Budapest, 1972. (10. évfolyam)

6. szám június - Rév Pál: Az első repülőgép Budapest felett

Budapest felett „Ez a nap új fejezetet nyit az emberiség és a civilizáció történetében . . . Blériot szenzációs repülése után többé senki sem kételkedhetik annak valóságában, hogy a levegő meghódításáért folytatott harcban, sok évezred után, az ember győzött." Blériot Franciaországban, Cambrai városában született, 1872. július i-én. Mérnöki pályára lépett, és a dinamikusan fejlődő autóiparban helyezkedett el. A gépjárművek fényszóróira kidolgozott találmánya bevált, s találmánya néhány év alatt anyagilag jómódú emberré tette. (Mint érdekességet említjük meg, hogy a repülés úttörőinek jelentős része a gépjármű-szakemberek soraiból került ki.) A motortechnika fejlődése a századforduló éveiben már bizonyossá tette, hogy a működőképes repülőgép megalkotása csak rövid idő kérdése. Ebben az időben Európában és Amerikában a szakemberek tucatjai kísérleteztek titokban — a világtól elzárt műhelyeikben — a repülőgép feltalálásával. 1900-tól Blériot is rendszeresen foglalkozott légijármű szerkesztésével. Nem kedvetlenítette el, hogy e munkában a Wright-testvérek megelőzték. A gépjárművek fényszóróiból eredő jövedelme lehetővé tette, hogy széles körű kísérleteket folytasson. Repülési teljesítményei 1907-től már számottevőek voltak. Végül, sorrendben a 11. elkészült repülőgépe meghozta a várt eredményt. Ezzel a járművel sikerült a La Manche-csatornán át Franciaországból Angliába repülnie. „Fényes, nagy diadala ez az emberiségnek, amely most már teljesen birtokába fogja venni a levegőt" — írta a korabeli magyar sajtó. A csatornát átszelő repülőgép fényképét s három nézeti rajzát a világ szinte valamennyi szaklapjában ismertették. A napilapok és folyóiratok Blériot Budapesten. jelentős része előkelő helyet szentelt a híres repülőgépnek és pilótájának. Magyar igazgató Blériot repülőgépgyára élén A sikeres csatornaátrepülés után özönlött a megrendelés a Blériot-típusú repülőgépek készítésére. Blériot repülőgépgyára gyorsan fejlődött, s ő munkatársnak meghívta Pestről Hevesy Vilmos gépészmérnököt is. A magyar szakember röviddel később az üzem igazgatója lett. Blériot eközben világhírnevét másként is kamatoztatta. Európa fővárosaiban bemutató repüléseket tartott; ezek a bemutatók — az erkölcsi sikereken túl — jelentős anyagi bevételhez is juttatták. Hazánkban, már a századfordulót megelőző évtizedtől, elméleti és gyakorlati szakemberek egyaránt foglalkoztak a repülés problémájával. A repülés iránt lelkesedők kis csoportja Budapesten már 1902 elején létrehozta a Magyar Aero Clubot. Amikor hírül vették, hogy Blériot európai repülőkörútra indult, kezdeményezték a meghívását Budapestre. A budapesti bemutató-repülés üzleti részét, szervezését egy Müller nevű impresszárió intézte. Megállapodott Blériot-val, hogy 1909. október 17-én, vasárnap Budapesten bemutató-repülést végez, előtte pedig gépét megtekintésre kiállítja, és repüléseiről előadást tart. E megállapodás értékét emelte, hogy Blériot budapesti bemutató repülésére sok, nálunk fejlettebb ország fővárosát — többek között Bécset — megelőzően került sor. Müller — feltehetőleg azért, hogy vállalkozásához a hatóságok eredményesebb támogatását biztosítsa — céljainak megnyerte a József