Budapest, 1972. (10. évfolyam)

7. szám július - Dr. Frank Vera: Az üzemegészségügy helyzete

Budapest városképének egyik jellegzetessége a Gellérthegyen épült, Duna fölé magasodó Citadella. A „Citadella" olasz eredetű szó, a hadi-építészetben ismert fogalomra: városon belül emelt erőd. A gellérthegyi Citadellát is azért emelték, hogy Buda és Pest szabadságra vágyó polgárait megfélemlítsék. Ez a valaha rettegett erőd ma nemcsak a budapestieknek, hanem a fővárosba érkező vendégeknek is egyik leghangulatosabb szórakozóhelye: idegenforgalmi attrakció. És az illetékesek arra törekednek, hogy mind vonzóbbá tegyék. A Citadella fejlesztése szinte állandóan napirenden szerepel. Érdemes mind a múltját, mind az elképzeléseket megismerni. * A feljegyzések szerint a tatárjárás után, IV. Béla királysága alatt már volt egy kis őrtorony a Gellérthegy csúcsán, ahol most a Citadella áll. A következő századok folyamán egyre inkább felismerték a Gellérthegy stratégiai fontosságát. Amikor az osztrák hadak hasztalan ostromolták a budai várat, II. Ferdinánd konstantinápolyi követe a császárhoz intézett levelében ezeket írta: „Ha már Felséged Budát bevenni nem tudta, az Isten szerelmére, legalább tartsa Pestet, erősítse meg, és a Szt. Gellérthegyen építtessen szorgalmasan erődöt." A törökök is felismerték a gellérthegyi őrhely fontosságát, és mint Evlija Cselebi leírta: Buda megszállása után Allah fiai gerendavárat építettek ide. Annak idején a törökök még a Gellérthegy nevét is megváltoztatták, Gürz-Ilijasz néven emlegették; így akarták megörökiteni a neves muzulmán pap nevét. „Büszkén a Gellért hordja bársonyát S fején, mint gondot, az új koronát. . ." A főváros népe az 1867-es kiegyezést követő időkben egyre erélyesebben tiltakozott a „Gellérthegyi bastille" ellen. A Habsburg-udvar hoszszú ideig ellenállt, nem akarta feladni a főváros feletti erődítményt. Sőt, 1894-ben, Kossuth Lajos temetése napján a Citadella ágyúcsövei ismét kinyúltak a lőréseken. A közvélemény felzúdulására az osztrák hadügyminisztériumnak mégis fel kellett adnia ezt a „stratégiai pont"-ot.i897 októberében a katonaság átadta a Citadellát a fővárosnak. Egy ezredes rövid szónoklatot tartott, majd a vár kapujáról leakasztotta a rozsdás kulcsot és átnyújtotta a főváros képviselőinek. A katonaság azonban csak két év múlva, 1899. február 23-án vonult ki az erődből. A katonaság távoztakor, a törvény értelmében a főváros köteles volt a Citadellát részben lebon* A gellérthegyi erőd a szabadságharc leverése után jutott igazán szomorú szerephez. A szabadságharc elbukott, és Haynau tábornagy parancsot adott egy magyarországi erődrendszer kiépítésére. A hivatalos indokolás szerint a várrendszerre a Habsburgoknak az ellenség ellen volt szüksége, valójában azonban a magyarokat akarták féken tartani. Ekkor került sor a gellérthegyi fellegvár, a Citadella építésére is. 1850. április 12-én I. Ferenc József elrendelte az építkezés megkezdését, amely szokatlan gyorsasággal haladt. Az erődhöz szükséges termésköveket főleg rab honvédek termelték ki, ővelük rakatták fel a falakat is. A kétszáz méter hosszú, két és fél méter vastag falak biztos védelmet nyújtottak a korabeli ágyúk lövedékei ellen. A boltívekkel tagolt falak lőrésein át hatvan ágyúból egyszerre lőhettéka fővárost. Buda és Pest népe elkeseredetten tekintett a gellérthegyi erődre. Arany János e sorokat írta: Csigó László felvételei 31