Budapest, 1972. (10. évfolyam)

7. szám július - Dr. Székely László: A lakásgazdálkodás és az ingatlanközvetítés

levő lakóépületeket, ami annyit jelent, hogy egy­egy öröklakás önálló telekkönyvi jószágtestet kép­visel. Az ingatlan elidegenítéséről a kerületi tanács végrehajtó bizottsága dönt, és ezt követően kerül a FIK hatáskörébe. A vállalat köteles megállapí­tani az ingatlan, családi ház-öröklakás forgalmi értékét és a jogszabályban előírt módon megtenni a vételi ajánlatot. Elsősorban a lakásban lakó bérlő­nek van joga megvásárolni az ingatlant; csak ameny­nyiben nem kíván élni vételi jogával, akkor adható az el bármely más, arra jogosult személynek. A feltételek rendkívül kedvezőek, különösen a lakásban lakó bérlők számára. Mennyiért lehet megvenni egy állami tulajdonú öröklakást? Annak érzékeltetésére, hogy mennyire kedve­zőek a feltételek a lakásban lakó bérlő vagy család számára, álljon itta következő példa: egy 2 szoba­hallos összkomfortos, XIII. Pozsonyi út környéki öröklakás forgalmi értéke kb. 350 000 forint. Bent­lakó bérlő részére a FIK a jelzett forgalmi (beköl­tözhető) értékkel szemben annak 30%-áért tesz vételi ajánlatot, vagyis 105 000 forintért. Ennek 10%-át kell az eljárási díj mellett előlegként le­fizetni; a visszamaradó összeget a rendelet szerint 25 évi részletfizetés mellett törlesztheti a bérlő. Végső soron — az előleg lefizetése után — ha­vonta a jelenlegi lakbérnél csak valamivel maga­sabb összeget kell fizetni törlesztés címén. A havi részletekbe már beszámítódik a 25 évi annuitás is. Abban az esetben, ha a lakásban lakó bérlő nem kíván vételi jogával élni, a FIK igyekszik olyan lakással rendelkező vevőt keresni, aki — megfelelő bérleménnyel rendelkezve — csere útján bekerül­het az ingatlanba, és a fentebb példaként leírt fel­tételek mellett megvásárolja. Az összes megvétellel kapcsolatos munkálatot a FIK köteles elvégezni, az adóigazolások stb. beszerzésétől, a szerződések elkészítésétől a telekkönyvi bejegyzésig. A válla­lat tartja nyilván a részletfizetéseket, és biztosítja még azt a további, előírt kedvezményt is, mely sze­rint, ha a tulajdonos egy összegben fizeti a vétel­árat vagy annak még hátralevő részét, úgy minden további egy év után — a 25 év előtt — további 1% kedvezményt kaphat. Tehát, ha készpénzben kifizeti az egész összeget, a megállapított vételár­ból 25%-os kedvezmény illeti meg a bennlakó bérlőt. Az állami tulajdonban levő kis házak és örök­lakások iránt igen nagy az érdeklődés. Az értéke­sítési akció folyamatosan halad a már jelzett át­alakítási munkálatokkal párhuzamosan, mígnem minden egyes öröklakás önálló telekkönyvi tulaj­donná válik. Hétvégi-házas telkek értékesítése Budapesten is mind több üzem és vállalat te­remti meg a lehetőségét annak, hogy dolgozói számára szabad szombatot biztosítson. A hétvégi pihenés-szórakozás egyik jelentős feltétele, ha egy család rendelkezik kisebb hétvégi telekkel és azon felépült faházzal. A Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága a lakosság ezen igényének kielégítése céljából a FIK rendelkezésére bocsátott ilyen, hétvégi pihenésre alkalmas telek-területeket, par­cellázott állapotban; a többi között a XII. kerületi Csillebérc igen egészséges és szép fekvésű, hegyes vidékén, valamint a XX. kerület Molnár-sziget elnevezésű területén, ahol a pecások is valódi para­dicsomra lelnek. E területek már közművesítve lesznek a közeli értékesítés időpontjában (víz, villany, út) és az építési hatóságok engedélyezni fogják a különböző típusú, ízléses, főleg Érdért faházak felállítását. A FIK a telkek értékesítése mellett segítségére kíván lenni az új tulajdonosoknak faházak felállí­tásában is. A telek vételárát majd készpénzben, a hétvégi házat viszont tartós részletfizetés