főherceg Szanatórium Egyesület vezetőségét. A bevétel egy részének átengedéséért az Egyesület vállalta a rendező szerv szerepét. A repülés engedélyezését és helyének kijelölését tartalmazó beadványokat az Egyesület nyújtotta be a különböző hatóságokhoz. A kérelmekre adott válaszok közül érdemes kettővel röviden foglalkozni, mert hűen tükrözik az akkori viszonyokat. Az egyik válasz a katonaságtól érkezett. A 4. hadtestparancsnokság értesítette a kérelmezőt, hogy a repülőbemutató céljaira átengedi az Üllői út melletti katonai gyalogsági gyakorlóteret. Egyben igényt támaszt arra, hogy a helyőrség tisztjei és tisztviselői a legjobb helyről, díjmentesen megtekinthessék a bemutatót. Ezenkívül meg-Blériot Budapesten csütörtökön, október 14-éu pénteken. október 15-én. délelőtt 10 órától eoté 10 órái* a Vi*ado nagytermében Blériot repDIÓgépének kiállítása. Irárnr, 4M» Ii-«, Hm« WI a i <n tphoip ortoMntflM""•) Blériot felszállása NILVÄHAK: PUwl> < Bm%i*) IN kar. MnwMl tribün I "" M kuaaaa, II-111 n law. IV VI. aar H kon». VII I ..11.TM ITH-Vk (padnkon) I. « I kunma. II—III. I k,TMa, AlUhrlr , bne. J.|,.t tirtiHk: A Lyn kai«trr. „, ir.aUnU VI MM» .« II Trlafcai IT«—17. Bóí»T.il|nl Ti... >. n. a,..k. n-.k..l4-4l-n IV.. K<tat44-i* 1. TrWau 10 • »0. r. t.. nil Tarfa-kflnat I a. Trirlnn (-ül. R»"l Frmw 4a Inlaiar wmQkrr. .ka.1-m 1. n K_u.il Lai<a-atra 4. .rím. T-I,•(..., U H 4a a <WÁny1foad4kU-i, szabták, hogy ioo további helyet kedvezményes áron kell a katonai térparancsnokság számára biztosítani. A másik válasz is hasonló volt. A Fővárosi Tanács is megadta az engedélyt a felszállásra, de kikötötte, hogy a Tanács alkalmazottai és hozzátartozói a tetszésük szerinti helyről, díjtalanul tekinthessék meg Blériot produkcióit. Blériot budapesti bemutató repülése A magyar aviatika jövője szempontjából döntő jelentősége volt a bemutatónak. Maga az a tény is fontos, hogy Magyarország égboltján ekkor jelent meg az első repülőgép. A gép felszállása a még hitetlenkedőket is meggyőzte az új jármű használhatóságáról. És lehetőséget adott a magyar konstruktőröknek, modellezőknek, hogy közelről megtekinthessenek egy működőképes repülőgépet. Blériot budapesti felszállása további munkára buzdította a repülés hazai kísérletezőit és barátait. A korabeli sajtó hosszasan méltatta Blériot 1909. október 17-i budapesti felszállását. Idézet a Pesti Hírlapból: „Már délelőtt megindult a népvándorlás az Üllői úton elterülő térségre ... az óriási tömeg mint ezer érből összeömlött folyam hömpölygött a tribünök felé . . ." Az Automobil c. lap így írt: ,,. . . A mi kötelességünk a felszállási mutatványnak a magyar aviatikára gyakorolt hatását kutatni. Egy nagy haszna volt a mutatványnak: 300 000 embernek és ezek között legalább 250 000 kételkedőnek bebizonyította, hogy a repülés ma már lehetséges, nem futóbolond az, aki a repülés kérdésével foglalkozik . . ." Blériot 1936. augusztus 2-án, 64 éves korában hunyt el. Születése 100. évfordulóján megbecsülésünk nemcsak a Csatorna első átrepülőjének, a repülőgépipar egyik jelentős megalapítójának szól, hanem az első pilótának, aki Budapest felett repült, ás ámulatba ejtette fővárosunk közönségét. Itteni bemutató repülése döntő hatással volt a magyar aviatika kialakulására. Rév Pál Luis Blériot 43 Hirdetmény