Budapest, 1972. (10. évfolyam)

8. szám augusztus - Markos Béla: Pest-Buda nyomdái a XVIII. században

tói 1751-ig az újra özvegyi sorba jutott Nottenstein Veronika nevével jelennek meg a budai Landerer Nyomda termékei. A nyomdatermékekre csak akkor kerül vissza a Landerer név, amikor a nyomda vezetését az alapító János Sebestyén fia: id. Landerer Lipót Ferenc veszi át (1751—1764); őt ifj. Landerer Lipót Ferenc (1765—1771), majd annak özvegye, Katalin (1771 — 1802) követi.3 A budai Landerer Nyomda 1724 és 1757 között Pest-Buda egyetlen nyomdája volt s ki tudta elégíteni mindkét város lakosságának igényeit. A század második felére azonban elérkezett az ideje annak, hogy a két testvérváros egy második nyomdát is foglalkoztatni tudjon. 1753-ban Heptner János György bécsi nyomdász még nem kapta meg Pesten a nyomdanyitási engedélyt, amit a következő vállalkozó: Eitzenberger Ferenc Antal, nagyszombati származású mester is csak 1763-ra tudott kiharcolni magának. Nyomdatörténeti mutatónkból mégis azt látjuk, hogy Eitzenberger pesti nyomdája már 1757-ben megkezdte a munkát. így született meg Pest-Buda második nyomdája, amelyet 1776-ig alapítója vezetett. Helyette — súlyos betegsége idején — 1771 és 1776 között felesége, Anna Mária neve is felbukkan egyik-másik nyomdaterméken. 1776-ban bekövetkezett halála után 1785-ig özvegye vezeti a nyomdát; tőle vásárolja meg Lettner József Gottfried (1785— 1788). Lettner 1788-ban Patzkó Ferenc Ágostonnak adja tovább műhelyét. Az olmützi születésű Patzkónak 1771 óta Pozsonyban is jólmenő nyomdája volt. Ő 1796-ig szerepel nyomdavezetőként, majd 1797-től 1806-ig fia, Patzkó Ferenc József jegyzi a nyomda kiadványait.4 Pest-Buda harmadik nyomdája is az egyre nagyobb ütemben fejlődő Pesten létesült, 1774-ben. A nyomdavezetője Royer Ferenc Antal volt (1774—1783), annak a salzburgi eredetű Royer János Pálnak fia, aki 1718-ban Pozsonyban nyitotta meg az első nyomdát. A pozsonyi Royer Nyomdát 1750-ben a budai Landerer János Sebestyén kisebbik fia, János Mihály vette át. Ez a Landerer János Mihály vásárolta meg 1775-ben a kassai Akadémiai Nyomdát is, s egyes szakírók szerint ő volt a pesti Royer Nyomda tényleges tulajdonosa is. 1784-től mindenesetre már az ő nevét láthatjuk a nyomda termékein. 1795 és 1809 között fia, füskuti Landerer Mihály a nyomdavezető.5 A két testvérváros negyedik nyomdája 1777-ben Budán kezdi meg működését. Az egykori nagyszombati Akadémiai Nyomda néhány évig már Egyetemi Nyomda néven dolgozott Nagyszombatban is; betűkészletét és gépeit 1777 és 1797 között fokozatosan szállították át Budára, hogy megszülessék a XVIII. századi Pest-Buda legnagyobb nyomdája: a budai Egyetemi Nyomda, amely Budán maradt akkor is, amikor az Egyetemet már Pestre helyezték át.6 Végül meg kell emlékeznünk a XVIII. század ötödik pest-budai nyomdájáról: a Trattner Nyomdáról; ez 1783-ban — egy esztendővel azelőtt, hogy Landerer a nyilvánosság előtt is átvette a Royer Nyomda vezetését — Pesten állt munkába. A nyomda megalapítója Trattner János Tamás, a kőszegi származású, híres bécsi nyomdász, akinek Innsbruckban, Triestben, Linzben és Varasdon is virágzó nyomdái működtek. Nevét 1788-ig látjuk kiadványain. Ekkor vele azonos nevű, kiskorú rokonának ajándékozza az üzemet, amelynek vezetésével a gyermek apját: Trattner Mátyást bízza meg.7 Pest-Budán — ahol a XVIII. század két első évtizedében még nem nyomtathattak könyveket — a századfordulókor már öt igen tekintélyes és szorgalmas nyomda dolgozott.8 Mit nyomtattak Pest-Budán a XVIII. században? A XVIII. század nyomdatermékeinek nagy hányada teológiai munkákból és tankönyvekből állt. A világi irodalmat leginkább a naptárak és a barokkos szokásokat tükröző alkalmi kiadványok képviselték. A kor nagy statisztikusa még 1798-ban is azt írja,9 hogy az ország területén élő szépírók száma alig ötvenre tehető. A legtöbb nyomdatermék latin vagy német nyelven s A nyomdát 1802-től 1833-ig Landerer Anna vezeti, aki Gyurián József és Bagó Márton nyomdászoknak adja azt el. A Gyurián és Bagó, illetve később Bagó Márton és utódai nyomdászcég 1948-ban szűnt meg. 4 A nyomda, amelynek későbbi tulajdonosai Beimel József, majd Kozma Vazul voltak, 1863-ban csődbe került és megszűnt. 5 A pesti Royer—Landerer Nyomda a XIX. század első évtizedeiben nevét, füskuti Landerer Lajos és Heckenast Gusztáv társulásával Landerer—Heckenast Nyomdára változtatta s 1848. március 15-én történelmi szerephez jutott. E nyomda utóda volt a Franklin Társulat Magyar Irodalmi Intézet és Nyomda R. T.t amely 1873-tól 1948-ig fontos helyet töltött be a magyar nyomdászatban. 1 Az Egyetemi Nyomda 1948-ban került át Pestre, ahol tevékenységét ma is folytatja. 7 Trattner Mátyás 1813-ig vezette a nyomdát, amelyet ekkor vett át tőle az igazi tulajdonos: nagykorúvá vált fia, ifj. Trattner János Tamás. Ennek kora halála után, 1824-től 1828-ig ismét Trattner Mátyás, majd később veje: Károlyi István a nyomdavezető. Az üzem Trattner — Károlyi Nyomda néven 1867-ig működött. 1 A Pest-Budán illetve Budapesten működő nyomdák száma 1800 és 1948 között a következő volt: Év Nyomdák száma Év Nyomdák száma 1800 5 1918 564 1850 10 1937 426 1866 17 1948 295 1900 223 B Schwartner Márton ,,Statistik des Königreichs Ungarn", Pest, 1798. Trattner. Az első budai „fürdőprospektus" címlapja Emléklap a Nottenstein—Landerer esküvőre