Budapest, 1972. (10. évfolyam)

10. szám október - Dr. Ságvári Ágnes: Fővárosunk levéltára

a nemrég elhunyt Harrer Ferencnek hozzá­tartozói részéről levéltárunknak ajándéko­zott, a századforduló reform-tervéig vissza­nyúló feljegyzései. Köszönet illeti Kállay Albert, volt városházi főtisztviselőt aján­dékáért: ő Medgyessy Ferenc szobrász­művésznek a felszabadult Budapest első törvényhatósági bizottsága számára készí­tett, az új „városalapítók" nevét tartalmazó plakettjével gazdagította gyűjteményünket. De ha Budapesten magánosoknak is nehéz albérletet találni, sőt főbérleti lakásra szert tenni, mennyivel nehezebb ugyanez egy szi­gorú statikai, egészségügyi, tűzrendészeti problémával küszködő hivatalos intézmény­nek! Mégis, ha távoli is, de ma már tervezhető a megoldás. A Fővárosi Tanács V. B. 1972. március i-i ülésén foglalkozott a BFL felada­taival és helyzetével. Megerősítve 1970. évi határozatát — amelyben a várostörténeti tu­dományos feldolgozó tevékenység gondozá­sával és a helytörténeti kutatómunka koordi­nálásával a BFL-t bízta meg — nyomatéko­lyeztetett anyagokat a kutatásból kivonjuk. Fokozzuk a gyűjtőkörünkbe tartozó szervek ellenőrzését, hogy a jövőben levéltárba kerü­lő anyagok eleve áttekinthetők és tudomá­nyosan feldolgozhatók legyenek; azonban már az előkészületekhez, a tervezéshez, a tá­roláshoz az átmeneti periódusban is pénz és helyiség kell. Bízunk abban, hogy főhatósá­gunk, a Fővárosi Tanács V. B. e tekintetben is segítségünkre lesz. A főváros lakói naponta érkeznek látoga­tóba hozzánk. 1971-ben másfél ezernél több ügyfél kereste meg levélben vagy személye­sen a BFL-t, ez év első felében már ezren. A különböző rendeletek, intézkedések hatása azonnal megmutatkozik a levéltárban. Pél­dául az új nyugdíjrendelet megjelenése óta számosan fordultak hozzánk, akik nyugdíj­jogosultságuk beszámításához kérték a mun­kásmozgalmi tevékenységük miatt kirótt büntetés igazolását. Szaporodott a szakmun­kás tevékenység igazolására, illetve a szak­munkás bizonyítvány másolatára irányuló igények száma is. Sokan családi kapcsolatok törekvésünk hatékonysága. Kutatóink növek­vő, már ebben az évben többszázat kitevő száma, a helytörténeti publikációk körének bővülése és a tematika kiszélesedése meg­annyi jele a budapesti patriotizmusnak, a vá­rospolitikai elgondolásokat, a közéleti akti­vitást kifejező és egyben serkentő történeti érdeklődésnek. Ebben a vonatkozásban mi a levéltárat a szó legnemesebb értelmében vett „szolgáltató intézménynek" tekintjük. A centenáriumra készülve, értékes ira­taink ismeretében, a város fiataljaihoz for­dulva azt ajánlhatjuk: ha mai életünket iga­zán érteni akarják, foglalkozzanak többet a közvetlen múlttal, a kapitalista Budapest tör­ténetével, a Horthy-korszakbeli főváros in­tézményeinek, hivatalainak intézkedéseivel. Szocialista fővárosunk haladó hagyományait keresve pedig ne csak a távolabbi múltnak gyakran már sokak által „felfedezett", sőt megírt eseményeihez, színhelyeihez fordul­janak, hanem keressék azt a hagyományte­remtő elmúlt negyedszázadban is. Lehet-e A Szabadság című napilap 1945. január 19-i számának első oldala A Levéltár legújabb kiadványának borítólapja (Csigó László reprodukciója) san hangsúlyozta, hogy „a Fővárosi Levéltár az alapvető levéltári feladatok és jelentős köz­igazgatási funkciója ellátása mellett munkája homlokterébe a szocialista kori iratok rende­zését, feldolgozását, e korszak várostörténete kimunkálását és a centenáris munkálatokban való minél aktívabb részvételét állítsa". A Végrehajtó Bizottságnak hivatkozott ülé­se azért is döntő jelentőségű, mert állást fog­lalt egy új levéltári épület mielőbbi felállitása mellett. Fennállásának 75. évfordulóját tehát a fővárosi levéltár előreláthatóan új épület­ben köszöntheti. Mi legyen azonban addig is a nemzeti vagyont jelentő történeti-közigaz­gatási értékekkel? Tervszerűen meggyorsítjuk az iratok rendezése mellett azok selejtezését, addig is, amíg fertőtlenítő restaurálási eljárás segítsé­gével szállítható és normálisan raktározható állapotba kerülnek. Megkezdjük anyagaink mikrofilmezését, és különböző másolási eljá­rásokkal gondoskodunk arról, hogy a veszé­igazolását kérik. Vannak, akik ingatlanépít­kezési, örökösödési ügyük kapcsán érdek­lődnek; külföldiek hazai rokonokat kutatva, vagy régi, elhalványult családi emlékek fel­elevenítésén munkálkodva keresik meg ügy­félfogadóinkat. Vállalatok, intézmények is hozzánk fordulnak nemcsak a már említett tervdokumentációkért, hanem múltba visz­szanyúló hatósági, bírósági vagy igazgatási eljárások kapcsán. Ezeknek az ún. iratszere­lési igényeknek a száma az elmúlt évben meghaladta a kétezret. Minden esetben igyekszünk pontos felvi­lágosítást adni. Javaslatainkban szakszerű­ségre törekszünk. Sajnálatos azonban, hogy azok alkalmakként nem találnak visszhangra. Kudarcot vallott például számos, szép ha­gyományt őrző utcanév védelmét szolgáló kezdeményezésünk. Bíznunk kell abban, hogy amilyen arányban egyre többen fordul­nak kutatási kérelmekkel, várostörténeti ada­tok ellenőrzésére a BFL-hez, olyan arányban nő a főváros történetét, hagyományait őrző izgalmasabb feladat a népi demokratikus for­radalom első éveinek, a tanácsrendszer meg­születésének és meggyökeresedésének nyo­mon követésénél, korszakos átalakulást jelen­tő gyűlések színhelyének megjelölésénél, in­tézkedések és azok hatásának megörökítésé­nél, a tanúk megszólaltatásánál? Nincs külön centenáriumi programunk. A BFL a Fővárosi Tanács V. B. irányítása sze­rint anyaggyűjtéssel, feltárással és módszer­tani tevékenységgel veszi ki részét a centená­rium megünneplésére indult tömegmozga­lomból. A „Budapest" hasábjain a centená­ris esztendőben kellő alkalom kínálkozik az eszmecserére a város, a kerületek és egyes szakterületek vezetői között, hogy a történeti előzmények ismeretében megrövidítsék a ta­pasztalatszerzés idejét és növeljék a döntések hatékonyságát. Ennek szellemében hasznos hozzászólások, javaslatok születhetnek a köz­művelődési intézmények, az oktatási, kultu­rális, valamint mozgalmi testületek együtt­működésének továbbfejlesztéséről. 11

Next

/
Thumbnails
Contents