Budapest, 1972. (10. évfolyam)

11. szám november - Dr. Z. Zuska, Prága főpolgármestere: Környezetvédelem és a környezet kialakítása Prágában

ban észlelhetők. Prága különböző kerületeiben élő gyermekek több éves megfigyelése alapján kimutatták, hogy a város legszennyezettebb körzeteiben fordulnak elő a leggyakrabban a felsőlégúti megbetegedések, a mandula megbetegedések, a kötőhártya-gyulladás, valamint a gyermekek viszonylag alacsony növése. Bár az előzetes mérésekről van szó, amelyeket a jövőben is folytatni fogunk, törekvéseink mégis olyan rendszabályok foganatosítására irányulnak, amelyek az említett jelenségeket kompenzálják; ilyen rendszabályok közé tartoznak: a napközis iskolákban való tartózkodás meghosszabbítása, a gyermekélelmezés minőségének javítása, sokkal intenzívebb díjmentes orvosi kezelés és társadalombiztosítási ellátás stb. nyújtása. Számolunk azzal, hogy a kutatásoknál és a realizálással kapcsolatos javaslatoknál felhasználhatjuk a nemzetközi együttműködést, nevezetesen az Egészségügyi Világszervezet tapasztalatait. Ami az élettelen természetre gyakorolt hatást illeti: a szennyezés elsősorban a fákat károsítja, és meghatározott mértékben a zöldnövényzetet is. Egyes helyeken, mint például a város központjában a Vaclavszké Namesztyin, a hársfákból álló sétány is erősen károsodik aminek következtében ezt a szimbolikus nemzeti sétányt gyakran fel kell újítani. Nagy kárt szenvednek az épületek, a szobrok és az egyéb építmények is a kénmonoxidtól. Előzetes mérések és számítások alapján megállapítható, hogy a Prágában található kéndioxid koncentráció felére csökkenti a horganyzott anyagok és bádog készítmények élettartamát a tiszta körzetben levőkéhez viszonyítva. Még szomorúbbnak tekinthetjük a történelmi műemlékekben keletkezett károkat, mert megállapították, hogy a homokkő és az apóka, amelyekből a legtöbb prágai épületet és középkori szobrot készítették, a kénszennyeződések hatására pusztulásnak indul. Bár a pusztulás nem olyan gyorsan következik be, mint a márvány és a mészkő szobroknál, mégis egyes szobrokat már régészeti múzeumban kellett elhelyezni. Döntés született a kulturális és történeti emlékek intenzívebb védelmére. Nyilvánvaló, hogy nem számolhatunk passzív környezetvédelemmel; az alapvető problémákat — mint például a szennyezések csökkentése, amit mi a legfontosabbnak tekintünk — meg kell oldani. Ezért elsősorban módosítani kell a fűtőanyagenergetikai bázis struktúráját. A fő és a távlati megoldásnak elsősorban az atomenergia alkalmazását tekintjük a fővárosi hő- és villamosenergia-forrás részére; továbbá növelni akarjuk a kénmentesített fűtési célokra szolgáló pakura és a gáz részarányát, elsősorban a lakóházak számára. Az első megállapodást már megkötötték a tervezőirodákkal, hogy a szén részarányát a jelenlegi 90%-ról 40%-ra csökkentsék, míg a koksz részarányát növeljék kb. 11%-ra, illetve a fűtési célokra szolgáló pakurát 20%-ra, a városi- és földgázt 29%-ra a fűtőanyag-bázis általános struktúráján belül. Az elkövetkezendő időszakban elsősorban az égési folyamatok hatékonyságát kell javítani, a fekete füstképződés megelőzésére és a poralakú levegőszennyeződések csökkentésére. Aktuális és ma már realizálható rendszabály a mérések minőségének javítása és sűrűségének fokozása; beleértve a szennyező anyagok által okozott kár felbecsülését is, valamint a helyes fűtési eljárások (háztartási és egyedi tűzhelyekben) népszerűsítését, továbbá a másodlagos porártalmak csökkentésére irányuló különböző rendszabályokat. Tanulmányozzuk a távlatban Prágában létesítendő atomerőmű és hőközpont elhelyezésének lehetőségét, elsősorban a reaktor esetleges meghibásodásait és üzemzavarait kiküszöbölő rendszabályok szempontjából. Két darab 500 Ccal/ó