Budapest, 1973. (11. évfolyam)

4. szám április - Barkoczi Péter: Az Orczi háztól a Madách térig

vértanúk című hatalmas képét, mely a Műcsarnokban nem kapott helyet. Még Feszty Árpád a Magyarok Bejövetele körképe sem vonzott anynyi nézőt, mint ez a megrendítő festmény. A régi ház mindinkább útjában állt a városrendezésnek; rossz anyagokból épült, csapottgerendás födéméin eredetileg még nyitott tűzhelyű konyhákkal. Az egyik udvari szárny, lépcsőházzal, több lakással együtt 1904-ben beomlott: az épület éretté vált a lebontásra. Már a század elején felmerült a túlzsúfolt Terézvárosnak levegőt adó új sugárút megnyitása. A tervek szerint a Damjanich utca folytatásaként a Dob utca kiszélesítésével indult volna, majd a Klauzál térnél megtörve, egy nagyrészt az Orczy ház helyén létesítendő, impozáns, 90 méter széles térbe torkollva érkezne be a Tanács körútba, szemben az újonnan felépítendő városházával. Az első világháború, majd az azt követő súlyos gazdasági viszonyok elodázták az Erzsébet királynéról elnevezni kívánt új út megvalósítását. Az 1930-as években azonban, élén az agilis Fejér és Dános építési vállalkozó céggel, „Helvétia R. T." néven új birtokosa lett az Orczy háznak. Küzdelmük a terület értékesítése iránt végre is eredménnyel járt. Az útvonal végleges irányát a Közmunkatanács megállapította s annak vonalában épült meg a jelenlegi Közlekedési Minisztérium a Dob utcában, néhány ház a Csányi utca mellett, majd 1936. október 10-én magát az Orczy házat is kezdik bontani. „Bontásakor befalazott kincsekre számítottak, ám csak befalazott múlt századbeli csontvázak kerültek elő s a tetőn állott hatalmas bronz-urnából az avatási ünnepségeken belezárt rézpetákok" (Passuth László). A következő évben megindult az építkezés is, harminc éves teljes adómentességgel a 90 méterről 50, majd véglegesen 32 méter szélesre csökkentett — immár Madách Imréről elnevezett — téren, mely részben a Károly körút 15. számú lebontott bérház, részben az Orczy ház telke egy részéből adódott. A 36,5 méter főpárkánymagasságú épületek ma is látható homlokzatát Wälder Gyula műegyetemi tanár tervezte. Ő volt a tervezője a teret lezáró és az utat áthidaló épületnek, a Közmunkatanács új székházának is, melyben ma egy tervező vállalat működik. A tér első épülete a délre néző sarokház volt, az OTI építtette; az északit a „Helvetia R.T.", kinek kivitelezésében készültek el, többnyire Sós Aladár tervezésében, e háztömb többi épületei is. Sokáig üresen maradt a mostani Madách Kamara Színházat magába foglaló épület telke, mígnem 1 100 000 pengő építési költséggel, Gerlóczi Gedeon tervezésében, a Fővárosi Tanács vállalta az építkezést 1940-ben. A Kohlmarkt, a Deák Ferenc tér régi kiterjedését, az autóparkoló helyén állott házak lebontása után, már csak elképzelni lehet. A régi Theresia külváros lakói kicserélődtek. A valaha híres Orczy házról is csak ez az írás emlékezik. ÍJ A Madách tér (Csigó László felvétele)