Budapest, 1972. (10. évfolyam)

8. szám augusztus - Gábor István: Egy régi épület új élete. A Nemzeti Zenede

1840. március 5-én nyílt meg Pest ma is működő legrégibb zeneiskolája. Mert zeneiskolát már korábban is alapítottak a fővárosban: az Ájtatos Tanítórend Zeneiskolája 1807-től, az Ágostai Evangélikus Vallásúak Énekiskolája 1812-től, az Első Zeneegylet 1818-tól, az Izraelita Község Énekiskolája 1826-tól, a Pestvárosi Énekiskola 1829-től, a Szerb Énekiskola 1834-től működött. Még régebbi az első budai zeneiskola, amelyet Nase György 1727-ben alapított. Ezek az iskolák azonban rendszerint csak néhány évig állottak fenn. A Pestbudai Hangászegyesület zenei intézménye, a Nemzeti Zenede — jelenleg a Zeneművészeti Főiskola zene- és énektanárképző tagozata — viszont ma is létezik a Semmelweis utca 12. szám alatti műemléképületben. 1. A Pestbudai Hangászegyesületnek a Vidámság Társulata volt az elődje, 1834 és 1836 között. Amikor a társulatot feloszlatták, megalakult a hangászegyesület, Schedius Lajos egyetemi tanár elnökletével. Az első elnök zenei kapcsolatai régebbi keletűek: 1818-tól 1822-ig ő vezette a pesti Első Zeneegyletet. A Pestbudai Hangászegyesület alapszabályait 1836. október 4-én hagyta jóvá a magyar királyi helytartótanács. Az alapszabályokban az egyesület egyik célját így határozták meg: „Nagy, remek hangművek méltó előadására legnagyobb szorgalmat fordítand, hogy így a' zenészetben jobb ízlést terjesztend . . ."; „vagyontalan, de kitűnő elmetehetségű kezdőket úgy gyámolítand, hogy jó zeneiskolai czélirányos oktatás által valódi művészekké képeztethessenek." Szó van a célok között „hangászati könyvtár" létesítéséről, amely később nyilvános használatra is szolgálna; zeneművészek részvételéről az egyesület munkájában; zeneművekre kiosztandó jutalmakról; sőt egy „nyugpénz-intézet" alapításáról is. Nem sokkal megalapítása után a hangászegyesület már értékes hangversenyeket rendezett a régi Vigadóban. 1836. december 26-án például Urbany Ágoston vezényletével előadták Mozart C-dúr, Jupiter-szimfóniáját és Händel Timotheus című oratóriumának első részét, 1841 húsvétján Mendelssohn Fteulus című oratóriumát, 450 énekes közreműködésével. Az oratorikus előadásokhoz azonban énekesekre volt szükség; ez volt az egyik oka az énekiskola létesítésén sk is. Ilyen gondolatokkal korábban már Bartay András is foglalkozott, és egy zenede alapításának tervét a Magyar Tudós Társaság elé tárta. Akkor azonban a tervezetet anyagi okokra hivatkozva elvetették. Bartay nem nyugodott bele az elutasításba: 1837-ben a hangászegyesületi nagytanácshoz fordult, amely egy esztendő múlva fontolóra vette a javaslatot, és végül határozat született zenede létesítéséről. Az épület udvara Miután pénze most sem volt több az egyesületnek, egy külföldön élő világhírű mecénás, Liszt Ferenc sietett a segítségükre. 1840. január 2-án hangversenyt adott a felállítandó „Magyar Nemzeti Conservatorium" javára. Az összegről Liszt 1840. január 6-án így rendelkezett: „Alapítvány a' pestbudai hangászegyesület részére. Alólirott méltó tekintetbe vévén kedves hazámfiainak a pestbudai hangász-egyesület tagjainak azon dicséretes törekvésüket, minél fogva az általuk évenként adatni szokott nagyszerű hangversenyekkel a' hangművészeti nemesebb ízlést terjeszteni, honosimat a' nemes művészet iránt fogékonyabbakká tenni főczéljoknak tűzék ki; — szerencsém levén egyszersmind a' honi műveltséget előmozdító fennnevezett jeles egyesületnek tiszteleti tagja lenni, 's magam is igaz meggyőződésből óhajtván annak további virágzását: — ez okból ama hangversenyemnek, mellyet az említett egyesület segéd működése mellett jelen évi január 2-kán Pesten a' városi nagy redutteremben adtam, szokott költségeinek levonása után fennmaradott tiszta jövedelmét, a. m. 917. f. r. 58 krt., azaz: kilencz száz tizen hét forint 's ötven nyolcz kr.-t ezüst pénzben a' többször nevezett egyesület pénztárának ajándékozom olly határozattal, hogy az „Liszt Ferencz-alapítványa" czim alatt az említett egyesületi igazgató bizottság által kijelentendő mód szerint kamatozásra adattassék, és csupán a' tőkepénznek fél évenkénti kamatjai fordíttassanak az egyesület szokott kiadásaira . . ." (Az eredeti kézirat ma is megtalálható Fasang Árpádnak, a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola igazgatójának páncélszekrényében.) Liszt Ferenc 1840. január 11-én újabb jótékony célú hangversenyt adott. Erről január 7-én így számolt be levelében Marie D'Agoult grófnőnek: „ . . .jövő szombatra óriási hangversenyt indítványoztam a magyar színházban, a pesti konzervatórium javára, amelynek költségeit nemsokára megszavazza a Diéta, és amely egy év, tizennyolc hónap 13