Budapest, 1972. (10. évfolyam)

2. szám február - Barkoczi Péter: Elfelejtett fürdők

fürdők A Diana-furdő brosúrát adott ki, melyből kitűnik, hogy a megejtett vegyvizsgálat szerint a fürdő aranyér, reuma és női bajok ellen van javallva. Mint írja: ,,Költséggel és fáradtsággal olyan alkalmatosságokat készítettem, amely úgy a feredésre mint a lakásra alkalmasak. Ugyanis találtatnak az én kertemben 12 alkalmatos fürdőszobák, melyek közül 8 egyszemélyesnek, 4 párosoknak van készítve. Mindegyik fürdőszobában kiki a maga kedve szerint az oldalon lévő csap által úgy melegítheti a vizet, ahogy akarja. A kert közepén több trszta és elkészített szobák vannak. Vannak traktorok (vendéglős B. P.) is, kik tiszta és jó ételekkel állandóan szolgálnak." A szép és jó levegőjű környezetben levő fürdőt sokan látogatták. Idővel a fürdőszobák számát húszra emelték. 1852-ben már hirdetés közli, hogy a „Lutheranus templom térről (Deák Ferenc tér) a Rumbach-fürdőbe és vissza a nyári időszakban naponként, minden második órában 6 krajcárért omnibuszkocsik indulnak". A fürdőt egy 1863-ban megjelent útikalauz még ajánlja; de úgy látszik, erősen útjában volt a város fejlődésének. Előbb lecsípett a kertből a váci vasút vágányhálózata; majd 1867-ben a még csak palánkokkal, itt-ott földszintes házakkal szegélyezett, de már végig megnyitott Podmaniczky (ma Rudas László) utcán megindult a Városligetbe a lóvasút zöld zászlóval jelzett járata. A fürdő épületeit tehát le kellett bontani. Hátra van még a kérdés: a fürdő tulajdonosáról — aki később a város főorvosa és díszpolgára is lett — miért éppen a ma is nevét viselő utca van elnevezve? Ennek az a magyarázata, hogy az akkor még névtelen utcában volt háza és nagy telke; ott, ahol most a Tanács körúton a Rumbach utcába átnyúló hatalmas átjáróház áll. (Annak idején az utcákat szokásban volt a nagy telektulajdonosokról elnevezni.) Scheibl orosz gőzfürdője A Diana-fürdőtől északra a második ház volt a Rák-piacon — a mai Roosevelt téren — a Nákópalota. Ez a hatalmas, kétemeletes bérház a mai „Gresham" helyén állott. A tulajdonos Nákó-családnál néhány mondat erejéig érdemes megállni, már csak azért is, mert a Mária Terézia alatt Macedóniából beszármazott dédapa ihlette meg Jókait a „Cigánybáró" megírására, ő yette meg a kiűzött törökök után néptelenné vált Torontál két hatalmas uradalmát, melynek televényében nemcsak búza, de még arany is „termett"! Ebből a földből került elő 1799-ben az a hatalmas, 23 darabból álló aranylelet — kancsók, tálak, edények —. melyet mesés értéke miatt Attila kincsének neveztek el. Az öreg cincár (ez volt a Macedóniából származó görög nemzetiségűek neve) fiából már gróf lett, unokája pedig az országgyűlés főrendi házának örökös tagja. A Hild József által áttervezett bérház Szarka utcai (most Zrínyi utca) kapujából nyíló udvaron épült meg 1841-ben a Scheibl-féle gőzfürdő; mint ilyen, Pesten az első. Itt alkalmazták azt az oroszoktól átvett gyógymódot is, mely fokozza a vérkeringést. A fürdőről mindent megtudunk a „Világ" c. hírlap egy 1842-ben megjelent riportjából: „Egy 60 négyszögölnyi elkülönített kis épület foglalja magában az egész intézetet, külön a hölgyek, másik a férfiak használatára. Mindegyik külön és társasági fürdőt, két öltöző szobát és egy előszobácskát foglal magában. Az orosz izzasztó kamra 6 Q öl tágasságú; a falak, boltozat s padló sima fenyődeszkákkal borítvák. A padlótól veszik kezdetűket a fürdővendégek fekhelyei s azok négy sorban a szoba boltozatáig emelkednek ... A vendég, levetkezve s előköténnyel ellátva, jól kitanult szolga kíséretében a gőzzel már elárasztott szobába lépvén, vízzel könnyen leöntetik, a padok egyikén helyet foglal s elnyúlik. Óranegyedi tartózkodás után veszi kezdetét a dörzsölés. Jól beszappanozott s gőz által átmelegített gyapjú ruhadarabbal a vendég egész testét dörzsöli a szolga, ezután zuhany alá lép és utána lombos nyírágakkal vagy legyinthetik a testét vagy könnyedén ütögetik. A gőz hőfoka 30—45 R'-ig, a vize 10-től 30 R°-ig vitethető. Midőn a kihűtött vendég a fürdőt elhagyja, az ajtónál egy szolga fehér lepedővel fedi fejét és testét s az öltöző szobába vezeti, mely kárpitokkal egymástól elválasztott cellákra oszolva nyugágyakat foglal magában. A közönséges fürdési idő nyáron 6, télen 7 órától kettő óráig." A fürdő csaknem ötven évig állott fenn. 1852-ben , .galvano-electricai legújabb módszer szerinti" új gépet állítottak be. Elsősorban a polgárság látogatta a fürdőt, de a tulajdonos a tisztiorvosok útján a szegények részére is osztott belépőjegyeket. Tehette, mert afürdő jól ment — afiatalság itt aludta ki iumpolásait —; így később a Herminamezőn (a Május 1. út táján), majd a Kiskereszt utcában (ma Kazinczy utca) is nyitott hasonló fürdőintézeteket. Margitszigeti gyógyfürdő A Margitsziget, országgyűlési ajándékként, 1796-ban került a hivatalába lépő József nádor tulajdonába. Fia, József főherceg megbízásából, Zsigmondi Duna-uszoda, Közeit a Tivadar egykorú felvétele