mellett lehet megvásárolni, mivel rákerült az OTP cikk­listájára. Minden bizonnyal ez az akció is elősegíti a pihenésre, levegőre és kertészkedésre-barká­csolásra vágyó családok igényeinek kielégítését, egészséges hétvégi foglalatoskodását. Építési szolgálat, magánerős lakásépítés Közismert, hogy állami szektor mindeddig nem foglalkozott magánszemélyek részére társasház, családi lakóház, üdülő stb. létesítésével kapcsolatos szervezéssel. Ennek a hiányosságnak pótlására engedélyezte a többi között a Fővárosi Tanács V. B., hogy a FIK magánszemélyek tulajdonában levő telkeket meg­vásároljon. Mivel az építési hatóságok előírják, hogy az adott telekre városrendészeti és műszaki szempontok figyelembevételével mi építhető fel, nem lesz akadálya annak, hogy ezekre a telkekre a vállalat magánerőből történő építési közössége­ket hozzon létre. A FIK a telek értékesítésén túlmenően segíteni tud az így megszervezett építőközösségnek abban is, hogy az összes hatósági eljárást, a különböző engedélyek megszerzését is lebonyolítja. Ez a szolgáltatás elsődlegesen az építkezni kívánó csa­ládoknak előnyös, hiszen nagyon kevés a telek­kínálat a fővárosban, és jelentős időt köt le a fen­tebb jelzett eljárások lebonyolítása. Elősegíti a Fővárosi Tanács ezt az akciót azzal is, hogy a tulajdonában és kezelésében levő, e célra alkalmas telkekből is átad a FIK-nek — ugyanúgy, mint a hétvégi házas telkek esetében —, melyekre egy- vagy többszintes lakóház építhető fel. Talán az így kiszélesedő akció elejét veszi annak a sajná­latos és közismert ténynek, hogy számtalan kis­ember veszti el a pénzét, mert olyan személyek­nek ad megbízást, akik azt elsikkasztják. Az ilyen „üzletekből" hány rendőrségi ügy és Kék-fény­riport készült már — házak helyett! Meg kell itt jegyeznem — részletes tájékoztatás nélkül —, hogy a kiadott jogszabályok alapján a magánerőből történő lakásépítkezések minden kialakult formájánál az Országos Takarékpénztár rendkívül kedvező, hosszú lejáratú kölcsönt nyújt az építtetőknek. Ide kívánkozik még az a gyakor­lat is, hogy az építkező család rendszerint rendelke­zik valamilyen — de meg nem felelő — bérlakás­sal; ezt felajánlhatja a tanácsnak, illetve a FIK-nek. A FIK ilyen esetben a tanácsi bérlakásra megálla­pított komfortfokozatnak megfelelő használatba­vételi díjat a bérleményről való lemondás idő­pontjában átutalja az illetékes kerületi OTP-fiók­hoz a bérlő javára, a felvett építési kölcsön tör­lesztése címén. Mennyi ingatlana lehet egy családnak? A múlt évben megjelent a kormány, valamint az ÉVM és az IM közös rendelete, mely szabá­lyozza, hogy egy családnak, illetve egy személynek mennyi ingatlana lehet. E rendelet az állampolgá­rok telekigénylésének kielégítését kívánja előse­gíteni, megakadályozva a telekspekulációt, a mun­ka nélküli vagyonszerzést. A rendelet szerint egy családnak vagy egy sze­mélynek egy lakás- és egy üdülőtulajdona lehet. Általában az egy lakástulajdon alatt egylakásos lakóépületet vagy egy társasházban levő öröklakást, tanácsi értékesítési", vagyis szövetkezeti lakást kell érteni. Az egy üdülőtulajdon alatt pedig az egy üdülőegységből álló épület, illetve a társas üdülő­épületből önálló ingatlanként telekkönyvezett egy üdülőegység értendő. Az a család vagy személy, aki egy örök­lakásban lakik és rendelkezik egy beépítetlen üdülőtelekkel, ennek beépítésével szerezhet üdülő­tulajdont. Előírja még a rendelet, hogy ha az egy telek mértékének többszörösét teszi ki a család vagy egy személy tulajdonában levő földterület, akkor azt annyi lakó-, illetőleg üdülőteleknek kell tekinteni, ahány teleknek az építési szabályzat a város rendezési tervében számítja. összegezve a fentieket: egy család, illetve egy személy tulajdonában választása