Budapest, 1972. (10. évfolyam)

12. szám december - Mester Árpád: A belső városrészek jövője III.

az egyes építési szakaszokra folyamatosan készülnek. Az I. ütem építése a Tömő utca mentén befejezés előtt áll. A II. ütem területén, a Baross utca — Szigony utca — Práter utca — Illés utca között nagy iramban folyik a bontás és az építési terület előkészítése; rövidesen az építkezés is megkezdődhet. A BVTV részletes rendezési terve A megvalósítás minden fázisa alkalmazkodik a teljes józsefvárosi rekonstrukciós területet magában foglaló részletes rendezési tervhez, melyet 1969-ben készítettünk a BVTV-nél. A terv — területfelhasználási vonatkozásban — a határoló főútvonalak mentén feltétlenül megtartandó épületállományból indult ki. Ezekhez az épületekhez közvetlenül csatlakozóan olyan lakóterület kialakítását javasolta, amelyen megoldható a megmaradó épületek tűzfalainak lezárása, ezek befejezése, illetve véglegesítése. Másrészt e területsávon olyan beépítés a kívánatos, amely biztosítja az átmenetet a rekonstrukció belső területén kialakításra kerülő város-építészeti együttesek felé. A főútvonalak menti területsáv a tervezési terület első zónája. Az így kialakított lakóterület mellett helyezkedik el a közintézmény-zóna. Ebben épülnek — a meglevő igények kielégítése mellett — az újonnan tervezett lakóterülethez tartozó közintézmények. A közintézmény-területhez zöldterületi sáv csatlakozik. Ennek másik oldalán a koncentrált lakóterület helyezkedik el. A javasolt megoldás lehetővé tette, hogy a programban megadott magas lakásszám megtartása mellett a maximális mértékben koncentrált zöldterületi rendszer alakuljon ki; miközben az egyik oldalon a közintézményekhez, a másik oldalon a lakóházakhoz kapcsolódik, egyben önálló parkot is képez. A közintézmény- és zöldzóna cezúrát teremt a külső lakóterület és a terület belső tengelyére szerkesztett új lakóterület között. Elválasztja a régit az újtól, másrészt kapcsolatot teremt közöttük. A tervezési területen nincs új ipari létesítmény; ellenkezőleg, a bontásra ítélt részről a meglevő ipari, szállítási, raktározási stb. létesítményeket kitelepítik. A városszerkezet, s egyben a tervezési terület gerince a Práter utca; ezzel azonos jelentőségű a Szigony utca mentén kialakított szerkezeti vonal. Sőt, ez utóbbi jelentősége forgalmi szempontból nagyobb, ugyanis ezen a nyomvonalon vezethető egy új körút a Nagykörúton kívül — annak tehermentesítésére — a Népszínház utcától a Soroksári útig. A meglevő és megtartott forgalmi utak „kiváltására" a területet lényegében körülvevő, az eredeti utak nyomvonalán épülő új belső gyűjtőút vezet. Ennek az útnak a mentén helyezkednek el az összevont autóparkolók és a garázsok. A kiszolgáló utak csatlakoznak a gyűjtő-úthoz. A beépítési javaslat három karakterisztikus elemet tartalmaz: a megtartott épületek kiegészítéseként, lezárásaként jelentkező beépítést; a sajátos építészeti jellegű közintézményeket; végül a két jelentős szerkezeti vonalra illesztett, az előbbiektől eltérően formált új beépítést. A földszintek változatos felhasználása A terület gerincét képező Práter utca mentén a mind vízszintesen, mind függőlegesen tagolt, kisebb tereket alkotó épülettömegek, lakóházsávok az új városrész legjellegzetesebb motívumai. A magas laksűrűség miatt a lakóépületek földszintjén, néhol második szintjén is közintézmények (óvoda-bölcsőde), közellátási és szolgáltató ipari egységek létesülnek. A földszinten levő intézmények közvetlenül kapcsolhatók az önálló közintézményekhez, amelyek nevelési központként is működhetnek. Ily módon a tervezési területet nagyrészt átszövő közintézmény-, ellátási és szolgákatóipari létesítménystruktúra alakul ki. A földszint többcélú felhasználása lehetőséget teremt minél több szabad-, illetve zöldterület létesítésére. A zöldterületeket autóforgalom nem zavarja. A parkosított szabad területek révén a tömbbelső felől az épületek zöldbeágyazottan jelentkeznek. A zöldterületek egyben biológiai védelmet nyújtanak, de kerülnek majd a jól felszerelt játszó- és pihenőhelyek, ahol a lakosság minden korcsoportja egészséges környezetben töltheti szabadidejét. A megvalósítás hosszú időre elnyúló folyamat. A j-^zsefvárosi rekonstrukció befejezése 15—20 év múlva várható. A megvalósítás több ütemben zajlik. Az egyes ütemek során önálló funkcionális és térbeli egységek jönnek létre; emellett az adott területre eső, de csak a távlatban jelentkező igényeket szolgáló létesítményeket is meg kell építeni. Az említett második ütem területén épülő lakóházaknál az öntött-paneles (vegyes) technológiát alkalmazzák. A választott technológia lehetővé teszi a tervezett, tagolt épülettömegek realizálását. A lakóépületsávok alaprajzi rendszere kevésszámú alapsejtből (alaprajzi szeletből) állítható össze. Az alapsejtekkel azonban gazdag variációra nyílik lehetőség; ily módon kielégíthetők a változatos beépítéssel, illetve a változó lakásnagysággal kapcsolatos igények. Az épületek földszintjén az utak felé nem nyílnak lakások. Az utcák mentén kereskedelmi, szolgáltatási, kommunális létesítmények, helyenként szabad átjárók és árkádok helyezkednek el. Az épületek nincsenek alápincézve. A földszintet szerelőszint követi, s ennek födémé felett indul az első lakószint; vagyis a lakások a második emeleten kezdődnek. Valamennyi lakás nagyszobája előtt széles loggia van. A szabad területek pótlására a lakóházak tetőteraszaival bővül a szabad mozgásra alkalmas helyek száma. A tetőterasz egyben a liftek közötti kapcsolatot is biztosítja. Érdemes felsorolni azokat az intézményeket, amelyek ebben az ütemben a lakásokon kívül felépülnek. A terv szerint a lakásokkal egyidőben felépül egy 24+6 tantermes iskola, két 100 férőhelyes óvoda, két 60 férőhelyes bölcsőde, továbbá szakosított körzeti orvosi rendelő gyermekrendelővel, gyógyszertár, ABC áruház, húsbolt, zöldségbolt és egy kisáruház. A szolgáltatásokról cipőjavító, textiltisztító, Gelka és fodrász-szalon gondoskodik. A felsoroltakon kívül felépül egy eszpresszó kerthelyiséggel, toto-lottó kirendeltség és néhány kisebb létesítmény. Az autóparkolók részben térszínen, részben egy később felépítendő parkolóházban kapnak helyet. A rekonstrukció — minőségi változás A rekonstrukció után bekövetkező minőségi változás a következő összehasonlító adatokkal mérhető: — Milyen lakásban él ma egy átlagos józsefvárosi család? Milyen az átlagos lakás alaprajza és komfortja? (A mintákat a bontásra kerülő 6900 lakás közül kell kiválasztani.) — A jelenlegi lakóházak környezete milyen lehetőséget ad az ott élők lakáson kívüli mozgására, pihenésére, a szabad idő eltöltésére? — A meglevő udvarok és játszóterek hogyan szolgálják a különböző korosztályú gyermekek szabad mozgását, játékát és sportolási igényeit ? — Milyen körülmények között működnek a közintézmények (közülük 24 000 m2

