Budapest, 1972. (10. évfolyam)

2. szám február - Gábor István: Egy régi épület új arca: ELTE Természettudományi Kar

Siklós Péter felvételei Természettudományi Kar Homlokzati részében, annak jó kompozíciós arányaiban már észrevehető Steindl „kiforrott művészegyénisége" (Kismarty-Lechner Jenő), a terrakottát mint alapvető építőelemet itt is megfelelő mértékben fölhasználta. A háromhomlokzatos, kétemeletes, a Múzeum körúti főhomlokzatán négyoszlopos erkélyű épületet eredetileg nem a bölcsészkar céljaira szánták; az akkori József nádor Műegyetem működött benne, egészen 1909-ig. Ekkor kapta meg a Pázmány Péter — 1950-től Eötvös Loránd — Tudományegyetem az épületet a bölcsészettudományi kar számára. 2. 1909-ben a Múzeum körútra költözött a bölcsészkar. 1949-ben, a felszabadulás utáni első egyetemi reform nyomán a kar kettévált: bölcsészetire és természettudományira. 1949-ig tehát az épületről is mint a tudományegyetem bölcsészeti karáról kell beszélnünk. így szólnunk kell röviden az egész egyetem történetéről is. Az egyetem ősét 1635. május 12-én alapította Pázmány Péter. A hittudományi és bölcsészettudományi karokkal rendelkező intézmény 1635. november 13-án kezdte meg működését Nagyszombaton, az esztergomi érsek 100 ezer forintos adományából. 1667-ben jogtudományi karral bővült az egyetem, amelyet 1769-ben Mária Terézia érsekiből királyivá tett, és a három karhoz hozzácsatolta az orvosit is. 1772. május 13-án adta ki Mária Terézia alapító- és adománylevelét, a ,,Diploma inaugurale"-t; ebben egyetemi rangra emelte a főiskolát. A királynőnek 1777. február 10-én kelt híres leirata az egyetemnek Budára helyezéséről intézkedik, és új helyéül a királyi palotát jelöli ki. így hát az év nyarán véglegesen befejeződik az oktatás Nagyszombaton, és megindul a költözködés Budára. Az év őszétől már itt tartják az előadásokat — az orvosi kar a régi János-kórház épületeibe kerül —, de csak 1780. június 25-én iktatják be országos ünnepélyen az egyetemet. Ekkor viszont olyan fényes külsőségek közepette, hogy Ányos Pál meg is jegyezte: „Azt vélte volna az ember, hogy Mátyás királyt hozzák Csehországból, oly fényes volt az ünnep". II. József 1783. december 9-én — más forrás szerint november 28-án — az egyetemnek Pestre költözéséről intézkedik. 1784-ben a jogi és a bölcsészkar a mai Ferencziek terére kerül, az új füvészkert pedig valahol a mostani Szép utca táján kap helyet. Ettől a korszaktól kezdve a tudományegyetem — amely 1921-ben veszi föl alapítója, Pázmány Péter nevét — története egyben a magyar nyelvért folytatott küzdelem krónikája is. Mert II. József két rendeletben is intézkedik arról, hogy a hittudományi karon kívül az oktatás kötelező nyelve a német legyen. 1791. április 26-án II. Lipót a német helyett a latint teszi kötelezővé, és az oktatás nyelve — átmenetileg — csak 1845. június 14-től lesz hivatalosan a magyar. És innen egy lépés az 1848. XIX. törvénycikkig, amely — lényeges reformként — a kormányzó királyi elnök helyett a parlamentnek felelős magyar minisztérium alá helyezte az egyetemet. 1849-ben fölfügg :sztik ezt az alkotmányos jogot, és 1850. február 15-től az egyetem a bécsi kultuszminisztérium fennhatósága alá kerül, önkormányzatát az egyetem 1867-ben kapja időlegesen vissza. A bölcsészettudományi karon — ideértve a természettudományokat is — az elmúlt évszázadok alatt gyakorta tanítottak nagy professzorok, világhírű tudósok. Neveik felsorolására nem vállalkozunk; ám föltétlenül meg kell említeni a névadót, Eötvös Lorándot, akinek pedagógiai elvei, reformjai napjainkban is hatnak és munkálnak. „Néhány szó az egyetemi oktatás kérdéseihez" című, 1887. április 10-én kelt és Trefort Ágostonhoz írott nyílt levelében a világhírű fizikus így vélekedett a tudományos képzésről: „. . . csak azt mondhatjuk tudományosan képzettnek, a ki elméjét egy vagy más szak beható tanulmányozása által a gondolkodásra általában képessé tette, és a ki széles körű irodalmi ismereteket szerzett magának, úgy hogy a tudományban vagy az életben fölmerülő föladatokat talán csak hosszú megfontolás után és sok segédeszközzel, de végre is meg tudja oldani.' A szigoráról is jól ismert professzornak a hallgatói iránt támasztott követelményeiről pedig megbíz-A pesti egyetem vegytani intézete