Budapest, 1972. (10. évfolyam)

9. szám szeptember - Fekete Gábor: Fővárosi őrjárat V.: Az alapító városrész (Óbuda)

a tanácsot. Az ipari üzemek száma előreláthatólag tovább bővül az elkövetkező években. Városrendezési és környezetvédelmi szempontból sok vállalatot köteleztek arra, hogy a főváros belterületéről települjenek át a perifériára. A költözéseket hátráltatja, hogy igen kevés az ipartelepítésre alkalmas, beépítetlen terület. Ezek egyike azonban mindenképp az óbudai Kaszás-dűlő. Az Aquincumhoz közeli környéken csaknem száz hektárnyi terület alakulhat ipari övezetté, ha az ideköltöző vállalatok finanszírozzák a közművesítés, az útépítés, az energiahálózat megteremtésének költségeit. Az áttelepülésre ítélt üzemek, vállalatok közül sokan megfelelőnek is találják a Kaszás-dűlőt, egyrészt azért, mert a HÉV-vel, autóbusszal 15—20 perc alatt a városközpontba juthatnak a dolgozók, másrészt az épülő békásmegyeri lakótelep munkaerőbázisként is szolgálna a leendő ipari övezetnek. A főváros a telekigénybevételi díjakat kedvezményesen állapítja meg az odatelepülő üzemek számára, kereskedelmi, vendéglátóipari és szolgáltató üzemeket is építtet a környéken. íme, a leendő III. kerületi üzemek kivonatos névsora: Út- és Vasútépítő Vállalat, Gép-és Felvonószerelő Vállalat, Villanyszerelőipari Vállalat, Fővárosi 1-es számú Építőipari Vállalat; rajtuk kívül tucatnyi ipari szövetkezet és raktártelep „iparosítja" Óbudát a következő években. Befejezésül érdemes megemlíteni azt a gazdag programot, amellyel az „alapító" városrész az egyesülés centenáriumára készül. A kerületi tanács Irodalmi Presszó nyitását tervezi; a „berendezést" a többi között óbudai vonatkozású művek alkotják majd. A kerületi üzemek és intézmények vállalták a védnökséget a zömmel fiatalok társadalmi munkájával készülő óbudai Ifjúsági Park és klubközpont felett. Óbudán élt vagy hajdan ott tevékenykedő személyiségek emléktáblájának koszorúzása mellett a ma élő lokálpatrióták legjobbjairól sem feledkeznek meg: díszünnepségen köszöntik az „Óbudáért" emlékplakett birtokosait. A jövő év végére a Vörösvári út és a Bécsi út találkozásánál fekvő régi temető területén harminchat holdas centenáriumi emlékpark épül. A kerületi KISZ-fiatalok játszóutcát rendeznek be a Római-parton, teret és pihenőparkot Csillaghegyen. Budai Diáknapok, dalostaiálkozó, kerületi idegenvezetői vetélkedő, gyermekrajz-kiállítás, gyártörténeti-, egészségügyi-, sajtókiállítás témájaként szerepel Óbuda száz éve. Krúdy- és Gelléri-emlékszoba nyílik a Zichy-kastélyban. S egy merész programpont: az új városnegyedből a lehetőség szerint ki kell telepíteni a felvonulási épületeket, elszállítani a törmeléket, bontott anyagot, határidőre elvégezni a parkosítást. Merész a terv, mert a beruházóknak, a 43-as Állami Építőipari Vállalatnak, a több tucatnyi alvállalkozónak a centenáriumi ünnepség egy éve alatt nem kis feladatokat kell megoldaniok. Át kell adniok a többi között két és fél ezernyi családi otthont a Meggyfa utcában, a Szél utcában, a Szentendrei úton, a Miklós utcában, a Harrer Pál utcában. S ugyancsak a jubileumi hónapok során kell elkészülniük a Raktár utcai huszonnégy tantermes iskolával, a San Marco utcai száz férőhelyes óvodával, a Gyenes utcai ABC-áruházzal és bisztróval, a Sellő utcai bútoráruházzal, a Szentendrei úti élelmiszer-, hús- és tejboltokkal, a békásmegyeri óvodával, a csillaghegyi orvosi rendelővel és gyógyszertárral, a Benedek Elek utcai szociális foglalkoztatóval — és még sorolhatnánk tovább az új létesítményeket! Gazdag lista, méltóbb és tartalmasabb ünnepi programot a jubileum évében aligha lehetne összeállítani. Kiváltképp azért, mert e program révén Óbuda az egész magyar fővárossal osztja meg a fejlődés minden örömét. Az Amfiteátrum A régi temető