kerül bontásra); például az iskolák milyen mértékben felelnek meg a mai pedagógiai követelményeknek? — A meglevő parkok menynyire zsúfoltak, milyen mértékben naposak, hogyan funkcionálnak? — Milyen színvonalúak az üzletek, a szolgáltatások stb.? — és a tapasztaltakat csak össze kell vetnünk a regenerált városrészben kialakított körülményekkel. (Egyébként hasonló kérdésfeltevések alapján részint az Országos Közegészségügyi Intézet, részint a BVTV jelenleg isfolytat különböző vizsgálatokat az adott területen.) A rekonstrukció menetét szeretnénk egy dokumentatív filmen is figyelemmel kísérni. A film megörökíti a rekonstrukció minden jelentős fázisát és ennek révén is lehetséges a megszűnő városrészben levő életkörülmények és a majdani megújult életviszonyok összehasonlítása. A film a most építésre kerülő II. ütemről készül. Ebben az ütemben — érdekes a számok összeesése — 1888 lakás épül, és ehhez 1888 lakást kell lebontani. A teljes rekonstrukció területén összesen 8200 lakás építése várható a jövőben. A városrekonstrukció a városfejlesztés fontos eszköze; de jelentősége elsősorban társadalmi. Megvalósításához sokoldalú erőfeszítés szükséges. A ;r>a még meglevő mennyiségi lakáshiány felszámolása után — ami a számítások szerint 10—12 év múiva várható — válik majd valóban időszerűvé a városrekonstrukció, nagyobb méretekben is. Felvázoltuk a terveket, gondolatokat és lehetőségeket, amelyek a belső városrészek jövőjével kapcsolatban felmerültek. Nem kergetünk álmokat; a tervezés, és minden olyan gondolat, ami a tervezés folyamatát előkészíti, nagyon is tudatos tevékenység. Természetesen minden terv és „koncepció" annyit ér, amennyi abból később megvalósul, és valóban a társadalom javát szolgálja. Bízunk abban, hogy a belső városrészek a főváros lakóterületei között elfoglalt helyzetüknek és szerepüknek megfelelő színvonalon fognak fejlődni. 18