és 350 MW teljesítményű voronyezsi típusú egység elhelyezését tervezzük. Ez a hő- és villamos energia mennyiség elegendő lesz Prága északi körzetei számára. A levegőtisztaság védelmére irányuló koncepciót Prága Nemzeti Bizottságának teljes ülése vitatja meg. Ami a közlekedés további fejlesztését illeti — amelynek koncepciója döntően befolyásolja a levegőszennyezés mérvét —, ott is hasonló a helyzet. A főváros lakói a városi tömegközlekedés átépítése és elsősorban a földalatti építése következtében súlyos kellemetlenségeknek vannak kitéve. Ezek a munkák nagy rendetlenséggel, zajjal járnak; néha a város belsejében levő parkrészek kiirtása is szükségessé válik. Elsősorban olyan rendszabályokról van szó, amelyek a jelenlegi helyzet megjavítását célozzák az elkövetkezendő időszakban, és elősegítik a jelenlegi kritikus helyzet áthidalását. Bár mi rendkívül nagy jelentőséget tulajdonítunk a városi közlekedés ioo%-os kihasználásának, amelynek segítségével elsősorban a városközpontban való közlekedést, illetve a külső kerületekből a központ megközelítését óhajtjuk megoldani, mégis, ezzel egyidejűleg igen fontos az egyéni személygépkocsi forgalom problémáinak megoldása is. Ezek közé tartozik a gépkocsi úthálózat korszerűsítése, beleértve a külső gyűrű gyorsított ütemben való kiépítését, amely tehermentesítené a városi közlekedést. Ide kell sorolni még a városközpontban „pare and go" típusú, valamint a városi tömegközlekedési eszközök végállomásain a „pare and ride" típusú, kellő számú gépkocsi parkoló hely kialakítását stb. A levegőszennyezés csökkentése végett — a zajártalom csökkentésének és a biztonságos közlekedésnek egyidejű megoldásával — már az idén megkezdjük a személy- és tehergépkocsi forgalom korlátozását a városközpontban. A későbbiekben sokkal szigorúbban maximáljuk a kipufogógázok szénmonoxid- és ólomtartalmát. A CSSZSZK-ban a gépkocsi ipar fejlesztése mellett villamos hajtású gépkocsik szerkesztésével is foglalkoznak. Jelenleg kísérleteket végeznek kisebb személygépkocsi és a városi szállításra használt villamos hajtású gépkocsi mintapéldányaival. Ugyanakkor tudjuk, hogy az említett rendszabályok nem teszik lehetővé a közeljövőben a szenynyezés mértékének jelentős csökkenését; ellenkezőleg, növekedni fog azoknak a helyeknek a száma, ahol a gépkocsi forgalom által okozott levegőszennyeződés eléri a nem kívánatos mértéket. Személy szerint én úgy gondolom: olyan komoly problémáról van szó, amelynek megoldásához hatásos nemzetközi kooperáció szükséges. Elsősorban a szocialista országoknak kell a feladat megoldásán munkálkodniok; minden figyelmet összpontosítaniok kell a hozzáférhető műszaki és szervezeti intézkedések megtételére az említett káros anyagok csökkentése érdekében. Csehszlovákia és többek között a főváros, Prága, kész az ilyen törekvésekhez minden támogatást megadni. Zaj- és rezgésártalmak Függetlenül attól, hogy a mindennapi életet zavaró zajártalom a város egész területén megfigyelhető, csak kevés ilyen számszerű adattal rendelkezünk. A városi közegészségügyi-higiéniai állomások által végzett mérések azt mutatják, hogy a forgalmas kereszteződésekben, útvonalakon és a pályaudvarok közelében stb. a zajszint nagy mértékben meghaladja az Egészségügyi Minisztérium által kiadott szabványban rögzített normát (vagyis a 60 dB-t az „A" karakterisztikában). A városban a zajszint erős növekedését elsősorban a gépkocsi forgalom idézi elő, de gyakran hozzájárul ehhez a nem kielégítő minőségű útburkolat, amely a rezgést döntően befolyásolja. Az új típusú villamosoknál a zajártalom már kisebb mérvű, azonban a szerelvények nagy súlya miatt fokozattan kell törődni a vonalak karbantartásával és minőségével. Prága sajátos problémája a repülőtér közelsége (a városközponttól 30 perces út autóbusszal). A kifutópályák a város dél-nyugati körzetein keresztül vezetnek be; ezért egyes éjszakai repülőjáratokat át kellett helyezni, illetve a zajos lökhajtásos repülőgépek helyett kevésbé zajos légcsavaros gépeket kellett beállítani. Nyilvánvaló, hogy a legnagyobb problémát a földalatti építése jelenti, mert egyes helyekről a kiemelt földet elsősorban este, illetve éjjel kell elszállítani. Nagy számú olyan építőgép van üzemben, amelyeknél a zajszintet még csökkenteni kellene. 