Budapest, 1972. (10. évfolyam)

11. szám november - Dr. Z. Zuska, Prága főpolgármestere: Környezetvédelem és a környezet kialakítása Prágában

A Hradzsinba vezető Nerudova utca (MTI fotó. Vadas Ernő felvétele) A „Fehér kapu" vák előírásokban megengedetteknek kb. kétszerese. Ez tulajdonképpen a város egész területére vonatkozik, mivel a lakóházi-közmű létesítményekben, 8800 kisebb kazánban szilárd fűtőanyagot égetnek el; és a közlekedés, valamint az építkezések következtében jelentős porártalom is mutatkozik. Bár a porártalom jelenleg is vigasztalan képet mutat, az 1964. évi helyzethez viszonyítva mégis jelentős a javulás. A porártalom lényegesen gyorsabb csökkentését elsősorban az alábbiak akadályozták: — kevés a megfelelő tüzelőanyag, többek között a gáz, a villamos energia, a pakura és a koksz; — a városközpontban lassan halad a hőközpontok és az erőművek építése; — az égéstermékek felfogását biztosító építőipari és gépi berendezéseket gyártó vállalatok kapacitás-problémákkal küzdenek. Nem hanyagolhatjuk el azt a szubjektív tényt sem, hogy a felelős gazdasági-politikai vezetők nem minden esetben tartják be a környezetvédelemben előírt szabályokat, mert a betervezett termelési feladatok többnyire ellentétbe kerülnek a légkör védelmével kapcsolatos tényleges rendszabályokkal. Az elmúlt időszakban nem volt kellő mérvű és rendszeres a tömegkommunikációs eszközök, a propaganda és a felvilágosítás részéről nyújtott támogatás sem. A közeljövőben növelni szándékozzuk a Szovjetunióból tranzit gázvezetéken érkező földgáz mennyiségét. Prága 1975-ben kb. 550 millió m3

/év gázt kap, de megvan a lehetőség több mint 1 milliárd m3

/év gázmennyiség biztosítására is. A tervezett mennyiség biztosítását korlátozza — a nyári időszakban — a tárolás hiánya, valamint a városközpont gázvezetékhálózatának kapacitása. Ami a légtér kéndioxid-szennyezettségét illeti, a helyzet nem mondható kedvezőnek, mert a kéndioxid keletkezésének korlátozását, illetve a kéndioxid felfogását egyszerű műszaki beavatkozással nem oldhatjuk meg. Az utóbbi években végzett elemzések arról tanúskodnak, hogy a 0,15 mg/m3 kéndioxid értékre megállapított csehszlovák normát átlag kétszeresen, az ipari körzetekben pedig ötszörösen túllépték. Egészségügyi szempontból elsősorban a szűrhető aerosolok és a kipufogógázok nagy jelentőségűek. Prágában még nem épült ki rendszeres mérőhálózat az említett szennyezőanyagok pontos meghatározására, így csak a legveszélyeztetettebb területeken létesített egyes mérőállomások eredményeire támaszkodhatunk. A légkör alsóbb rétegeiben így is magas értéket állapíthatunk meg. A közegészségügyi szolgálat bebizonyította, hogy a városközpont keskeny utcáiban, óránként 200 gépkocsinál nagyobb forgalom esetén, az 1 mg/m3 szénmonoxid értékben megállapított csehszlovák normát túllépik. Ugyanez a helyzet a forgalmas útkereszteződésekben; egyes esetekben túllépik a rövid időre megengedett 6 mg/m3

értékű szénmonoxid koncentrációt, valamint az ólomtartalomra előírt normát is. A szénhidrogén és a gépkocsiforgalom következtében keletkező egyéb nem kívánatos termékek koncentrációja is meghaladja a megengedett szintet. E terhelések összessége olyan kellemetlen következményeket idéz elő, amelyek a fővárost, illetve annak lakosságát sokkal nagyobb mértékben sújtják, mint Csehszlovákia egyéb városait. Bár a lakosság fizikai és pszichikai egészségi állapotára gyakorolt stressz-hatások arányát egyelőre nem lehet megállapítani, feltehetően a legkárosabb a légtér szennyeződése és a nagymérvű zajártalom. Prága lakossága körében az állami átlaghoz képest az érrendszeri megbetegedések, a tüdőrák, a tüdőantrakózis és más betegségek nagyobb szám-9