Budapest, 1973. (11. évfolyam)

4. szám április - Dr. Kun László-Krasovec Ferenc: A városi ember testkultúrája

alatt álló anyagból az alábbiakban csupán a felszabadulást követő időszak két jellemző periódusának néhány vázlatos adatát, s az ezekből fakadó következtetéseket szeretnénk közreadni. Az első — az 1949—56 közötti időszakra vonatkozó - mintavételből egyértelműen kiderült, hogy a testnevelési és sportmozgalom akkor bevezetett állami és társadalmi átszervezése révén, hazánkban forradalmi változás történt a tömegek testkulturális szükségle-Az úgynevezett „élsport" előző korszakhoz viszonyított óriási eredményeinek születésében, a nagyarányú állami támogatás, a korszerű edzéstervezés és a peremvárosi tömegtartalékok bekapcsolódása mellett, döntő jelentőségű volt az is, hogy a sportágválasztás indítékai közül háttérbe szorultak a felszabadulás előtti társadalom „rendi struktúrájából" fakadó tényezők. Eltűntek a kedvezőtlen anyagi lehetőségekkel összefüggő, kényszerű megfontolások. A valósághoz az is hozzátartozik, hogy társadalmi és gazdasági fejlődésünk akkori ellentmondásai közül nem egy olyan akadt, amely magasszintű teljesítményre sarkallta a sport iránt érdeklődők bizonyos rétegeit. Szembetűnő például, hogy a megkérdezettek közel 10%-a elsősorban „a külföldre jutás reményétől" indíttatva választotta sportágát; alig 2 %-kal kevesebben pedig „megélhetési lehetőségeket" és „továbbtanulásuk biztosítását" várták tőle. Figyelemre méltó jelenség, hogy az 1940-es évek második felétől élsportunk jelentős derékhadát azok a fővárosba, illetve a nagyobb városokba áramló fiatalok képezték, akik itt kaptak kedvet és lehetőséget addig legfeljebb csak hírből ismert sportáguk űzésére. Nyilván ez a réteg is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy e korszak sportágválasztó motívumait százalékos arányban feltüntető táblázat legelső helyére (15%) az egyik legegészségesebb sportág-választási indíték, „a fizikai adottság" került. Talán még szembetűnőbb (io%-ot is meghaladó motivációs arányával) a „társadalmi szervezetek testkulturális propaganda hatása és szervező kampányai". Ez mintegy igazolni látszik azt, hogy ha a különféle, egységesen szervezett tömegsport-mozgalmak — MHK, szpartakiád, egyéb jelvényszerzők — eredetileg kitűzött céljaiknak nem is feleltek meg teljes mértékben, de amíg kellő mozgalmi háttérrel, energiatartalékkal és aktívahálózattal rendelkeztek, sok embert magukkal ragadtak és rendszert vittek a tömegek testnevelésébe. Igazi jelentőségük lényegében az élsportutánpótlás soha nem tapasztalt széles bázisának kialakításában volt. A mainál sokkal erőteljesebb mozgósító valóságot jelentettek az élsport-propaganda terén kiváló riporterünk, Szepesi György szuggesztív rádióközvetítései. Az interjú alanyok 30%-a egyetértett abban, hogy ezekben azt kapta, amit a sporttól várt, függetlenül a mérkőzések eredményeitől. E korszakot összegezve: úgy tűnt, hogy a szocializmusért folytatott erőfeszítések során a néptömegek egyetlen rohamával el lehet foglalni a testkultúra bástyáit és az urbanizációs problémák a szociális bajok felszámolásával együtt megelőzhetők és kirekeszthetők életünkből. MINTAVÉTELÜNK MÁSIK ISMERTETENDŐ RÉSZE az 1963-69 közötti időszakot öleli fel. Ézekben a mába átvezető években vált világossá, hogy társadalmi és gazdasági fejlődésünk, a városiasodási folyamat egyre erőteljesebb tendenciái — korábbi elképzelésünktől eltérően — jóval bonyolultabbá és összetettebbé tették a szociális kapcsolatokat, az értékítéleteket és az elhatározásokat. Erről tanúskodtak a megkérdezettek indítékait tükröző válaszok mögött meghúzódó meggondolások ellentmondásai is. E korszak sportolásra motiváló tényezői mintavételünk szerint az alábbi arányokban fejtették ki hatásukat: Hemző Károly felvétele teinek kielégítésében. Az előző időszakhoz viszonyítva a városi lakosság olyan százezrei is aktív kapcsolatba kerültek a testkultúrával, amelyek legfeljebb csak alkalmi mérkőzéslátogatók lehettek. Ezek az emberek a kispályák — és az egyéb, az akkori igényeket kielégítő létesítmények — ezreit hozták létre. A felnövekvő fiatalság ideáljainak óriási többsége a nagy teljesítményeket elérő és a magánéletben is példamutató sportolóink soraiból került ki. 1. Fizikai adottságok 12,0% 2. Pedagógus (testnevelőtanár, edző, úttörővezető) szerepe.. 11,9% 3. Szülői befolyás 10,8% 4. Helyi létesítmény-feltételek 9,8 % 5. Baráti kör 9,6% 6. Divattá vált az adott sportág 8,9 % 7. Propagandahatás (szervező kampányok) 7,0 % 8. A továbbtanulás megkönnyítése 3,9% 9. Egy adott sportág iránti esztétikai vonzalom 2,7% 10. Példakép 2,6% 11. Hagyományok (családi—környezeti) 2,6% 12. Közvetett, vagy közvetlen könnyebb megélhetési lehetőség 2,2% 13. Kisebbségi érzés leküzdése i>4% 14. Élethivatás lehetőséget látott benne 1,4% 15. Népszerűségvágy, sikerélmény i,3% 16. Szülővárosa, vagy hazája hírnevének öregbítése 1,3 % 17. Külföldi utazás 1,3 % 18. Valamely neves klub tagságával járó tekintély 1,2% 19. Egzisztenciális és társadalmi tekintély elvárása 1,1% 20. Véletlen 1,1 % 21. Műszaki—technikai érdeklődés 1,0% 29