Budapest, 1973. (11. évfolyam)

4. szám április - Hervé Brouhon: A belga főváros problémája: felújítani és megőrizni

résének időpontja 1967. február 17-e volt. A tervezet annak idején meglehetős visszhangot keltett a közvélemény körében. Dicsérő kommentárok foglalkoztak vele a belga sajtóban, sőt, külföldön is. A szóban forgó terv lényegében három urbanizációs elvre épül. I. Az első elvi megállapítás szerint olyan új környezetet kell teremteni, amelyben mind a lakosság, mind a dolgozók megtalálhatják a szükséges teret nem csupán mindennapi életükhöz. A kereskedelmi, kulturális és szociális létesítményeken kívül szükség van zöldterületre, sétahelyekre, találkozóhelyekre. A korszerű városrészek súlyos problémája: a magány, a túlságosan csupasz, ellátatlan környezet, egyszóval az urbánus keret hiánya. Ez a lakosság erkölcsi egészségét veszélyezteti, s leginkább a fiatalokét, akik túlságosan is magukra hagyatottak azokban a rosszul ellátott nagy lakónegyedekben, amelyek sajnos gyorsan szaporodnak a világ minden nagyvárosának szélein. Az Északi Negyedet a tervezők bensőségessé akarják tenni. II. A második elv a „munka"-és a „lakás"-funkció egyhelyütt történő koncentrálása. Itt is az emberi és társadalmi gondolkodás került előtérbe. Arról van szó, hogy egyszerű megoldás segítségével lényeges mértékben felszámoljuk az „ingázást", amely megbontja, tönkreteszi a családi életet, és anélkül, hogy ebből bárkinek is haszna lenne, felőrli a lakosság idegeit. A megoldást kínáló lehetőség a különböző háztömbök tervszerű összekapcsolása, az irodai toronyházak és a lakóépületek egyetlen városi egységbe való tömörítése. A negyed lakossága a becslések szerint körülbelül 12 000 fő lesz; az irodaházakban 55 000 személy foglalkoztatására nyílik lehetőség. III. A harmadik elv a gépi közlekedés gyökeres elválasztása a gyalogos élettől. A Gare du Nord negyed forgalmának ellátására a három legfontosabb tömegközlekedési eszköz szolgál; ezek az elkövetkező években még tovább fejlődnek: — a vasút, ennek szerepe a területen egyre növekszik; — a metró, két fontos vonal kereszteződése a Gare du Nordnál; — a gyorsvillamos, amelynek indulási helye a tervek szerint a csatlakozási központ alatt lesz, s végül egy már meglevő autóbuszpályaudvar, amelynek kiterjesztése megvalósítható. A tömeges közlekedési létesítményeken kívül feltétlenül gondoskodni kellett utakról személygépkocsik számára. A negyed, amely kényelmes összeköttetéssel rendelkezik az ország főútvonalaival, a napi élet színteréhez viszonyított földalatti utakkal lesz ellátva. A szükséges parkolóhelyek megközelítése és elhagyása a lakossággal való kapcsolat nélkül történhet. A parkolóhelyek száma a kerületben 15 000 lesz. Elsősorban a jövő forgalmára vonatkozó vizsgálatok alapján döntötték el az utak szélességét, valamint a műtárgyak elhelyezését. Említést érdemel, hogy a tervezett kétszintes közlekedés — autók a talajon, a gyalogosok a felső szinten — alkalmas arra, hogy véglegesen megszüntesse a kerület hanyatlásának alapvető okát, azaz elszigeteltségét. Mind az Északi pályaudvar előtti térről, mind a Jacqmain körúttól kényelmes és folyamatos gyalogos összeköttetést irányoztak elő. A gyalogos közlekedésre szolgáló mesterséges talaj a természetes talajtól számított 6-tól 13 méter között változó magasságban készül. A „lakosság — munka" csoportosítás hasznosságát a korábbiak során megmagyaráztuk, indokolandó még az irodaépületek nagyarányú jelenlétének szükségessége. Ha arra gondolunk, hogy a szolgáltatások terén mekkora fejlődés várható a következő harminc évben, úgy Brüsszel egyik lényeges szükségletének tekinthetjük nagy irodafelületek létesítését a tömegközlekedési eszközök szomszédságában. Ezzel kapcsolatban el kell ítélni azt az álokoskodást, ami abban nyilvánul meg, hogy a városrendezések során tiltakoznak az irodák elhelyezése ellen. Az ipari társadalmak alakulása ma még beláthatatlan mérvű. Becslések szerint a 2000. év körül az aktív lakosság 80%-át a szolgáltató ágazatok fogják foglalkoztatni. Kényelmes és jól elhelyezett irodák éppen annyira nélkülözhetetlenek az országos tevékenységhez, mint a gyárak vagy a mezőgazdasági üzemek. 1968-ban kezdődött meg egy, több mint egy hektárnyi területet elfoglaló nagy létesítmény megvalósítása. Ez a „Manhattan Center" néven ismert egység mintegy 20000 négyzetméteren irodákat, 20 000 négyzetméternyi kereskedelmi helyiségeket és két nagy szállodát (1000 szobával) foglal magában. Gross Arnold: Brüsszeli vasárnap. Rézkarc (Csigó László reprodukciója) 16