szerint legfeljebb egy lakás és egy üdülő, vagy egy lakás és egy be­építetlen telek lehet. A rendelet szempontjából a családot a követ­kezőképpen kell értelmezni: a házastársak és kis­korú gyermekeik, továbbá a házastársakkal együtt­lakó, nagykorú, nőtlen, illetőleg hajadon gyerme­keik. A család körébe tartozó nagykorú személy házasságkötésekor a család köréből kiválik, tehát önálló lakástulajdont szerezhet. Ezt a lakást azon­ban záros határidőn belül el kell foglalnia. A rendelet egyidejűleg kötelezi az állampolgá­rokat, hogy az előírt mértéken felüli telekről köte­lesek a lakóhelyük, valamint a telek fekvése sze­rinti illetékes tanácshoz bejelentést tenni. Az a család vagy személy, aki már rendelkezik egy lakással és egy telekkel, további tulajdont — öröklés kivételével — nem szerezhet. Ha a tulajdonban levő telkek mennyisége a ren­deletben előírt mértéket meghaladja, azt a tulaj­donos 1972. december 31-ig köteles értékesíteni, vagy a tulajdont másra átruházni. Ezen időpont után az illetékes tanács elrendelheti az ingatlan elidegenítését, értékesítését. Ha az állampolgár egynél több lakással és üdülővel rendelkezik, akkor — a telekre vonatkozó bejelentési kötele­zettségtől eltérően — a megállapított mértéken felüli tulajdonát köteles legkésőbb 1973. decem­ber 31-ig értékesíteni, vagy a tulajdont másra átruházni. Milyen mértékű a lakáscsere és az ingatlanforgalom? A fővárosban évente általában tízezer lakás­csere bonyolódik le a kerületi tanácsok és a köz­vetítő vállalat útján. A cserékkel megoldódik több tízezer állampolgár lakásproblémája (egy bérle­ményre a statisztika szerint 3—4 személy jut). A cseréket előidéző okok az élet természetes rendjéből keletkeznek; a fő indítékok: közelebb kerülés a munkahelyhez, gyermek születése miatt nagyobb lakás szüksége, egészségi okokból zöld­területre való átköltözés, jobb minőségű és kom­fortfokozatú bérlemény igénye; és ide tartozik még a magára maradt nyugdíjasok lakásának kisebb lakásra történő cseréje, valamint az elvált házas­társak közös lakásának két kisebb lakásra cserélé­sének óhaja is. (Ez utóbbiak általában nagyon nehezen megoldhatók.) A múlt évben megjelent lakásgazdálkodást sza­bályozó rendelet az állampolgárok közötti lakás­cserék esetében nem tesz korlátozást a lakások értékének egymás közötti megállapodására vonat­kozólag. Az illetékes tanács azonban vizsgálja az igényjogosultság mértékét, és indokolt esetekben élhet az elutasítás jogával is. Az ingatlanforgalom is igen jelentős a főváros­ban. Ennek érzékeltetésére a FIK 1971. évi for­galmi adatai szolgáljanak tájékoztatásul: 1971-ben összesen 6155 darab ingatlan cserélt gazdát, adás­vétel vagy csere útján. 2631 családi ház került új tulajdonba; 2457 telek s végül 1067 öröklakás cserélt gazdát. A fentebb jelzett 6155 darab ingatlannak a FIK által kötelezően megállapított forgalmi értéke — vételára — 611 millió forintot tett ki. Az ingat­lanárak állandó emelkedését mutatja az is, hogy 1971-ben az egy ingatlanra eső átlagár 99 200 forint volt; ez az előző év áraihoz viszonyítva mintegy 15 %-os emelkedést mutat. A főváros lakóinak ilyen nagymértékű ingatlan­vásárlása azt bizonyítja, hogy figyelembe veszik népgazdaságunk nehézségeit s egyre többen igye­keznek takarékossággal önerőből szerezni lakást, illetve előteremtik az építkezés megkezdéséhez szükséges összeget; ezt támasztja alá az OTP betét­állományában levő igen jelentős összegek statisz­tikája is. A nemrég megjelent rendeletek minden bizony­nyal elősegítik az állampolgárok lakáshelyzetének javulását, a megérdemelt pihenéshez a hétvégi házas telkek megszerzését; és nem utolsósorban biztosítják az ingatlanközvetítő szervek sokrétű szolgáltatását, azok minden előnyével. 5

Next

/
Thumbnails
Contents