Budapest, 1972. (10. évfolyam)

11. szám november - Mester Árpád: A belső városrészek jövője II.

Légifelvétel. A jobb oldali ív a Nagykörút egy része; középen átlósan a Kossuth Lajos utca—Rákóczi út árosrészek jövője II. » a hozzá csatlakozó területek tós — az úgynevezett román — cementből készült. A felújítások során legalább ennek megfelelő tartósságú anyagot kell alkalmazni. A kevésbé időtálló kőburkolatokat érdemes az időjárásnak ellenálló természetes anyagokkal kicserélni, hogy a megújult homlokzatok eleve kötelezzenek az igényes fenntartásra. Az egyes épületekben főleg lakások vannak. Ezek eredetileg nagy alapterületűek és nagy belmagasságúak voltak. Számuk „osztódással" szaporodott, ennek folytán méretük folyamatosan csökkent. A főhomlokzaton fekvő lakások általában komfortosak, ellenben az udvariak legtöbbje fürdőszoba és WC nélküli. Csaknem minden lakás hagyományos kályhafűtésű. Ezzel elérkeztünk a lakásokkal kapcsolatos tennivalókhoz. Az utcai lakások komfort-színvonalát emelni kell. Elsősorban korszerűsítésre vár a fűtés és a melegvízellátás. A nagy belmagasság többhelyütt lehetőséget ad a lakás térbeli differenciálására, galériák kialakítására. A galériákon hálófülkéket, dolgozószobákat lehet elhelyezni; a lakások enteriőr hangulata ezáltal barátságossá válik. Ezeknek a lakásoknak belső helyiségei általában rosszul szellőztethetők; mechanikus berendezésekkel megoldható ez a gond is. Nagyobb távlatban elképzelhető a napos oldalon fekvő lakások hűtése, illetve egyedi klimatizálása. Az udvari lakások sorsa attól függ, hogyan döntenek az utcák által határolt lakótömb rehabilitációjáról. Elképzelhető, hogy az udvari szárnyak, vagy azok egy része lebontásra kerül. A megmaradó szárnyakat korszerű lakások kialakítására kell alkalmassá tenni. Két lehetőség látszik célravezetőnek: vagy az egymás feletti, vagy az egymás melletti lakások alapterületét kell összevonni. A felfelé vagy oldalirányba bővített alapterületen már jó lakásokat lehet kialakítani. A felfelé bővítés esetén kétvagy többszintes lakásra módosulhat az eredeti szituáció. A függőfolyosók révén megközelíthető mind a két lakószint, illetve a megközelítésre már nem szolgáló függőfolyosók erkélyekké változtathatók. A tömb végleges megoldásától függően a kiszabaduló tűzfalakon ablakokat lehet nyitni, fokozva a természetes világítást. A fűtés korszerűsítésével sok pincetér szabadul fel. Itt garázsok, vagy az úgynevezett társadalmi érintkezést szolgáló helyiségek, barkácsolószobák stb. kaphatnak helyet. A belső udvarokat humánusabbá kell tenni. A mostani burkolatok helyett kevésbé fényigényes növényzetet lehetne ültetni. A napos erkélyeken vagy függőfolyosókon különféleképpen elhelyezett virágok és zöld növények barátságossá tennék a jelenleg rideg udvarokat. A városképi változások tehát a Nagykörúton nem lesznek jelentősek. Változást főként a Marx téren várhatunk — amint erről fentebb már szóltunk. Az elfogadott javaslatok szerint beépül a Marx tér és a Bajcsy-Zsilinszky út találkozásánál levő foghíj; az új épület párkánymagassága csatlakozik a meglevő épületekéhez. A földszintre és az I. emeletre üzleteket, a felső szintekre irodákat terveztek. Az épületek alatt kétszintes mélygarázst alakítanak ki. A Lenin körút 122. sz. épület helyén vendéglátóipari és kereskedelmi rendeltetésű épületet kívánatos emelni. A Váci út felé, a Nyugati pályaudvar előterébe, a mai lamellás kerítés vonalában új MÁV üzemi épület kerül. Ennek földszintje a keresztperonok felé áttört; ezáltal az előtér látványa fokozódik. Ugyanakkor a földszint-17