabad a sétányra belépni" — írja az „Ellenőr" április 6-án meg­jelent száma. Munkácsy Mihály festőművész legújabb nagy festménye, „Az éjjeli csavargók" Párizsban ara­tott a művész számára újabb babérokat. A napi­lapok elismeréssel, sőt elragadtatással írnak róla és kimeríthetetlenek a nagy művész tehetségének magasztalásában. Jó híre van a pesti közúti vasútnak. Legutóbb Rómából érkezett megkeresés, hogy a pesti köz­úti vaspálya építési és belszervezési rendszerét részleteiben is ismertessék, mivel az ott tervezett közúti vaspályát az itteni mintájára kívánják be­rendezni. A Sugárutat építő társaság által megvásárolt s lebontandó házakban levő lakásokat orvosi vizs­gálat alá vették. A terézvárosi főorvos igen siral­mas állapotokat talált. Sok ember föld alatti helyi­ségekben s színekben van összezsúfolva. Ezektől a szerencsétlenektől az építő társulat mégis jó lakbért vesz föl. A kapitányság intézkedett, hogy ezen lebujok néhányát bezárják. Magyarországon 25 állandó magyar színház­társulat van; ebből a pesti Nemzeti Színháznak 157 tagja van. A fővárosban a „Pesti termény- és áruforgalmi bank" tőkéjét 10 millió forintban állapították meg. Királyi kézirattal fölmentették Orczy Bódogot, a Nemzeti Színház igazgatóját. A napilapok egy­öntetű megállapítása szerint „valóban ideje volna már ... a Nemzeti Színházat visszaadni rendel­tetésének, melytől a léhák és élősdik elvonták." Szekeres István 48

Next

/
Thumbnails
Contents