1967 óta több problémát oldanak meg a zajszint és rezgés csökkentésével kapcsolatban a munkahelyen, a lakóház-építkezéseken — az állami kutatási terv alapján. A szállítóeszköz-gyártó vállalatok problémáival szoros összhangban oldják meg a gépkocsik zajszint csökkentésének problémáit; így például a Tátra tehergépkocsiknál a vezetőfülkében és a gépkocsi környezetében a zajszint csökkentés már eléri a világszínvonalat. A zajszint növekedését igazoló adatok riasztóak. Mivel ismerjük a zaj egészségre ártalmas komoly következményeit, valamint a városi közegben a zajártalom által kiváltott szociális aspektusokat, megkezdtük — a mérések és az egészségre gyakorolt hatás értékelése alapján — azoknak a gyakorlati műszaki és szervezeti rendszabályoknak alkalmazását, amelyek a zaj- -s rezgésszint fenntartására, ill. csökkentésére irányulnak; elsősorban az új lakótelepeken és a kritikus helyzetben levő kerületekben. A város köztisztasága Minden erőt igénybe kell vennünk, hogy a városi utcák és terek tisztasága megfeleljen a főváros történelmi szépségének. Egyelőre azonban a nagy porártalom és a befejezetlen építkezések miatt a helyzet gyorsan romlik. Hasonlóan komoly problémát jelent a szilárd városi hulladékanyagoknak, a szennyező anyagoknak, az ipari és szolgáltatási létesítmények hulladékainak, a csatornázásiszennyvíztisztító művek iszapjainak stb. megsemmisítése, illetve felhasználása. A köztisztaság megőrzése Prágában azért is problematikus, mivel nincs elég munkaerő, így nehéz munkásokat találni a köztisztasági munkára, a szemét elhordásához stb. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a másodrendű utak csakúgy, mint a főváros járdáinak többsége, kövezettek. Az ilyen utak gépi tisztítása nagyobb nehézségekbe ütközik, mint az aszfaltburkolatú utaké, illetve járdáké. Ugyanakkor a lakosság életszínvonalának növekedésével arányosan emelkedik a szemét menynyisége is. 1970-ben a szemét mennyisége 560 000 tonnát tett ki; ezen kívül 680 000 tonna ipari hulladék keletkezett, beleértve a hamut, a salakot és a pernyét is; ez az 1 millió tonna építőipari hulladékkal együtt évi 2,35 millió tonna szilárd hulladékot jelent. Ezenkívül a szennyvíztisztító művek csatornaiszapját, az olajos hulladékot és más mérgező anyagokat semlegesíteni kell. Prágában üzemel az egyik első városi szemétégető telep, amelyet 1933-ban helyeztek üzembe. Jelenleg a háztartási hulladéknak kb. 20%-át égetik el, mivel a telepet jelenleg rekonstruálják. 1973-ban, az új osztályozó berendezés építésének befejezése után a berendezésben naponta kb. 1200 tonna szemetet tudnak elégetni. A városi hulladékokat és az ipari hulladék zömét szemétlerakó helyeken tárolják. Ezeket a szemétlerakóhelyeket fokozatosan akarják átalakítani irányított üzemeltetésű lerakóhelyekké. A városi hulladékból készült zúzalékot kevert trágya (komposzt) készítéséhez használják; ennek előállítását a legegyszerűbb gépi berendezésekkel felszerelt üzem végzi. Épül egy korszerű automatizált üzem, amelynek feladata a komposzt biztosítása Prága gazdasága részére. A szemétmegsemmisítés távlati elképzelései között szerepel a nagyméretű vasúti kocsikban végzett átrakodásos kétfázisú kiszállítás. Lehetőség van a szemét tárolá-10