Budapest, 1972. (10. évfolyam)

9. szám szeptember - Szépvölgyi Zoltán: Az európai fővárosok együttműködésének lehetőségei

ben beépítetlen területen, részben elavult város­részek szanálásával. A szocialista társadalmi rendszer lényegéből fakadó tervgazdálkodásunk lehetővé teszi, hogy komplex módon hajtsuk végre lakásépítési prog­ramunkat. És ami a múltat illeti: gondos szere­tettel megóvjuk és helyreállítjuk az elmúlt száza­dok építészeti emlékeit, de ledöntjük a múltból örökölt viskókat, munkásbarakkokat, s helyükre korszerű otthonokat emelünk. A folyamatban lévő munkák közül a főváros III. és XIV. kerületének rekonstrukcióját említ­jük meg. A III. kerületben összesen 16000 lakást építünk, kereken 6000 elavult lakás lebontásával. A XIV. kerültben 12000 lakás épül; ehhez 3500, nagyrészt földszintes házat kell elbontani. Az egyéni tulajdonban levő házak tulajdonosai a kár­térítésen kívül megfelelő cserelakást kapnak. Az új lakóházak legnagyobb részben 10, részint 4 emeletesek. Az építkezésekkel egyidőben gon­doskodunk a tömegközlekedés megoldásáról, a szükséges közintézményekről, kereskedelmi hálózatról és a szabad területek parkosításáról. E nagyvolumenű lakásépítést a Főváros Tanácsa biztosítja. Talán érdemes megemlíteni: a kap­csolódó beruházásokról meghatározott normatíva alapján intézményesen gondoskodunk. Minden 1000 lakáshoz 50 férőhelyes bölcsőde, 100 férő­helyes óvoda, 10 tantermes iskola, 120 m2 alap­területű körzeti orvosi rendelő, illetve gyógyszer­tár, 310 m2 alapterületű szolgáltató üzem, 1300 m2 kereskedelmi egység, 100 m2 alapterületű kulturális intézmény épül. Ügy gondoljuk, hasznos volna, ha ezeket az építkezéseket a fővárosok érdekelt vezetőinek és szakembereinek bemutathatnánk. így mód nyíl­na arra, hogy tapasztalatainkat más fővárosok hasonló tapasztalataival összevessük és közösen keressük a legelőnyösebb megoldást. 5. Közlekedés. Budapesten fokozódnak a köz­lekedés nehézségei, ha a viszonylag alacsonyabb gépkocsiszám miatt még nem is öltöttek olyan méreteket, mint a nyugat-európai fővárosok több­ségében. Sok tapasztalatot szereztünk más fővá­rosokban. Ezek figyelembevételével törekszünk — távlati közlekedésfejlesztési terv alapján — már ma is fennálló és a közeljövőben egyre súlyos­bodó közlekedési problémáink megoldására, illet­ve megelőzésére. A nagyvárosi forgalom megoldá­sában a tömegközlekedés szerepét látjuk elsőd­legesnek, elsősorban ezt igyekszünk fejleszteni. Budapest a tömegközlekedési eszközök hálózatá­nak sűrűsége tekintetében kedvező helyzetben van. Európai összehasonlításban is olcsóak tömeg­közlekedési eszközeink utazási díjszabásai. Diffe­renciált havi-bérlet rendszert vezettünk be: ezen belül a fiatalok és a nyugdíjas korúak számára ol­csóbb bérleteket adunk. Ennek eredményeként Budapesten 1 főre évenként 840 utazás esik; ez az európai fővárosok viszonylatában a legmaga­sabb számok közé tartozik. A problémát elsősor­ban a kapacitások hiánya, ezáltal a közlekedési eszközök zsúfoltsága és az utazás lassúsága okozza. Problémáink megoldását, autóbuszbeszerzésün­ket segíti, hogy Budapest egyik legjelentősebb nagyüzemét, az IKARUSZ Autóbusz Gyárat nemzetközi együttműködéssel Európa legnagyobb autóbuszgyárai sorába fejlesztjük. Budapest területi fejlődéséhez, lakosság- és utasszámához képest elkésve kezdte meg gyors­vasúti hálózatának kiépítését, amely a tervek sze­rint három, átlósan a város alatt áthaladó, leg­nagyobb részben földalatti vonalból áll. Az új Metró építésében igen hasznos tanácsokat és se­gítséget kaptunk a szovjet főváros, Moszkva szak­embereitől. Az első, 11 km hosszú átlós vonal részben már működik; teljes hosszban ebben az esztendőben adjuk át a forgalomnak. A második vonal építése is folyamatban van. (Mint érdekességet említjük meg, hogy a kontinens első földalatti villamos­vasútja 1896-ban Budapesten épült és még ma is üzemel.) A városi gyorsvasúti vonalak nagyrészt Óvoda a kelenföldi lakótelepen (Balla Demeter felvétele) 11

Next

/
Thumbnails
Contents